hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásai


A SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásai

| | |
 

Perico L. és munkatársai cikkükben a SARS-CoV2-fertőzés vesére kifejtett hatásait részletezik, az akut vesekárosodást (Acute Kidney Injury, AKI) is tekintete véve, továbbá az angiotenzin-receptor blokkolók (ARB) hatását vizsgálják COVID-19 fertőzött betegeken. Végül részletezik a COVID-19 fertőzött és krónikus veseelégtelenségben (Chronic Kidney Disease, CKD) szenvedők klinikai kezelését, különös tekintettel a dializisre és a vese-transzplantált betegekre.

Eddig a SARS-Cov2 vírus azért nem hívta fel magára a figyelmet, mert jelentősen különbözött a korábbi koronavírus járványokat okozó SARS-CoV és MERS-CoV szerkezetétől. Ezen különbségek ellenére egyes tanulmányok arra hívták fel a figyelmet, hogy a SARS-CoV-2 a sejtekbe való behatoláshoz ugyanúgy a membránkötött angiotenzin-konvertáló enzim 2-t (ACE2) használja fel. Az ACE2 nagy mennyiségben expresszálódik a szájnyálkahártyán, illetve a nyelven, így valószínűleg ezeken a helyeken lép be a vírus a szervezetbe. Ezen túl az ACE2-expresszió jelentős a tüdőben (az I-es és II-es típusú pneumocitákon), a vesékben, a szívben és a bélrendszerben. Az utóbbi szervek szerepe a vírus fertőzőképességében egyelőre nem tisztázott.

Mivel a sejten belül a SARS-CoV-2 kolonizációjában döntő szerepe van a PH-értékeknek, feltehető, hogy a chloroquin, mint antimaláriás szer antivirális hatást fejthet ki az inracelluláris Ph-értékek emelése révén. Ezért került újabban a chloroqiun és a hydroxychloroquin a kutatások homlokterébe.

A vesékben az ACE2 főként a proximális tubulusok epitheliumának felszínén, illetve a podocitákon expresszálódik. Li és munkatársai egy 193 beteget érintő klinikai vizsgálatban a COVID-19 infekció miatt hospitalizált betegek 40%-ában észleltek proteinuriát, illetve hematuriát. CT-felvételeik a vesékben gyulladásra és ödemára utaló eltéréseket mutattak. Diao és munkatársai fokozott mennyiségű vírusantigént mutattak ki a vesetubulusokban, így valószínűsíthető, hogy a vírus közvetlenül is képes akut vesekárosodást okozni Az infekciót kísérő citokinvihar szerepe az akut vesekárosodás kialakulásában még nem tisztázott.

A hemodializált CKD-betegekben a COVID-19 lefolyása általában enyhe, a súlyos pneumonia ritka, mert az ilyen betegekre jellemző csökkent immunfunkciók következtében a tüdőben ARDS-t okozó citokinvihar kisebb mértékű. Ugyanakkor a megfertőződés valószínűsége igen magas ebben a betegpopulációban, ezért a dializált járóbetegek ellátása során rendkívül fontos az infekció korai felismerése, a légúti fertőzés tüneteit mutató betegek izolálása és a megfelelő védőfelszerelés használata.

Az ARB-k igazoltan növelik az ACE2-szintet a vese- és a koszorúerekben, így valószínűleg ugyanez igaz a tüdőerekre is. Felmerül a kérdés, hogy ennek következtében számíthatunk-e a megbetegedés kockázatának és súlyosságának fokozódására. Paradox módon úgy tűnik, hogy ennek éppen az ellenkezője igaz: egyfelől a vírus pneunmocitába történő bejutásához az ACE2-n kívül a TMPRSS2 transzmembrán proteázra is szükség van, melynek szintjét az ARB-k nem emelik, így a TMPRSS2 nélküli ACE2 csapdába ejtheti a vírust. Másrészt az ARB-hatás következményeként megnövekedett angiotenzin-II-szint kompetitív módon gátolhatja a vírus kötődését az ACE2-höz, valamint a magasabb Ang-II-szint az ACE2 következtében az Ang 1-7 szintjének emelkedéséhez vezet, mely citoprotektív, vazodilatatív és antifibrotikus hatású.

Végezetül, a járvánnyal kapcsolatban jelenleg semmilyen ismeretünk nincs a vese-transzplantált és immunoszupresszív terápiával kezelt betegekről. Továbbá az sem merült még fel, hogy a COVID-19 fertőzés átadható-e a donor veséjével. Mindenesetre az ilyen veséket szűrni kellene a SARS-CoV2 jelenlétére. Élő donorok esetében az esetleges fertőzés miatt célszerű a műtétet 14-28 nappal elhalasztani a negatív bizonyosság érdekében.


Eredeti közlemény
Perico L, Benigni A, Remuzzi G: Should COVID-19 Concern Nephrologists? Why and to What Extent? The Emerging Impasse of Angiotensin Blockade. Nephron 2020.


Szemlézte
Cséke Balázs
eLitMed.hu
2020.március 30.


Kulcsszavak

COVID-19, angiotenzin-receptor blokkolók, angiotenzin-konvertáló enzim 2 , pneunmocita, ARB, ACE2, Ang 1-7 szintek

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább