hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások


Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

| | |
 

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A koronavírus korábbi törzseinek fertőzési útvonalát feltáró vizsgálatok kimutatták, hogy a vírus a szaglóhámon keresztül hatol be a központi idegrendszerbe. Ez azért lehetséges, mert a légutak különböző részei közül az orrhámsejtek termelik a legnagyobb mennyiségben a SARS-CoV-2 kötődéséért felelős angiotenzin konvertáló enzimreceptort.

Jelen tanulmányukban a megváltozott szag- vagy ízérzet gyakorisága mellett a szerzők azt vizsgálták, hogy a tünetek milyen intenzitással és időbeli sorrendben jelentkeznek enyhe SARS-CoV-2 fertőzésben.

A vizsgálatot Olaszországban végezték Treviso és Belluno kistérség etikai bizottságának engedélyével, 2020. március 19-22. között. Előzetes beleegyezéssel telefonos interjúkat készítettek olyan felnőtt (≥18 év) betegekkel, akik orr-garat- és torokmintáinak RNS PCR-vizsgálati eredménye SARS-CoV-2 pozitivitást mutatott és enyhe tüneteik miatt otthon kezelték őket.

A mintavételt követő 5-6. napon a betegek demográfiai adatait és az akut légzőrendszeri fertőzés kérdőív (ARTIQ) tüneti kérdéseire adott válaszaikat rögzítették (pontszámok: 0=nincs tünet, 1=enyhe, 2=jelentős tünetek). Továbbá megkérdezték őket, hogy tapasztaltak-e hirtelen változást a szaglás- vagy ízérzékelésben a mintavétel előtti 2 hétben. Ehhez az orr-melléküreg kérdőív (SNOT 22) pontszámait használták (0=nincs tünet, 1=nagyon enyhe, 2=enyhe vagy kismértékű, 3=mérsékelt, 4=súlyos, 5=olyan rossz, amennyire csak lehet). A tünetek prevalenciáját az összes beteg százalékában fejezték ki, és a 95% -os konfidencia-intervallumot Clopper Pearson módszerrel számították. Prevalencia összehasonlításhoz a Fischer-exact tesztet használták (p<0,05).

Összesen 374 regisztrált beteg közül 283 volt elérhető, és a válaszadási arány 71,4% volt (n=202). Életkoruk 20-89 év között változott (medián: 56 év), és a válaszadók 52,0 %-a volt nő. Megváltozott szaglás- vagy ízérzékelést 130 betegnél (64,4%, 95% CI; 57,3-71,0) találtak, 4-es SNOT-22 teszt pontértékkel (interkvartilis tartomány, 3-5), és 23,8 %-ban a pontérték 5-ös volt. A megváltozott szag- vagy ízérzetet jelentő 130 beteg közül 34,6%-ban (n=45) orrdugulás is jelentkezett. További gyakori tünet volt a fáradtság (68,3%), száraz vagy produktív köhögés (60,4%), és a láz (55,5%). A megváltozott szaglás vagy ízérzékelés jelentkezése 24 esetben (11,9%) az összes más tünetet megelőzte, egyidejű volt 46 esetben (22,8%), és az egyéb tünetek után jelentkezett 54 esetben (26,7%). A megváltozott szaglás- vagy ízérzet 6 betegnél (3,0%) egyetlen tünetként jelentkezett. Kissé gyakrabban fordult elő nőknél (n=105; 72,4%, 95% CI: 62,8-80,7), mint a férfiaknál (n=97; 55,7%, 95% CI: 45,2-65,8; p=0,02).

A szerzők kellő óvatossággal kezelik az eredményeiket a vizsgálat korlátai miatt. Az adatok egyrészt a betegek saját bevallásán alapultak, a mintaelemszám viszonylag kicsi volt és földrajzilag kis területet fedett le, a súlyosabb betegek adatait nem számították bele, és a betegség lefolyására vonatkozó későbbi adatok sem álltak rendelkezésre. Jóllehet, a kitöltött SNOT-22 kérdőív pontszámai jó összhangban vannak a szaglószervi működés objektív vizsgálati eredményeivel, a betegeknek problémát okozhatott a szaglási funkció önértékelése a megadott skála alapján. Ezért a további vizsgálatokat objektív tesztekkel is ki kell egészíteni. Az eredmények ilyen bizonyítása után azoknál a betegeknél, akik a Covid-19 további szakaszában megváltozott íz- vagy szagérzékeléssel jelentkeznek, mérlegelni kell az önként vállalt karantént, majd a virológiai teszt elvégzését.


Szemlézte:
dr. Hollósy Ferenc

Eredeti közlemény
Spinato, Giacomo, et al. "Alterations in Smell or Taste in Mildly Symptomatic Outpatients With SARS-CoV-2 Infection." JAMA (2020).


eLitMed.hu
2020. április 28.




Kulcsszavak

COVID-19, szagérzékelés, ízérzékelés, kis mintás, vizsgálat

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább