hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A borítékok mindennemű csúsztatása


A borítékok mindennemű csúsztatása

| |
 

Az, hogy előre pénzt kérni bűncselekmény, már kimondja a törvény. Most az utólagos ,"hála" kérdésében is jogszabályi rendezést kér orvosok egy csoportja. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a "borítékok mindennemű csúsztatását" is nevezzék törvénysértőnek —ne legyen mód munkaadói engedéllyel sem a felmentésre.

Jogi intézkedéseket kér az orvosok egy csoportja a hálapénz kérdésének rendezésére. A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) az igazságügyi miniszterhez fordult, hogy a büntető törvénykönyvben egyértelműen szerepeljen a csúszópénz büntetőjogi megítélése. Korábban a legfőbb ügyésznek is továbbították kérésüket, miszerint a Btk. rendelkezése nem egyértelmű az előre nem követelt, azonban utólag elfogadott orvosi hálapénz büntetőjogi megítéléséről. Ma ugyanis teljes a jogbizonytalanság: még 2013-ban a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének együttes változásával bűncselekmény lett a hálapénz elfogadása. Előbbi értelmében vesztegetésnek minősül az eset, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel együtt a munka törvénykönyve azt mondja: a hálapénz elfogadása kifejezetten jogellenes, ha azt a munkáltató nem engedte meg. Magyarán, ha a kórház beírta a szabályzatába, hogy el lehet fogadni hálapénzt, az ügy nem jár munkajogi következményekkel, és vesztegetésnek sem minősül. Ha azonban nem, akkor a hálapénzt elfogadó orvost kirúghatják, és büntetőeljárás is indulhat ellene. Vagyis egymásnak ellentmond a büntető törvénykönyv és a munka törvénykönyvének hálapénzre vonatkozó passzusa, míg az utóbbi tolerálja a hálapénz utólagos elfogadását, előbbi minden előny elfogadását vesztegetésnek tekinti. Az aktuális magyar jogrendben tehát a törvényi szigort egy kórházi főigazgató bármikor felülírhatja. Körkérdésben érdeklődtünk korábban a kórházaknál, rábólintanak-e a vezetők a hálapénz elfogadására. A változtatáskor egyébként a kórházak túlnyomó többsége engedélyezte munkavállalóinak az utólagos hála elfogadását, néhány vidéki, illetve egyházi fenntartású kórházban maradt ki a megengedő passzus a működési szabályzatokból.

A Reszasz egyébként még 2014-ben fordult a jogbizonytalanság rendezése érdekében a legfőbb ügyészhez fordult. Polt Péter akkor jogszabály-módosítást kezdeményezett az egykori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál. Ezért kezdeményezte több szakmai szervezet is azt, hogy tisztázzák a helyzetet, és találjanak végre megoldást a problémára, legyen vége a jogbizonytalanságnak. Az Igazságügyi Minisztérium munkához is látott, elkészítette a Btk. újabb módosítását, amely – bizonyos esetekben – szemet hunyt volna a hálapénz elfogadása fölött. Az volt az eredeti elképzelés, hogy nem minősül bűncselekménynek, ha egy egészségügyi dolgozó utólag fogad el valamilyen juttatást egy pácienstől, aki ezzel az elégedettségét kívánja kifejezni. Az egész végül kikerült a törvénykezésből. Mivel az ügyben azóta nem történt semmilyen előrelépés, az érdekvédelmi Reszasz most Trócsányi László igazságügyi miniszterhez fordul a kérdés rendezése érdekében - közölte a szervezet. Azt írták, a hálapénzrendszer felszámolásához szükséges egy a gyakorlatban is működő keretrendszer kidolgozása, amelynek egyik fontos eleme az egészségügyben dolgozók megbecsülése mellett a hálapénz jogi helyzetének rendezése.

Dr. Hegedűs Zsolt, a szakszervezet alelnöke, az 1001 tagja szerint a jogi szabályozás sem egyértelmű és világos, ezért is fordultunk az IM-hoz. Várjuk a válaszokat. ,,Elodázták eddig a választ, legalábbis a korábbi 2014-es Polt Péter válasza után nem tudjuk, hogy érdemben mi történt.(Semmi). A végső cél az, hogy igenis kriminalizálják majd egy ponton a hálapénz adását és elfogadását, ugyanúgy, mint egy jól működő, jól finanszírozott egészségügyben a világ más helyein, fejlettebb országaiban. Természetesen ennek egyik sarokköve az egészségügyi dolgozók béremelése a valós társadalmi hasznosságuknak megfelelően. A jogbizonytalanság is alapjában a mindenkori hatalom félrenézése és cinkossága ezzel a korrupt rendszerrel. Ezzel a levéllel a jogalkotók, illetve a döntéshozók lelkiismeretét szeretnénk felrázni, hogy az ő erkölcsi kötelességük hosszútávon megoldani ezt az álságos helyzetet most. Szégyen, hogy a rendszerváltás után csaknem 30 évvel még midig a hálapénzrendszer az, amely béklyóba köti és behálózza azt és alapjában akadálya minden józan ész által diktált és szakmai megalapozottságú reformtörekvésnek”—mondta az alelnök.

Az 1001 orvos hálapénz nélkül facebook csoport nevében dr. Lénárd Rita annyit mondott: tömörülésük egyértelműen azt képviseli: az orvosok alapbérét fel kell emelni a V4-ek szintjére és ezzel egy időben kriminalizálni a hálapénzt. Ez a szint pedig a korábbi kutatások szerint kezdő orvosnak nettó 275 ezer, szakorvosnak nettó 400-450 ezer, főorvosnak nettó 500-600 ezer forintos fizetés kellene ahhoz, hogy a hála valóban kiiktatható legyen.

Az emberek hajlandók fizetni a több vagy jobb ellátás reményében, vagy ha úgy érzik, nem kapják meg azt az ellátást, ami várakozásaiknak megfelel. A „mi jár”, valamint az „extra, több vagy jobb” azonban Magyarországon továbbra is homályos fogalmak. Ez pedig teret ad a hálapénz elterjedésének, ami ahogy ma nézzük valóban vesztegetés, aminek részese az adó és a kapó oldal is. Dr. Kovácsy Zsombor is régóta szót emel a helyzet rendezéséért, ez ugyanis szerinte nem olyan, mint a szimpla borravaló.

,, Itt egyértelműen arról van szó, hogy az emberek jogosulatlan előnyt, előjogokat vegyenek a szűk keretek között. Az viszont, hogy ezt most így bárki a törvény konkretizálásával, tisztán kimondja, irreális. Ezért a jogalkalmazónak, például az ügyészségnek kell állást foglalnia, de önmagában a jogi szabályozás nem tud úrrá lenni az egészségügy lényegi elemévé vált kenőpénzen.”—mondja az egészségügyi szakjogász.

Az újabb nekirugaszkodás, a büntető törvénykönyv szigorítása aligha megoldás. Az ágazatban dolgozók szerint azzal, ha kriminalizálják az évtizedek alatt rögzült szokásokat, több kárt okozunk, mint amennyi hasznot remélhetünk. Tettes lesz a magyar egészségügyben mindenki: nemcsak a „megvett” orvos, szakdolgozó, de a beteg is, aki a hálapénzt adja – ugyanúgy bűncselekményt követ el. Ráadásul felverheti a tarifákat, ugyanis a büntethetőség árnyékában mindenki nagyobb kockázatot vállal, és ennek rendszerint az ára is nagyobb. És ami a legsúlyosabb, hogy sokakat elriaszthat ez a még zavarosabbá tett helyzet az itthoni rendszertől. Ha pedig még kevesebb lesz az orvos, akkor még nagyobb lesz a verseny a betegek körében az elvárt ellátásért, ezért még többen akarnak majd egyéni elbánást, vagyis a hálapénz nem csökken, hanem valószínűleg tovább nő majd.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2016. február 21.


Kulcsszavak

hálapénz, Magyarország, paraszolvencia, egészségügy, etika, ellátás

Kapcsolódó anyagok

Az epigenetikai szabályozás szerepe a kora gyermekkori betegségekben

Az időskorúak gondozásának egészség-gazdaságtani kérdései Magyarországon

A munkaképesség elbírálásának lehetőségei: irodalmi áttekintés

A finanszírozás tudathasadása - megoldási kényszerek a magyar egészségügyben

A gyógyszerész által menedzselt vagy a gyógyszerész által asszisztált hepatitis C vírus ellenes kezelés a hatékonyabb?

Hozzászólások:

1.,   dr.Köteles László mondta   2017. Február 21., Kedd 15:03:01
dr.Kovácsy Zsomborral értve egyet még hozzátennék 2 dolgot..
az egyik,hogy ugye nem csak "hála" hanem "utálat" alapon is lehet majd akkor pénzt adni,tanúval,kandi-kamerával,vagyis a nem tetsző orvost egyszerűen kriminalizáljuk és mehet a bíróságra..azt meg az orvsonak kellne bizonyítani 3 tanú és videó ellenéen, hogy ő visszautasította..
a másik megoldás a hálapénz valóban eltörlése+fizetésrendezés!+ellátási csomagok+ vásárolt szolgáltatás (co-payment)..utóbbi már évek óta mehetne,ha akarnák,de gondlom megvannak a potentált ellentüntetők,ezért nem megy...aki nálam hálapénzért kér előnyt,vizsgálatot,az a hálapénzt befizeti a kórházi-rendelői kasszába,amiből 20%-ot a kórház kap,mert az ő helységében,gépével varázsolok,80%-ot megkapok,számlát adok, és passz..mi ebben a bonyolult,mondjuk mint egy 3 ismeretlenes egyenlet?!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Tovább


Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább


A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább


A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább