A tudósok feltérképezik a vak emberek agyát, hogy jobban megértsék az emberi agy specializációját
2015. JANUÁR 28.
2015. JANUÁR 28.
Szöveg nagyítása:
A vak emberek agyának aktivitását tanulmányozva a jeruzsálemi egyetem tudósai olyan kérdésekkel kerültek szembe, mint az agyterületek specializációja, hogyan oldunk meg különböző új feladatokat, hogyan képes agyunk alkalmazkodni a gyors kulturális és technológiai változásokhoz a 21. században. A kutatás főbb kérdésfelvetései és eredményei: (1) a vak emberek agyi aktivitásának megértése segíthet megoldani az egyik legkülönösebb jelenséget: hogyan lehetünk képesek az olvasásra vagy a numerikus szimbólumok felismerésére saját „ősi” agyi régióink működtetésével, ha ezen aktusok csak néhány ezer évvel ezelőtt fejlődtek ki, - ami elhanyagolható evolúciós időskálán? Mi volt a feladata ezen régióknak korábban? (2) Az új kutatások, amelyeket a Nature Communications publikált, bizonyítják, hogy a látás nem előfeltétele a "vizuális" agykérgi régiók ezen funkciói kifejlesztésének. (3) Ez ellentétben áll a jelenlegi uralkodó elméleti irányzattal, amely úgy magyarázza a specializációt, mint adaptációt más vizuális funkciókból, amilyenek például a szögek a vonalak és a csomópontok vizuális feldolgozása.. (4) Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a szükséges feltétel nem érzékszervi alapú (látás), hanem konnektivitás és feldolgozása alapú. Például a vak emberek Braille írás ujjaikkal való olvasásakor továbbra is az agy "vizuális" területeit használják.. (5) A kutatás különleges kapcsolatot mutatott ki a szokások közötti vizuális-szám-forma-terület (visual-number-form-area: VNFA) valamint a mennyiség-feldolgozó terület között a jobb agyféltekében, valamint a vizuális-szóalak-terület (visual-word-form-area: VWFA) és a nyelv-feldolgozó területe között a bal agyféltekében. (6) Az ilyen típusú mechanizmusok segíthetnek megmagyarázni, hogyan alkalmazkodik agyunk ilyen gyorsan a változásokhoz, korunk folyamatos kulturális és technológiai innovációihoz. Az elfogadott nézet az elmúlt évtizedekben az volt, hogy az agy régiókra oszlik elsősorban a szenzoros bemenetek szerint, melyek aktiválják ezeket, mint például a vizuális kérget a látás, és hallókérget a hang. Ezen belül nagy régiók,és kisebb területek különíthetőek el, amelyek specializálódtak bizonyos feladatok megoldására. Ilyen például a "vizuális szóalak terület," egy olyan funkcionális agyi régió, amiről azt gondolják, hogy beazonosítja a szavakat és betűket képi megjelenésük alapján, még mielőtt asszociálódnának kapcsolódó hangokkal vagy jelentésekkel. Hasonlóképpen van egy olyan terület, amely a szám-szimbólumokra specializálódott. Most, egy sor tanulmány, köztük a jeruzsálemi egyetem Amedi Laboratóriumának eredményei megkérdőjelezték a hagyományos közelítésmódot, különösen az általuk megalkotott egyedülálló Helyettesítő Eszközök (Substitution Devices SSD). Az érzékszervi Helyettesítő Eszközök információkat nyerhetnek valamely észlelési dimenzióban, és „lefordítják” azt egy másik érzéki dimenzió nyelvére..Így például lehetővé teszik a vak emberek számára, hogy „lássanak” tapintás vagy hallás segítségével. Egy okostelefon vagy webkamera képét az SSD átalakítja egy komplex hallási mintázattá, lehetővé téve a vak felhasználók számára, hogy létrehozzanak egy mentális képet a kamera látóterében levő tárgyakról, informálva őket például a fizikai méretekről és színekről is. Intenzív tréninggel (amely elérhető online https://www.amedilab.com), a vak felhasználók képesek "olvasni," azonosítva a betűket eltérő hangzásmintázatuk alapján. "Ezek az eszközök segítenek a vakok mindennapi életében," magyarázza Prof. Amir Amedi, "de ők is egyedülálló kutatási lehetőségeket tesznek lehetővé azáltal, hogy megvizsgálhatjuk, mi történik az egyes agyi régiókban, amelyek általában egy bizonyos ingerülethez társítottak, akkor, ha az adott információ egy másik érzékszerv másfajta ingerületéből származik. " Szemlézte: elitmed.hu, Kolin Péter Forrás: https://www.ehealthnews.eu/
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Egészségpolitika
Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás