hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején


Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

| | |
 

Az idősek sokkal sebezhetőbbek a krízisek és katasztrófák idején, és ez különösen igaz a jelenleg zajló COVID-19 járványra.

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

Ilyen állapot például a demencia, amely az öregedő társadalmak népbetegsége, világszerte több, mint 50 millió embert érint, és globálisan minden 3. másodpercben új betegség fejlődik ki valakinél.

A demens betegek jellemzően kevesebb eséllyel jutnak hiteles információkhoz a Covid-19 fertőzéssel kapcsolatban. Nehezükre eshet emlékezni és betartani a biztonsági és higiéniai előírásokat, például a maszkviselést, valamint problémájuk lehet az idősekre vonatkozó népegészségügyi ajánlások, így pl. az önkéntes karantén fogalmának értelmezésében. Mindezek figyelmen kívül hagyása kiemelt veszélynek teszi ki őket.
Miközben az egész világ lassan átáll az otthoni munkára és bezárnak az üzletek, a szociális élet pedig a telekommunikációra szűkül, az idős, demens betegek, akik kevés technikai ismerettel rendelkeznek és elsősorban a személyes kapcsolataikra támaszkodnak, most magányosan és elhagyatottan érezhetik magukat.

A világ számos országában az idős emberek jellemzően egyedül, vagy házastársukkal élnek, de sokan laknak közülük szociális otthonokban.

Az idősek megfertőződésének csökkentése érdekében számos helyi hatóság betiltotta a szociális otthonok látogatását, így a betegek nem találkoznak családtagjaikkal, hozzátartozóikkal. A járványra való tekintettel a szociális intézmények csoportfoglalkozásait sem tartják meg, így ezek a betegek még egymás között is egyre inkább izolálódnak.

A vírussal fertőzött idős, demens betegek egy része intenzív osztályos terápiát igényel, amely több szempontól is szenvedést okoz számukra. Az új, idegen környezet nagy stresszhatással jár, emellett a súlyos Covid-19 fertőzöttekben gyakran kialakul a hypoxia-okozta deliríum, amely tovább bonyolítja a demencia lefolyását és klinikai megjelenését.

Mindezen túl a szociális otthonokban dolgozó személyzet is kettős stressz alatt áll: nem csak a vírusfertőzés, de a bentlakók állapota miatt is aggódnak, így a több hete tartó lezárás miatt már a kimerültség és kiégés jelei mutatkoznak rajtuk.


A COVID-19 kirobbanása alatt Kínában több szervezet - köztük a Kínai Geriátriai Pszichiátriai Társaság (Chinese Society of Geriatric Psychiatry) és a Kínai Alzheimer Társaság (Alzheimer's Disease Chinese) - haladéktalanul szakértői ajánlásokat fogalmazott meg és hozott nyilvánosságra a megfelelő mentálhigiénés és pszichoszociális támogatás nyújtásával kapcsolatban.

Multidiszciplináris teamek kezdtek ingyenes tanácsadó szolgáltatásokat nyújtani demens betegeknek és gondozóiknak, amely intézkedések minimalizálták a demenciából és a COVID-19 fertőzés kirobbanásából adódó kedvezőtlen hatásokat.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság szerint hasonló kezdeményezésre, amely a fertőzés elleni fizikai védelmen túl a mentális és pszichoszociális segítségnyújtást is magában foglalja, világszerte szükség lenne. Ide tartozik többek között:
  • Mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások és önkéntesek bevonása a demens betegek számára történő mentálhigiénés ellátás céljából.

  • A team vezetését demencia-szakértők végezzék, akik irányítják és támogatják a team különböző feladatot végző szakembereit.

  • Önsegítő technikák: relaxáció, meditáció valamint különböző stresszoldó technikák elsajátításának támogatása és alkalmazása a közösségi médián keresztül.

  • Telefonos viselkedéskezelési tanácsadás.

  • Pszichológiai tanácsadás online konzultációk keretében a betegek otthoni és szociális gondozóinak.


  • Emellett javasolják, hogy akinek demens szülője van, az a lehetőségekhez mérten töltsön több időt hozzátartozójával, illetve amennyiben nem ő az állandó gondozója, akkor vállaljon nagyobb részt a beteg gondozásában, ezzel biztosítva, hogy a szakdolgozók számára megfelelő pihenőidő álljon rendelkezésre.

    Eredeti közlemény

    H. Wang et al., “Dementia care during COVID-19,” www.thelancet.com, vol. 6736, no. 20, pp. 19–20, 2020.


    Szemlézte
    Szvirák Dávid dr.

    eLitMed.hu
    2020.április 6.


    Kulcsszavak

    COVID-19, dementia, ellátás, idősek

    Kapcsolódó anyagok

    Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

    Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

    Diabetológus megjegyzése

    COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

    A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

    Hozzászólások:

    Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

    A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


    Extra tartalom:

     
    ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

    Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

    A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

    Tovább


    Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

    Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

    Tovább


    Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

    Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

    Tovább


    Diabetológus megjegyzése

    A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

    Tovább