hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva


NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

| | |
 

Jelenleg a globális egészségi állapotra nézve a legnagyobb fenyegetés a legújabb, koronavírus-betegségnek (COVID-19) nevezett légúti fertőzés. Rövid idő alatt bizonyossá vált, hogy a SARS vírusához hasonló mikroorganizmus okozza, amely betegség 2002-2003-ban és 2012 óta is komoly kivívást jelentett a közegészségügy, a kutatás és az egészségügyi szolgáltatók számára.

Kínai kutatók részletes klinikai és epideimiológiai leírásokat közöltek az első 425 esetről a fertőzés epicentrumából, Kína Huwei tartományának Wuhan városából. A szerzők maguk ismerték be, hogy egy új kórokozó megjelenésével és a járvány terjedésével szinte egyidejű közlés bizonyos korlátokat jelentett a szokásos tudományos menetrend szempontjából. Ettől függetlenül a közleményük meglehetősen világosan fogalmaz: az érintettek medián életkora 59 év volt, az idősebbek között az influenzához hasonlóan magasabb volt a morbiditási és mortalitási arányszám, és a betegek 56%-ban férfiak voltak. Megjegyzendő, hogy 15 évesnél fiatalabb beteget nem észleltek.

A betegség manifesztációjának a pneumoniát tekintve, a letalitás 2%-os volt. Más szerzők azonban egy nagyobb mintán (N=1099) és bizonyított COVID-19 fertőzés mellett 1,4%-os halálozásról számoltak be. Amennyiben feltételezzük, hogy a tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket mutató esetek száma többszöröse a fenti esetszámnak, akkor a letalitás lényegesen 1% alá fog esni. Ez viszont arra utal, hogy klinikailag közelebb állhat a súlyos szezonális influenzához (az esetek 0,1% -a letális) és nem olyan súlyos, mint a SARS vagy MERS járvány 9-10%-os, illetve 36%-os letalitása volt.

Az átvitel természete alapvető jelentőségű a légúti fertőzést okozó vírusok elleni küzdelemben. A jelen tanulmány 2,2 reprodukciós arányt jelez előre, és arra utal, hogy amíg ez a szám nem esik 1,0 alá, a járvány változatlan sebességgel terjedhet tovább. Ráadásul olyan, a fertőzőképesség tekintetében aggodalomra okot adó tanulmányok is megjelentek, amelyek a száj-garat régióban jelentős kolonizációt mutattak gyakorlatilag tünetmentes állapotban.

Kína és az USA, valamint számos további ország is átmeneti utazási korlátozásokat vezetett be a járvány terjedésének megfékezésére. Radikálisan csökkent az USA-ba Kínából beutazók száma. A jelenlegi adatok alapján valamivel csökkent a terjedés sebessége. Mindennek ellenére a számok arra utalnak, hogy a COVID-19 világszerte tovább fog terjedni. Az USA-ban a személyek egymás közötti távolságtartásának szabályozására is sor fog kerülni, továbbá karanténra, az otthoni önkéntes karantént is ideértve, iskolák fognak bezárni és ahol lehetséges, átállás lesz a távoli munkavégzésre.

Megfeszített erővel folyik a kutatás a COVID-19 elleni védőoltás kifejlesztésére. Arra számíthatunk, hogy a kipróbálás első fázisára még a korai tavaszi időszakban sor kerülhet. Jelenleg sajnos csak tüneti kezelés alkalmazható, azonban több irányban is zajlanak kutatások: felmerül a lopinavir–ritonavir, az interferon-1β, az RNS-polymeráz gátló remdesivir és a chloroquine alkalmazása, de számos hagyományos kínai szer is előfordul az ajánlásokban. Ha rövidesen elérhető lesz, akkor a gyógyult betegek intravénás hyperimmun-globulinja és monoclonalis antitestek is bekerülhetnek az eszköztárba. Azt azonban semmilyen sietség nem indokolja, hogy bárki is megsértse a kutatásra vonatkozó vonatkozó tudományos és etikai normákat.

Minden újabb járvány tovább gazdagítja az ismereteinket, így az optimális idő-ablakok szempontjából is. Jelen tanulmány szerzői szerint átlagosan 9,1-12,5 nap telik el a tünetek jelentkezésétől a kórházi beutalásig. Ez is fontos információ az új vírus természetéről és egyedülálló lehetőséget nyújt a beavatkozásra. A betegség kialakulásának pontosabb nyomon követése növelni fogja a tudásunkat, a genom-kutatás pedig a gazdaszervezeteket és a vírushordozás olyan jellemzőit tárja fel, amelyek világossá tehetik a fertőződés útját és a járvány terjedését.

A COVID-19 is arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nagy szükség van az egyre újabb, vagy visszatérő kórokozók állandó megfigyelésére, erőteljes kutatására, természetük tisztázására, és a gyors diagnózisra a hatékony ellenintézkedések kifejlesztése érdekében.

Eredeti közlemény:
Anthony S. Fauci, M.D., H. Clifford Lane, M.D., and Robert R. Redfield, M.D. Covid-19 — Navigating the Uncharted N Engl J Med 2020; 382:1268-1269 DOI: 10.1056/NEJMe2002387

(A szerkesztőségi közlemény a következő cikkhez kapcsolódik:
Li Q, Guan X, Wu P, et al. Early transmission dynamics in Wuhan, China, of novel coronavirus–infected pneumonia. N Engl J Med 2020;382:1199-1207.)

Szemlézte:
Balázs Péter dr.

eLitMed.hu
2020.04.01


Kulcsszavak

COVID-19, NEJM, szerkesztőségi

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább