hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Táplálkozási ajánlások a CoVID-19 miatti karantén idején


Táplálkozási ajánlások a CoVID-19 miatti karantén idején

| | |
 

Azt követően, hogy a WHO a 2019-ben kirobbant COVID-19 koronavírus betegséget világjárvánnyá nyilvánította, a világ legtöbb országában kijárási korlátozásokat rendeltek el, hogy csökkentsék a vírus terjedését, ezzel is biztosítva az egészségügyi rendszerek megfelelő kapacitását.

A házi karantén miatt abbamarad a rendszeres munkavégzés, ami unatkozáshoz vezethet. Az unalom, a nagyobb energiabevitellel, több szénhidrát, zsír, fehérje elfogyasztásával járhat együtt. A pandémiáról folyamatosan érkező hírek stresszt okozhatnak. A stressz miatt az emberek túl sokat esznek, elsősorban a cukrozott, kellemes érzést keltő ételeket keresik.

A speciális ételek iránti vágy, az ételek utáni sóvárgásként („food craving”) definiálnak, egy többdimenziós folyamat, aminek emocionális (erős étkezési vágy), viselkedési (az étel keresése), kognitív (az étel elképzelése) és fiziológiai (fokozott nyálképződés) összetevői is vannak. Az ételek utáni sóvárgás gyakoribb nőknél, mint férfiaknál.

A szénhidrátok iránti sóvárgás fokozza a szerotonintermelést, ami pozitívan befolyásolja a hangulatot: a szénhidrátban gazdag ételek így gyakorlatilag stresszcsökkentő hatással rendelkeznek. A hangulatra gyakorolt hatás egyenesen arányos az ételek glikémiás indexével.

Az egészségtelen étkezési szokások azonban elhízáshoz vezethetnek, ami azon kívül, hogy önmagában egy krónikus gyulladásos folyamat, gyakran szövődik szív- és érrendszeri betegségekkel, tüdőbetegséggel és diabetes kialakulásával. A felsorolt betegségek egyúttal fokozhatják a COVID-19 fertőzés súlyos szövődményeinek a rizikóját is.

A karanténhoz társuló stressz alvászavarokat is okozhat, ami tovább fokozhatja a stresszt és ezáltal a táplálékbevitelt, ami egy ördögi kör kialakulásához vezethet. Fontos, hogy vacsorára olyan ételeket fogyasszunk, amelyek szerotonint vagy melatonint tartalmaznak vagy elősegítik ezeknek a szintézisét.

Jelentős számú növényi eredetű táplálékban, pl. a gyökeres és leveles zöldségfélékben, gyümölcsökben, magvakban, mint például a mandulában, a banánban, a cseresznyében, a zabban vank szerotonin és/vagy melatonin. Ezek az ételek triptofánt is tartalmazhatnak, ami a szerotoninnak és a melatoninnak az előanyaga. A fehérjetartalmú ételek, mint a tej és a tejtermékek is fontos forrásai az alvást elősegítő aminosavnak, a triptofánnak.

A triptofán a szerotoninon keresztül részt vesz a jóllakottság érzésének, valamint a kalóriafelvételnek a szabályozásában, elsősorban a szénhidrát és a zsírfogyasztást csökkenti, valamint gátolja az étvágyfokozó neuropeptid Y termelését.

A tejtermékek, mint a joghurt, az alvást segítő hatásukon kívül a természetes ölősejt (natural killer [NK] cell) aktivitást is fokozhatják, ami csökkenti a felső légúti fertőzések kialakulását.
A karantén alatt a makrotápanyagok megnövekedett fogyasztása a mikrotápanyagok hiányát is okozhatja, mint például elhízásban, ami kóros immunválasszal, különösen a celluláris immunitás, a fagocitafunkció, a citokintermelés, a szekretoros antitestválasz, az antitestaffinitás, a komplementrendszer megváltozásával járhat együtt, amelyek miatt a szervezet fogékonyabb lesz a vírusfertőzések iránt. Ezért is fontos, hogy a járvány alatt odafigyeljünk a táplálkozási szokásokra, az egészséges és kiegyensúlyozott étkezésre, a megfelelő mennyiségű ásványi anyag, vitamin és antioxidáns fogyasztására. Számos tanulmány igazolta, hogy a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása biztosítja az immunrendszer megfelelő működéséhez szükséges mikrotápanyagok bevitelét. Mindez azzal magyarázható, hogy az olyan mikrotápanyagok, , mint a C- és az E-vitamin, valamint bétakarotinok. egyben antioxidánsok is.

Az antioxidánsok növelik bizonyos T-sejt altípusok számát, az NK-sejtek aktivitását, a lymphocyták mitogénekre való érzékenységét, valamint az interleukin-2 termelődését, fokozzák az influenza elleni oltás hatékonyságát.

Az antioxidáns béta-karotin többek között megtalálható a sárgarépában, az édesburgonyában és a zöld leveles zöldégekben. C-vitaminban gazdagok a citrusfélékben, a mangó, a piros paprika, az eper, a brokkoli, valamint más gyümölcsökben és zöldségek is.

Az E-vitamin legfőbb forrásai a spenót, a brokkoli, valamint különböző magvak és növényi olajok (szójabab, napraforgó, kukorica, búzacsíra, dió).
A házi karanténban eltöltött napok gyakran okoznak D-vitamin hiányt is, hiszen az emberek jellemzően kevesebb időt töltenek a szabadban és a napon, így csökken a bőrben lévő 7-dehidrokoleszterinből képződő D-vitamin mennyisége. Feltételezik, hogy a téli D-vitamin hiánynak szerepe lehet a vírusjárványokban.

A D-vitaminnak fontos védőszerepe van bizonyos daganatokkal, szív- és érrendszeri betegségekkel, és diabetesszel és a magas vérnyomással szemben, amely állapotok jelentősen növelik a légúti fertőzések okozta halálozási kockázatot az egyébként egészséges személyekben. A D-vitamin ezen kívül elengedhetetlen a légzőrendszer sejtjei közötti kapcsolatot biztosító strukturák (tight junction-ök) épségéhez, elősegíti a borítékkal burokkal rendelkező vírusok elpusztítását a kathelicidinek és defenzinek termelésének útján. a fokozásával. Emellett a D-vitamin hatására csökken a proinflammatorikus citokinek termelődése, így az esetleges citokin vihar kialakulása is, ami a vírusfertőzés súlyosabb szövődményeiben játszik szerepet.

A karantén miatt kevesebb időt töltünk a szabadban, ami miatt a táplálkozással kell több D-vitamint bevinnünk, D-vitamin található a halakban, a májban, a tojássárgájában, de számos táplálék (pl.: tej, joghurt) tartalmaz hozzáadott D-vitamint is.
Az immunrendszer megfelelő működéséhez a cink is hozzájárul. Egyes, a Vero-E6 sejtkultúrán végzett vizsgálatok alapján a cink képes gátolni a SARS vírus RNS-függő RNS polimeráz enzimét

A cink legjelentősebb forrása az osztriga, de a vörös húsokban és szárnyasokban is nagyobb mennyiségben tartalmazzák. A növényi táplálékok közül a dió, a tökmag, szezámmag, lencse és a bab tekinthetők fontos cinkforrásnak.

A fenn leírt tápanyagok a mediterrán konyhának az összetevői is. Ezt az étrendet lehet a karantén idején a mintának tekinteni. A mediterrán konyha legfontosabb elemei az olívaolaj, a friss zöldségek és gyümölcsök, a fehérjében gazdag hüvelyesek, a halak, és a teljes kiőrlésű gabonafélék, valamint kis mennyiségben a bor és a vörös hús.

Összességében elmondható, hogy a karantén okozta stresszel összefüggésbe hozható túlzott mértékű étkezés miatt különösen nagy fontos szerepe van az egészséges táplálkozásnak. A korábban részletesen felsorolt élelmiszerekből érdemes nagyobb mennyiséget otthonra beszerezni, mert akkor nincs szükség a gyakori bevásárlásra, ami a CoVID-19 terjedését segítheti elő. Az immunrendszerre kedvező hatású ételeknek az otthoni tárolása, az étkezések időpontjának, az ételeknek, az adagoknak a megtervezése, az étkezések tartamának a lerövidítése, de elsősorban a helyes étkezési magatartás kialakítása lehet abban a segítségünkre, hogy a karantén egészségre gyakorolt negatív hatását ellensúlyozhassuk.

Szemlézte:
Szvirák Dávid

Eredeti közlemény:
Muscogiuri, G., Barrea, L., Savastano, S. et al. Nutritional recommendations for CoVID-19 quarantine. Eur J Clin Nutr (2020). https://doi.org/10.1038/s41430-020-0635-2

eLitMed.hu
2020.május 07.


Kulcsszavak

Covid-19, táplálkozás, vitaminok, vitaminszerű anyagok, triptofán

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább