hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A nővérképzés aligha pótolja a munkaerőhiányt


A nővérképzés aligha pótolja a munkaerőhiányt

| |
 

A szakképzést is nyújtó iskolarendszer irányítása és felügyelete 2016 óta az EMMI oktatási államtitkárságától átkerült a Nemzeti Fejlesztési minisztérium hatáskörébe. A tárca a napokban tette közzé a következő tanévre tervezett, államilag támogatott oktatási keretszámait és azok elosztási rendjét. Némely szakmáról, többek mellett az ápolásról, erősen elgondolkodtató számok láttak napvilágot.

Ahhoz képest, hogy az egészségügyi rendszerből a legoptimistább becslések szerint is jelenleg minimum 10 ezer, de feltételezhetően ennél lényegesen több ápoló hiányzik, a jövő évi NFM keretszámok szerint 2000-2500 fő államilag támogatott hely áll majd rendelkezésre a hazai szakiskolákban, ráadásul nem is minden megyében lesz képzés. Megkérdeztük Bugarszki Miklóst, a Magyar Ápolási Egyesület elnökét, ő vajon hogyan látja az ápolónőképzés jelenlegi helyzetét?

- Úgy tűnik, hogy a jelenlegi nővérképzési rendszer nem a fejlődés, hanem inkább a visszalépés irányába mutat. Helytálló lehet ez a feltételezés?

- A kilencvenes évek elején szűnt meg a szakközépiskolai ápoló képzés. Ez az iskola egyrészt érettségit, másrészt az ápolási szakma alapképzését adott a diákjainak. Ezeknek az ismereteknek a birtokában már dolgozhattak az egészségügyben, és munka mellett két év alatt elvégezhették a szakosodáshoz szükséges iskolát is. Ebben a rendszerben egy alacsonyabb szintű képzési forma is működött: a nyolcadik osztály befejezése után a tanulók szakképző iskolába jelentkezhettek, ahol három év alatt képezték őket általános ápoló és asszisztenssé. Ez az oktatási rendszer, az évente felvettek nagy létszáma miatt, képes volt pótolni a szakmából nyugdíjazás, vagy egyéb ok miatt távozók létszámát, így ápolónő hiányra akkoriban még nem panaszkodtak az egészségügyi intézmények. 1993-tól új szabályok léptek életbe, miszerint az ápolási szakmát csak érettségi után lehetett megszerezni.

Az unióba való belépést követően csak érettségi után az uniós direktívának megfelelően három év alatt lehetett megszerezni az ápolói képesítést. 2012-ben ismét bekerült az iskolarendszerbe az ápolói alapképzés, aminek elvégzése után gyakorló ápolói minősítést kaptak, majd két éves képzés után OKJ-s bizonyítvánnyal vállalhattak ápolói munkát. Ez az oktatási forma meglehetősen népszerűtlen volt a diákok körében, mert a többségük érettségi után inkább egyetemre, vagy egészségügyi főiskolára jelentkezett, vagyis egyre kevesebb ápolónőt képeztek. 2016-tól indult útjára a szakgimnáziumi képzés, amely négy év alatt szakmát és érettségit is ad a tanulóinak, de azon az áron, hogy minimális óraszámban, összevontan oktatják a közismereti és egyes természettudományi tárgyakat, vagyis megfelelő minőségű tudásanyag híján, az itt tanuló diákok ismeretei a felsőoktatásban való továbbtanulásra feltehetően alkalmatlanok lesznek. Marad nekik az OKJ-s képzés, amelyet üzleti alapon működő magánvállalkozások is szerveznek.

- A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közelmúltban, szakmák szerinti bontásban, közzétette a jövőre tervezett, államilag finanszírozott oktatási keretet. Van néhány megye (Vas, Fejér, Nógrád, Békés), ahol nem is indul ápoló oktatás, négy megyében (Tolna, Baranya, Komárom-Esztergom, Jásznagykun-Szolnok és Csongrád) pedig nem lesz felső határa az államilag támogatott keretnek. Ezek szerint 2017-ben országosan összesen körülbelül 2200-2500 ápoló képzését tervezik. Az iskolákból kikerülők pótolhatják majd az általános nővér hiányt?

- Magyarországon ma nincs olyan megbízható statisztika, amely megmutatná a rendszerből hiányzó ápolók számát. Vannak becslések, amelyek 10-15 ezer főre becsülik, mások szerint akár 25ezren is hiányozhatnak az ellátásból. A huszonötezres hiányt említők, valószínűleg az OECD országok átlagszámítására alapozták az állításukat, amely a 100 ezer lakosra jutó ápolók létszámát veszi figyelembe. Egyesületünk becslése szerint ennél valamelyest mérsékeltebb lehet a hiány, de mindenképpen meghaladja a 10 ezer főt. Ráadásul a szakképzett ápolók hiánya évről-évre nagyobb mértékű. Az NGM által közölt 2017-es képzési keretszámok alapján beiskolázandó diákokból (nem számolva a lemorzsolódással) négy év múlva lesz körülbelül 2200-2500 fő gyakorló ápoló, akik ezután még, munka mellett, plusz két évet rászánnak a szakosodásra. Vagyis a mai tízezres hiányt (ami akkorra már 15 ezer, vagy még több is lehet) 2022-23-ra aligha pótolják.

- A keretszámok összeállítói más szakmákkal, sokkal bőkezűbbek voltak. Az egyházzenészeknekpéldául 1666 államilag támogatott helyet, a sportmasszőrnek 2380-at, a sportedzőnek 4513-at, a wellness- és fitneszinstruktornak pedig 4310-at kínálnak. Ennyire hanyagolhatónak véli az NGM az egészségügyi ágazat krónikus létszámhiányának a pótlását?

- Az egészségturizmus tudtommal kiemelt kormányprogram, így megmagyarázható a fitneszinstruktorok iránti nagy kereslet. Megjegyzem persze, hogy a gyógy-turizmusban ugyanúgy szükség van dietetikusokra, gyógytornászokra is, mint például sportmasszőrre, vagy fitnesztrénerre, ezért az ő oktatási lehetőségeiket sem kellene szűk keretek közé terelni.

- A szakképzés piaci kínálatában, az OKJ-s tanfolyamok között nagy a különbség, ami az áraikban is megmutatkozik. Van olyan képzőhely, amely 90 ezer forintért vállalja az oktatást, de vannak, amelyek 300 ezer forintot is elkérnek érte. A képzési időben is nagy a szórás: fél évtől két évig terjedhet az oktatás tartama. Mi ennek az oka, minőségi, vagy egyéb szempontok miatt keletkezett ez a látványos eltérés?

- Ezeken a tanfolyamokon 50-50 százalék az elméleti és a gyakorlati tárgyak oktatása. Azt kizártnak tartom, hogy fél év alatt bármely szakmából mindez elsajátítható volna. Ehhez minimum 10 hónap intenzív elméleti és gyakorlati oktatás, de némely szakmában akár két év is kell. Valószínű, hogy az árak is ehhez igazodnak. A tanfolyamokon vagy orvosok, vagy diplomás egészségügyi dolgozók, esetleg végzett tanárok oktatnak. Tény, hogy az érettségire épülő különféle képzések minőségében különbségek lehetnek és az oktatás minősége nem mindenhol és nem mindig ellenőrizhető. A követelményeket jogszabály határozza meg, a tanfolyam végzőseit vizsgáztató bizottságok tagjai az állam által erre felhatalmazott szakemberek. Többek között az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselője is ott ül a bizottságban. Elvben az ő feladatuk, hogy a vizsgázók által produkált tudásanyag alapján kontrollálják az oktatás minőségét.

Köszönöm az interjút!

Lóránth Ida
eLitMed.hu
2016.november 29


Kulcsszavak

nővérképzés, OKJ, egészségturizmus

Kapcsolódó anyagok

A nővérképzés aligha pótolja a munkaerőhiányt

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Idén február végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kampányt indított a kórházi fertőzések ellen. Magánembereket szólított fel arra, hogy írják le, őket, vagy közvetlen hozzátartozóikat melyik kórházban, mikor és milyen fertőzés érte és annak milyen következményei lettek.

Tovább


Save the NIH!

Több ezer tudós és tudományszerető ember gyűlt össze április 22-én Washingtonban, hogy Donald Trump politikája ellen tiltakozzon. „Save the EPA”, és „Save the NIH”, így hangzott a két legfontosabb rigmus. Azaz két kiemelt költségvetésű kormányzati szerv, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) megmentését követelték.

Tovább


Csökkent a születéskor várható élettartam Magyarországon

A legfrissebb, tavaly márciusi demográfiai adatokat az Eurostat tavaly év végén hozta nyilvánosságra. Abból feketén-fehéren kiderül, hogy a magyarok, hosszú idő után, megint rosszabb kilátásokkal indulnak az életbe: 1993-óta, tavaly első ízben csökkent a születéskor várható élettartam.

Tovább


Rövidülő kórházi várólisták

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, akkor még OEP, 2016 utolsó negyedében tette nyilvánossá legújabb statisztikáját, miszerint csökkent a kórházi műtétekre várakozók létszáma és a várakozás ideje is. Pár évvel korábban, olyan extrémeset is volt, amikor a csípőprotézisre váró betegnek a kórház a műtétre 6-7 éves várakozási időt jelölt meg és például a szürke hályog operációnál is előfordult a sok hónapos, esetleg éves várakoztatás.

Tovább