hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Változó elgondolások a felkészülésben és a hatások mérséklésében a COVID-19 világjárvány és humanitárius válsághelyzet olaszországi epicentrumában


Változó elgondolások a felkészülésben és a hatások mérséklésében a COVID-19 világjárvány és humanitárius válsághelyzet olaszországi epicentrumában

| | |
 

Világjárvány idején a teendők kapcsán nem egy-egy betegre, hanem a közösség egészére kell tekintettel lenni. A COVID-19-járvány felszámolása nem kórházi, hanem társadalmi szintű megoldásokat igényel. A lombardiai jóléti társadalom katasztrófája bárhol a világon bekövetkezhet. Az epicentrumban dolgozó kórházi orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a következő világjárványra egy távlatosabb egészségügyi tervvel kell felkészülni.

A szerzők Bergamo-ban a XXIII. János Pápa Kórház legmodernebb eszközökkel felszerelt 48 ágyas intenzív osztályán dolgoznak. A viszonylag kisméretű város nagyon rövid idő alatt a járvány epicentrumává vált 4305 igazolt esettel, ami több mint egész Milánóban vagy Olaszország bármely városában. Lombardia egyike Európa leggazdagabb és legsűrűbben lakott régióinak és most a járvány által leginkább érintett területe is egyben. A WHO március 18-án egész Európából 74 346 laboratóriumi eredménnyel igazolt esetet jelentett, ebből egyedül Olaszországban 35 713-at igazoltak.

A bergamoi kórházat nagymértékben terheli a betegellátás, 900 ágyból 300-on Covid-19 fertőzéses beteg fekszik. Intenzív ágyainak 70 százaléka olyan súlyos fertőzötteknek van fenntartva, akiknek jó esélye van a gyógyulásra. A dolgozók számára nagyon lehangoló a munka, mivel nem tudják tartani a szokásos ellátási színvonalat. Órákat kell várni az intenzív ágyra való áthelyezéssel, újraélesztés nem történik az idősebb betegeknél, magukra hagyva halnak meg, palliatív ellátás nélkül. Családjukat telefonon értesíti egy jószándékú, de kimerült, érzelmileg kiüresedett orvos, akivel előtte soha sem találkoztak.

A környező településeken a helyzet még ennél is rosszabb. A legtöbb kórház agyonterhelt, hiányzik a gyógyszer, a lélegeztető gép, az oxigén és a személyes védőfelszerelés. A betegek a folyosókra kirakott ágybetéteken fekszenek. Az egészségügy az alapvető működést is nehezen tudja fenntartani, beleértve a várandósok gondozását és a szülések levezetését is. A temetők túlterheltek, ami további közegészségügyi problémákat fog okozni. A településeket magukra hagyták a gondjaikkal, a kötelező védőoltások elmaradnak, és a zsúfoltság miatt a járvány a börtönökben is kirobbanhat. Március 10-e óta karantént rendeltek el, és a külvilágnak fogalma sincs arról, hogy Bergamo többé nem ura a helyzetnek.

A nyugati típusú társadalmak egészségügyi rendszere személyes beteg-központú elvekre épült, járvány idején azonban közösségi szinten kell gondolkodni. Tudomásul kell venni, hogy szükség van közegészségügyi és járványügyi szakemberekre is, jóllehet a politikai döntéshozatalban ez eddig nem volt prioritás, nemzeti, regionális és kórházi szinten sem. Elveszett az a kollektív tapasztalat is, hogy hogyan kell cselekedni járványok idején a káros magatartásformák kiküszöbölésére.

Új felismerés, hogy a kórházak a járvány terjesztőivé válhatnak, mert gyorsan megtelnek fertőzött betegekkel, akik a betegségüket a még nem fertőzötteknek azonnal továbbadják. A betegek szállítását a járványmentes rendszer szerint működő mentőszolgálat végzi, így a személyzet gyorsan átfertőződik és maga is a járvány terjesztőjévé válik. A tünetmentes fertőzött egészségügyi személyzet is terjesztheti a betegséget, de ha egyesek a fiatalabbak közül is meghalnak, ez további lelki terhelést jelent a frontvonalban dolgozók számára.

Ebből a katasztrófából csak a kórházakon kívüli területi szolgáltatások fejlesztésével lehet kilábalni. Az otthonápolás és a mozgó szakrendelések a betegek felesleges közlekedését és a kórházakra nehezedő nyomást csökkentenék. Fontos lenne a korai oxigénterápia, a pulzoximéter és az élelem házhoz szállítása a mérsékelten beteg vagy lábadozó betegekhez, összekötve egy jól működő monitorozással, a telemedicina eszközeinek segítségével. Ez a megközelítés a kórházi ellátást csak a valóban súlyos állapotúakra korlátozná, elsődlegessé válna a fekvőbetegek és a személyzet védelme, takarékosan lehetne gazdálkodni az anyagi erőforrásokkal. Külön járvány-pavilonokat kell kijelölni a kórházakban, elszigetelve a fertőzött területeket a vírusmentes övezetektől.

Ez a járvány nem egyszerűen csak az intenzív betegellátás problémája, hanem egyben közegészségügyi és humanitárius válság is. Szükség lesz szociológusokra, epidemiológusokra, logisztikai szakértőkre, pszichológusokra, szociális munkásokra és humanitárius szervezetekre is, akik a helyi lakosok közösségi ellátását biztosítják.

A WHO mély aggodalmát fejezte ki a világjárvány gyors terjedése, súlyosbodása és a tétlen szemlélődés miatt is. A járvány csillapításához alapvető a kijárási tilalom elrendelése. Kínában a csoportosulások megszüntetése 60 százalékkal csökkentette a transzmissziót. Másfelől, újabb hullám várható, ha gazdasági megfontolásból enyhülnének a korlátozó intézkedések. Mindenképpen szükséges a tapasztalatok megosztása, hogy az országok felkészültek legyenek a következő világjárvány kezelésére.

A jelenlegi epidémia a gazdagok ebola-járványa, és egyeztetett nemzetközi erőfeszítéseket követel. Nem annyira halálos, mint amennyire súlyosan fertőző. Minél felszereltebb és centralizáltabb egészségügyi szempontból egy ország, annál gyorsabban terjed a fertőzés. Lombardia katasztrófája bárhol megtörténhet.

Szemlézte:
Gyovai Gabriella dr.

Eredeti közlemény:
Nacoti M. et al: At the Epicenter of the Covid-19 Pandemic and Humanitarian Crises in Italy: Changing Perspectives on Preparation and Mitigation New England Journal of Medicine 2020. márc. 21. on-line.


2020.április 15.
eLitMed.hu


Kulcsszavak

COVID-19, Bergamo, közösségi

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább