hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A szakdolgozói bérekről ezen a héten megállapodás születhet


A szakdolgozói bérekről ezen a héten megállapodás születhet

| |
 

A szakdolgozók béremeléséről megállapodás születhet az államtitkárság szerint, azonban egy, a bértárgyalásokkal egy napon tartott rendezvényen még távolinak tűntek az álláspontok. Ugyanakkor később lapunknak érdekképviseleti források is megerősítették: az ápolók fizetéséről valóban egyezségre juthatnak a héten. A Figyelő című lap XXXIII. Medicina konferencián többek között az is elhangzott, hosszú távon rendezné az egészségügyiek béreit az államtitkárság

Nincsenek kevesen az orvosok a hazai ellátórendszerben Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint, így nem is emiatt fontos, hogy hazatérjenek azok, akik külföldön dolgoznak, mint inkább a kint szerzett tapasztalataikat kellene itthon kamatoztatniuk, és az ott bevált szabályozott ellátási folyamatokat meghonosítaniuk a hazai intézményekben – nyitotta előadását a szakpolitikus. Ugyanakkor azt elismerte, hogy átlag alatti a szakdolgozói létszám az OECD országokhoz viszonyítva, de nem elegendő a képzések száma sem, bár azt előnyösnek mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy a szakképzést az erőforrás minisztériumon belül kezelik. Hogy pontosan mire gondolt az államtitkár, az azért nem világos, mert az iskolarendszerű szakképzést – az érintett szervezetek tiltakozása ellenére – éppen nemrégiben szervezték a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá, a ráépített szakképzésekért pedig az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) felel, amelyet a kormány jogutód nélkül szüntetne meg a bürokráciacsökkentés jegyében. Az államtitkár szerint első sorban a hazai továbbképzési pontrendszert kell oly módon megfeleltetni a kinti rendszerekhez, hogy ez ne jelentsen akadályt a hazatelepülésben. Ezen egyébként már 2011-ben igyekezett változtatni a szakpolitika, és lehetővé tette a külföldön szerzett gyakorlat és revalidáció hazai érvényesítését, de az érintettek szerint is szükség van a finomhangolásra.


Korrekció az ösztönző rendszerben


Bár tavaly 200 milliárd forinttal több került az egészségügyi kasszába, mint 2009-ben, ez nem hozott elégedettséget sem a dolgozók, sem a betegek körében – mondta az államtitkár, azt is hozzátéve, bár sokan úgy vélik, hogy súlyosan alulfinanszírozott a rendszer, szerinte azonban nem ez a probléma, hanem a források nem megfelelő elosztása az ország egyes területei között, amely az ellátás valamennyi szintjén tapasztalható. Emellett a gyógyítást nem a lakossági igények, hanem az intézményrendszer ösztönzői határozzák meg, aminek az a következménye, hogy egyedül hazánkban növekedett az utóbbi években a kórházi bennfekvések időtartama. Hogy az ellátás mindinkább megfeleljen a betegek érdekeinek, átalakítást terveznek mind a teljesítményvolumen korlát (TVK) rendszerben, mind a HBCS-n belül úgy, hogy az intézmények is jól járjanak. A kórházak évenkénti konszolidációja struktúra átalakítása és a finanszírozás aránytalanságainak megszüntetése nélkül hiba, és bár a szolgáltatót adósságállománya csökkent a tavalyi 60 milliárd forintos konszolidációnak köszönhetően, de még mindig magas – összegezte Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős államtitkára is a konferencián. A finanszírozási egyenlőtlenségeket példákkal támasztotta alá előadásában Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója is, hangsúlyozva, a jobb betegellátáshoz jó cselekvési program is szükséges. Elmondta azt is, lépcsőzetesen vezetnék be a kancelláriarendszert az egészségügyben, a kancellárok pedig amely nem a kórházi vezetés ellenségei, hanem annak tárgyaló partnerei lesznek. A rendszer átláthatóságát és egységes irányítását a hamarosan felálló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér biztosítja majd a kórházfenntartó vezetője szerint.

Olyan ügyekbe fogunk belevágni, amibe mások nem mertek, vagy belebuktak – folytatta Ónodi-Szűcs, hozzátéve, mindezt bővülő források mellett tehetik meg, hiszen 166 milliárd forint érkezik a kasszába. Hasonló ütemű növekedésre azonban csak akkor számíthat az ágazat, ha a politikai döntéshozók látják, hogy az egészségügy is változik. A növekmény felét, mintegy 80 milliárd forintot a bérek emelésére szánnak, ugyanakkor a kórház-konszolidációra, és új gyógyszeres terápiák befogadására is számítani kell. Arra a felvetésre, hogy a jövő évi költségvetésben mindössze 71 milliárd forint többletet nevesített a kormány az egészségügy számára, az államtitkár úgy reagált, 80-90 milliárd forint a tartaléksoron található.


Az ápolókkal megegyeznek


Miközben egy légirányító 763 ezer forintot keres, egy kőműves alkalmazottként pedig 195 ezer forintot vihet haza, addig a bruttó orvosi átlagbér nem éri el a 300 ezer forintot – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Beszámolt arról is, 16054 orvos dolgozik alkalmazottként, 8 órában a közfinanszírozott ellátásban – a 4-6 órában foglalkoztatott kollégákkal együtt a számuk 17600 fő – nekik kellene a kamara javaslata szerint még ebben az évben 151 ezer forintos fizetésemelést kapniuk, amire a forrás is rendelkezésre áll, hiszen a kormány megnyitotta az idei büdzsét. Az ez évi mellett jövőre tíz, 2018-ban pedig újabb húsz százalékos béremelést sürget a kamara a szakorvosoknak, legkésőbb szeptember 1-jétől, nem pedig decembertől, ahogyan azt a gazdasági döntéshozók tervezik.

Úgy tűnik egyébként, hogy Ónodi-Szűcs betartotta a konferencián tett ígéretét, amely szerint több javaslattal készült a délutáni bértárgyalásokra, bízva a megegyezésben – legalábbis ami a szakdolgozói kart illeti. Lapunknak ugyanis az érdekképviseleti oldalról is megerősítették, hogy elfogadható ajánlatot kaptak az államtitkárságtól, és ezen a héten egyezségre jutnak az ápolók béreiről. Az államtitkár egyébként azt is hangsúlyozta, a 2018-2019-es bérekről is egyeztetnek a tárgyalásokon, ami arra utal, hogy elfogadhatnak egy új szakdolgozói bértáblát. A Medicina konferencián Üveges Péterné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara fekvőbeteg ellátásért felelős alelnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az utánpótlás hiányosságai miatt hamarosan 8000-9500 felnőtt szakápoló és 900 műtős szakasszisztens fog hiányozni az ellátórendszerből. De súlyos a helyzet a képalkotó diagnosztikában éppen úgy, ahogy a laboratóriumokban sincsenek elegen a szakképzett asszisztensek: 10 év múlva 53 százalékuk hiányzik majd a rendszerből. A szakdolgozók 70 százalékát közalkalmazottként foglalkoztatják, azonban kompetenciaköreik tisztázatlanok, folyamatos túlórában, egyre nehezebb beteganyaggal kell dolgozniuk. A visegrádi országok közül hazánkban a legalacsonyabb az ápolók fizetése, míg szlovák kollégáik 570 eurót keresnek havonta, Csehországban 730, Lengyelországban pedig 1150 euró a havi bér, egy magyar ápoló illetménye 510 euró egy hónapra.


Pénzért legyen kapuőr a házorvos


Azzal a nyolcvanmilliárd forintos bérfedezettel együtt, amelyet a miniszterelnökségnél kezelnek, összesen 166,9 milliárd forinttal kap többet az egészségügy – mondta Banai Péter Benő, hozzátéve, 2017-ben GDP arányosan is növekszik az egészségügy részesedése. Az alapellátás fejlesztésére jövőre is szánnak többletforrást, azonban ezzel azt is szeretnék elérni, hogy a háziorvosok ellássák a kapuőri szerepüket, és csak azok a betegek kerüljenek kórházba, akiknek az állapota ezt valóban indokolja – mondta az államtitkár. Ezzel az elképzeléssel egyébként vitában áll Éger István, szerinte ugyanis nem szabad ösztönzőkhöz kötni a többletpénz kiosztását. Mint azt egy korábbi sajtótájékoztatóján elmondta, az emelést korábban arra szánták, hogy abból a rezsiköltségeket és a szakdolgozói béreket tudják emelni a háziorvosok, hogy a praxis bevételeiből végül egy tisztes szakorvosi bért és megélhetést tudjanak kigazdálkodni saját maguknak is. Míg a kamara elnökének Ónodi-Szűcs Zoltán azt ígérte, hogy nem lesz feltétele a kifizetésnek, egy múlt héten megjelent kormányrendelet-tervezet már azt a javaslatot tartalmazza, hogy a háziorvosoknak jutó 5,9 (a korábbi tervek szerint hat) milliárd forintos keretből 25 ezer forint direkt finanszírozásként jut el a praxisokhoz. A havi, mintegy 50 ezer forint viszont csak akkor jár teljes egészében az orvosnak, ha havonta megújítja a praxisába bejelentett páciensek 2 százalékának törzskartonját. A 10 milliárd forint fennmaradó részét az alapellátó fogorvosok és a védőnők között osztanák szét, ami ellen egyébként a kamarának nincs kifogása.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-05-17


Kulcsszavak

béremelés, struktúraváltás, ösztönző rendszer

Kapcsolódó anyagok

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább