hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hogyan osztályozzuk az intenzív ellátásra szoruló betegeket?


Hogyan osztályozzuk az intenzív ellátásra szoruló betegeket?

| |
 

Újabban számítógépes programok is segíthetik az orvosokat, hogy mikor helyezzenek át intenzív ellátásra betegeket és ott meddig folytassák a kezelésüket, ami jelentős segítség a koronavírus járvány következtében előállt szükséghelyzetben.

Miután Olaszországban tömeges igény merült fel a koronavírus fertőzött betegek életmentő intenzív kezelésére, ezt a lehetőséget az USA-ban is figyelembe kell venni. Ezért egy orvosokból és matematikusokból álló kutatócsoport közvetlenül a betegágynál alkalmazható orvosi döntéseket támogató számítógépes programot készített. A program fejlesztői fő célfeladatként a halálozási arány csökkentését jelölték meg. Első lépésként a hagyományos, tapasztalati döntéseket elemezték, majd azokat összevetették az általuk elkészített különböző matematikai modellekkel.

Általánosságban megállapítható, hogy a kórházba érkezés sorrendjének elsődleges elve, amelyet Kínában Wuhan tartományban alkalmaztak, nem a legkedvezőbb stratégia a helyzet kezelésére, ráadásul a helyszíni tapasztalatok alapján jelentősen hozzájárult a járvány kezdeti nagyarányú halálozásához. Másfelől az sem elfogadható döntés, hogy üres ágyakat tartsanak fenn a várhatóan beérkező súlyos eseteknek, és közben kevésbé súlyos, de intenzív terápiát igénylő betegek maradjanak megfelelő ellátás nélkül. Ennek azonban a fordított esete is igaz lehet, amennyiben olyan betegek foglalják el napokon keresztül az intenzív ágyakat, akiknek minimális az esélye a felépülésre. Az ilyen esetek kivétel nélkül személyes döntéseket igényelnek a terminális ellátásra való áttérés miatt, amelyekből a szubjektív elemek kiszűrésére csak a matematikai modellek adhatnak segítséget. Másfelől az is jelentős segítség a modellek alkalmazása kapcsán, hogy ilyen módszerrel közelebb lehet hozni egymáshoz az intenzív betegágyak mellett dolgozó orvosok szemléletét és a kórházi menedzsment stratégiai gondolkodását. Mindennek ellenére nagyon is fokozott óvatossággal kell az egész kérdéskört kezelni, ugyanis a koronavírus járvány kapcsán még nem állnak rendelkezésre a betegek túlélési esélyeivel kapcsolatos statisztikai bizonyítékok. Következésképpen pontos halálozási adatok sem számíthatók, amelyek nélkül felelősségteljes matematikai modellek sem készíthetők.

Eredeti közlemény:
Daley J.: How to Triage Patients Who Need Intensive Care. Scientific American 2020, March, 22.

Szemlézte:
Balázs Péter dr.


A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el:
Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16.


Kulcsszavak

COVID19, triage, intenzív ellátás

Kapcsolódó anyagok

Az olasz koronavírus megbetegedés 2019 kitörése – ajánlások a klinikai gyakorlat alapján

Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan -gyakorlati szempontú ajánlás

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

COVID-19: védjük az egészségügyi dolgozókat!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább