hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A konfliktus, vagy az alapellátás erősödik?


A konfliktus, vagy az alapellátás erősödik?

| |
 

Minél erősebb az alapellátás, annál alacsonyabb a halálozások száma, ezért kell erősíteni a betegellátásnak ezt a szintjét, ahol viszont úgy tűnik, már nem is a tervezett átalakítás, vagy az Alapellátási Törvényhez kapcsolódó rendeletek késlekedése a téma, hanem az idei költségvetésbe már tavaly betervezett 10 milliárd forint kiosztásának elmaradása kelt feszültséget.

Az alapellátást hajlamosak vagyunk a háziorvosokkal és a házi gyerekorvosokkal azonosítani, pedig sokkal több szereplője van, és a tervek szerint még több lesz – mondta Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár az IME egészségügyi szaklap legutóbbi konferenciáján. A tervek szerint az alapellátáshoz sorolnák a jövőben a foglalkozás-egészségügyet, és a jelenleg a szakellátáshoz tartozó otthonápolási szolgálatokat. Hangsúlyozta, hogy a tavaly elfogadott törvény komplex egészként tekint az ellátási szintre, és az oda tartozó szereplőkre, és bár a vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem készültek el, ahogyan a jogszabály, úgy ezek is a népegészségügyi megközelítésre fókuszálnak, a szűrésről a megelőzésre és a primer prevencióra helyezve a hangsúlyokat. Jó sorvezető mindebben az alapellátási koncepció, amelynek összefoglalójában már szerepel a TÁMOP 6.2.5.B pályázat módszertana szerint kidolgozott lakosság közeli ellátás víziója is.

Az alapellátás legnagyobb problémája – akár az egészségügy egészében – a humánerőforrás hiánya. Az üres praxisok aránya most még uralható, és bár különféle pályázatoknak köszönhetően 75 új orvos került a rendszerbe, egyharmaduk tartósan betöltetlen körzetbe, 180 praxisban továbbra is helyettesítéssel biztosítják az ellátást. Tíz év múlva a háziorvosi korfa ismeretében nagyságrendekkel több orvos fog hiányozni, ezért már most döntés születik arról, hogy szélesebb körben és kompetenciákkal foglalkoztatnának szakdolgozókat a praxisokban. A háziorvosi munka 60-70 százalékban nem igényli az orvos jelenlétét, a krónikus betegek gondozását, receptjeik felírását, az életmódbeli tanácsadást egy magasan képzett ápoló is el tudja látni – magyarázta az államtitkár.


Fogászat nincs, EFI van


Meredeken emelkedik a betöltetlen fogorvosi körzetek száma, jelenleg 187 helyen nem biztosított a fogászati alapellátás, ráadásul a fogászok évek óta nem jutnak finanszírozási többlethez, annak ellenére, hogy az anyagköltség magas, és folyamatosan drágul. Az alapellátás humánerőforrás helyzetének komplex felmérése decemberben indult el, az Alapellátási Modellprogram (Svájci-projekt) lehetőséget kínált arra, hogy felkeressék a 6500 hazai praxist, és elkészítsék a teljes infrastruktúra térképét, a munkaerő mellett a kompetenciákra, felszereltségre és az orvos szakképzettségére vonatkozóan is.

Erős, az egészségfejlesztésre, megelőzésre és gondozásra egyaránt fókuszáló modell van kialakulóban, a jelenlegi feladatok erős koncentrálásával – folytatta a helyettes államtitkár. A többletfeladatokkal megerősített szolgáltatói hálózatot az egészségfejlesztési irodák (EFI) is erősítik, amelyek támogatják a lakosság közeli ellátást. Az irodák előfinanszírozást kapnak, amely októberben érkezik hozzájuk.


A héten eldől, mire ösztönöz Ónodi


Nem érkezett meg a háziorvosi számlákra az a tízmilliárd forint, amely tavaly nyár óta szerepel az idei évre készült költségvetésben, ráadásul a politikusoknak még abban sem sikerült egyezségre jutniuk, hogy béremelésre költhetik-e a praxisonként 130 ezer forintot az alapellátók, vagy ösztönzők mentén juthatnak hozzá – mondta egy budapesti konferencián az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, dr. Selmeczi Kamill. Emlékeztetett rá, hogy még tavaly ígéretet kaptak arra, hogy ezt az összeget a praxisnővérek fizetésemelésére fordíthatják, azonban az annak szétosztásához szükséges finanszírozási kormányrendelet még el sem készült. Mindeközben az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán arról beszél, hogy a 10 milliárd forintot többletfeladatok mentén osztják szét.

Ez utóbbi verziót erősítette meg ugyanezen a rendezvényen Ónodi, aki elismerve a késlekedést úgy fogalmazott, „kérést” is tesznek a pénz mellé. Az eLitMed.hu információi szerint bizonyos ellátási feladatokat, amelyeket most a szakellátás végez, az alapellátáshoz sorolnánk, és például az a háziorvos kaphatna több pénzt a keretből, aki hajlandó részt venni kreditpontos továbbképzésen annak érdekében, hogy a betegeit helyben kezelje. Mint arról korábban beszámoltunk, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára két héttel ezelőtt azt mondta, a támogatás az asszisztensek bérét hivatott fedezni. Ha Ónodi-Szűcs betartja múlt héten tett ígéretét – ami nem korrelál a parlamenti államtitkár szavaival –, a napokban döntés születik a többletforrás felhasználásáról.


A folytatás itt a kérdés


A nővér bérének szerény emelésére elegendő a pénz, azonban van olyan praxis, ahol két alkalmazottat is foglalkoztat a háziorvos – folytatta Selmeczi Kamill a problémák sorolását, hozzátéve, a béremelési folyamatot még Szócska Miklós indította el, távozásával azonban a folytatásra tett ígéretek is füstbe mentek. Zombor Gábor volt az az államtitkár, aki tisztában volt az egészségügy és az alapellátás gyakorlati kérdéseivel, vele intenzíven és érdemben tudtak tárgyalni a szakmai szervezetek, a tervezett felzárkóztatási lépések még most is megvannak. Az ex-államtitkár koncepciója az volt, hogy a 2017-es, majd az azt követő büdzsé is tartalmazza a praxisonkénti 130 ezer forintos finanszírozás bővülést, amelynek célja az volt, hogy a háziorvosok megkapják az összességében havi 500 ezer forintos plusz forrást.

Az új államtitkár színrelépésével megszakadtak a tárgyalások, ráadásul az Alapellátási Törvényhez tartozó végrehajtási rendeletek is késnek. Ez a megjegyzés különösen azért érdekes, mert a szakállamtitkár többször és több helyütt – így ezen a konferencián is – hangsúlyozta, hogy nem történt kormányváltás, csupán az egészségügyért felelős személy változott, a korábban kitűzött célok nem. Selmeczi Kamill végül arra is figyelmeztetett, hogy az alulfinanszírozottság, a kórházi adósságok újratermelődése, és az ágazat egészére jellemző szakemberhiány arra utal, hogy veszélyben van a betegbiztonság, amiért a döntéshozót terheli a felelősség.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-02-22


Kulcsszavak

alapellátás, finanszírozás, béremelés, EFI

Kapcsolódó anyagok

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

A Teszteld a memóriádat (Test Your Memory) magyar változatának validálása

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal

Tíz fiatal tudóst tüntettek ki Junior Prima díjjal pénteken, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Tovább


Nyolcezer éves edényekben találták meg a világ legrégibb borának nyomait

Két georgiai ásatási helyen nyolcezer éves agyagedények cserepein találtak kanadai tudósok olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak - számolt be róla a BBC.

Tovább