TARTALOM

 VISSZA

 


A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát



| |
 

A globális felmelegedés 17 százalékkal csökkentheti a vizek élővilágát. A világ óceánjai hal- és egyéb állatállományának egy hatodát veszíthetik el a évszázad végére, ha a klímaváltozás a jelenlegi mértékben zajlik - vélik tengerbiológusok.

Minden egyes Celsius-fok, amellyel növekszik a világ vizeinek hőmérséklete, 5 százalékkal csökkenti a tengeri állatok mennyiségét egy tengerbiológusok nemzetközi csoportja által végzett számítógépes összehasonlító vizsgálat szerint. Az elemzés nem foglalkozik az ezen kívül zajló halászat hatásával - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Ha a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátása a jelenlegi mértékben zajlik, a biomassza, vagyis minden tengeri élőlény teljes össztömege 17 százalékkal fog csökkenni 2100-ra. De ha csökkenne a szén-dioxid-szennyezés mértéke, a veszteség 5 százalékban limitálható lenne - írták az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányban.

"Az óceánok biomasszájának hatalmas mértékű csökkenését tapasztalhatjuk", ha a világ nem lassítja le a klímaváltozást - mondta William Cheung, a University of British Columbia tengerbiológiusa, a kutatás társszerzője. Hozzátette: már most vannak megfigyelhető változások.

Bár a víz hőmérséklete a leginkább befolyásoló tényező, a klímaváltozás hatására az óceánok savasabbá válhatnak, és csökkenhet az oxigéntartalmuk, ami szintén károsítja a tengeri élővilágot - mondta Cheung.

A megjósolt veszteségeknek óriási mértékű hatása van nemcsak a az óceánok biodiverzitására, hanem az emberekre is, hiszen a vizek világszerte fontos forrásokat jelentenek - mondta a Julia Baum, a Victoriai Egyetem biológusa. "A klímaváltozás nagy valószínűséggel okozhat egy sor új, komoly konfliktust az óceánok nyújtotta források használata és az élelmezésbiztonság miatt, főként mivel növekszik a népesség" - tette hozzá.

Derek Tittensor, ENSZ-hez tartozó, Angliában lévő World Conservation Monitoring Center munkatársa szerint a legnagyobb állatokat fogja legerőteljesebben érinteni a változás.

"A jó hír az, hogy a tengeri élet fő alapkövei, a planktonok és a baktériumok száma kevésbé erőteljesen fog csökkenni. A rossz hír viszont, hogy azok a tengeri állatok, amelyekkel közvetlen kapcsolatban állunk, és amelyek legmélyebben megérintenek minket, a becslések szerint a legtöbbet fognak szenvedni a klímaváltozástól, amint annak hatásai folyamatosan érezhetővé válnak a táplálékláncban" - mondta Boris Worm, kanadai Dalhousie University munkatársa.

A tudósok már korábban is tisztában voltak azzal, hogy a klímaváltozás valószínűleg csökkenteni fogja a tengeri élővilágot, de a korábbi számítógépes szimulációk csak a probléma egy-egy részére koncentráltak. Ez a tanulmány hat különböző korszerű számítógépest modellt használ, amelyek a legpontosabb elemzést adják - fejtette ki Cheung.


Forrás: MTI
MTI 2019. június 12., szerda 13:21

Kulcsszavak

MTI, globális klímaváltozás, környezetszennyezés, biodiverzitás

Kapcsolódó anyagok

Hibás perinatalis hormonális imprinting: korai hatások, késői következmények

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...

Tovább


A dunai limes helyszíneivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át Pécsett

A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes lelőhelyeivel foglalkozó kutatóközpontot adtak át kedden a baranyai megyeszékhelyen - közölte az MTI-vel a Pécsi Tudományegyetem (PTE).

Tovább


Artery 2019

Artery 2019 konferencia Budapesten kerül megrendezésre október 10-12 között. Absztraktbeadási határidő: 2019 június 24. Korai regisztráció határideje: 2019 augusztus 9.

Tovább


Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább