hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


COVID-19 tüdőgyulladással fertőzött wuhani betegek radiológiai vizsgálata


COVID-19 tüdőgyulladással fertőzött wuhani betegek radiológiai vizsgálata

| | |
 

Retrospektív tanulmányukban a szerzők súlyos akut légúti szindrómát okozó koronavírussal (SARS-CoV-2) fertőzött és COVID-19 tüdőgyulladással kórházba utalt 81 wuhani (Kína) beteg mellkasi CT felvételeit vizsgálták.

Tekintettel arra, hogy a COVID-19 tüdőgyulladást mutató betegek első tüneteinek jelentkezése, és az akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS) között mindössze 9 nap telt el, óriási jelentőségű a betegség korai felismerése. Az első 41, igazoltan SARS-CoV-2-vel fertőzött beteg klinikai tünetegyüttesét az alsó légutak megbetegedése jellemezte, lázzal, száraz köhögéssel és légzési nehézséggel. Ezek hasonlóak voltak a másik két koronavírus, vagyis a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) és a közép-keleti légzőszervi szindróma (MERS) koronavírusa által előidézett tünetekhez.

A COVID-19 influenzában megbetegedettek tüdejének radiológiai elváltozásairól eddig nem rendelkezünk részletes ismeretekkel. Ezt a hiányt betöltendő, két kínai (Wuhan) kórház (Jinyintan Hospital és a Union Hospital of Tongji Medical College) 81 olyan betegét vizsgálták, akiknél a 2019. december 20-a és 2020. január 23-a között COVID-19 influenzavírus fertőzést diagnosztizáltak. A torokminták SARS-CoV-2 fertőzöttségét új generációs szekvenálási módszerrel, illetve real-time RT-PCR technikával igazolták. Epidemiológiai hátterüket tekintve, a betegek 4 fő forrásból kerültek be a 2 kórház valamelyikébe: a huanani halpiacról, akik közvetlen fertőzésnek voltak kitéve (31 fő); olyan egészségügyi dolgozók, akik a betegekkel történt közvetlen érintkezés nyomán fertőződtek meg (15 fő); ahol a fertőzés családi hátterű volt (7 fő); 28 betegnél viszont nem találtak egyértelmű fertőző forrást. A COVID-19 influenza tüneteinek megjelenése és az első CT-vizsgálat elvégzése között eltelt idő alapján a betegeket 4 csoportba osztották. A 81 betegből 42 volt férfi és 39 a nő. Életkoruk 25-81 év volt, 49,5 év átlagéletkorral. Életkor és nem tekintetében nem volt szignifikáns eltérés a 4 csoport között. A betegség megjelenésekor a leggyakoribb tünetei a következők voltak: láz és száraz köhögés. További nem specifikus tüneteik: szédülés, hasmenés, hányás, fejfájás, általános gyengeség. A 4 közül az első csoport betegeinél jelentősen alacsonyabb C-reaktív fehérje-koncentrációt (6,9 mg/L) és aszpartát aminotranszferáz-szintet (30,2 U/L) mértek. Más laborértékek és az alapbetegségek előfordulásának gyakorisága tekintetében nem észleltek szignifikáns különbséget.

A radiológiai felvételek az akut szak különböző fázisaiban, a klinikai tünetek jelentkezését követő 3 hétben készültek, axiális és multiplanaris rekonstrukciós mellkasi CT- (Somatom) technikával. A léziók állapotát aszerint jellemezték, hogy az előző CT-felvételhez képest milyen szignifikáns eltéréseket láttak. A DICOM felvételeket a laborleletek előzetes ismerete nélkül értékelték. A független értékelőktől kapott esetlegesen eltérő véleményeket a szerzők egyeztették a szakértőkkel és a döntést konszenzussal hozták meg.

A CT-felvételek minden betegnél rendellenességet jeleztek a tüdő minden szegmensében és egy enyhe jobb alsó lebenyi preferencia képe rajzolódott ki, amiért feltehetőleg a légcső és a főhörgők anatómiai szerkezete tehető felelőssé. Ez az adat hasonló ahhoz, amit a korábbi H7N9 influenza-fertőzés radiológiai vizsgálatánál írtak le.

Az első csoport CT- felvételei szerint a radiológiai tünetek csak az egyik oldali tüdőfélben jelentek meg, multifokális gócok és döntően tejüveg-homályok formájában. Ebben a csoportban az interlobuláris szeptum megvastagodása, a szomszédos pleura megvastagodása, nodulus, kerek cisztás elváltozás, bronchiectásia, pleurális effúzió, nyirokcsomó-duzzanat csak ritkán volt megfigyelhető.

Az első tünetek megjelenését követő héten, vagyis a második vizsgálati csoportban a léziók bilaterálissá váltak, behatoltak a szövetek közé, és csökkent a tejüveg-homályok előfordulásának relatív gyakorisága. Pleurális folyadékot csak 1 betegnél találtak, míg nyirokcsomó-duzzanatot 3-nál is. A folyamat egy kevert fejlődési mintázati képet eredményezett.

A kezdeti tünetek megjelenését követő második héten, vagyis a harmadik csoportban a betegség előrehaladtával tovább csökkent a tejüveg-homályok dominanciája, a konszolidáció tovább folytatódott és ez vált a leggyakoribb tünettípussá.

Végül a negyedik csoportban, vagyis a kezdeti tünetek megjelését követő harmadik héten általánossá vált a konszolidáció és a kevert jelleg, míg a tejüveg-homályok előfordulásának gyakorisága tovább csökkent. Erre a stádiumra még a bronchiolectasis, a szomszédos pleura megvastagodása és a pleurális folyadék tünetegyüttese, valamint a nyirokcsomó-duzzanat jelenléte volt jellemző. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy olyan interstitiális változások következtek be, amelyek fibrózis kialakulásához vezethetnek.

Rügyező fa jelenséget, kavitáció, kalcifikáció jeleit egyik csoportban sem észlelték.


A CT-felvételek sorozatának tanúsága szerint a betegség kezdeti gyors progressziójának csúcsa után radiografiás javulás következik (1-es típus). Ezen betegek nagy része elhagyhatta a kórházat. A legtöbb olyan beteget, akiknek radiografiás javulása több felvételen is látható volt (3-as típus), szintén hazaengedték a kórházból. Így az 1-es és a 3-as típusba sorolt betegek állapotát kedvező kimenetelűnek ítélhetjük.

Azoknál a betegeknél viszont, ahol a kezelés ellenére progresszív radiográfiás romlás jelentkezett, rossz prognózisra lehetett számítani. Nem véletlen, hogy a 2-es csoportba sorolt 18 beteg közül ketten ebben a csoportban haltak meg.

Összegzésként megállapítható, hogy a COVID-19 tüdőgyulladás a mellkasi CT felvételeken, mint kétoldali, szubpleurális, lég-bronchogramokat tartalmazó tejüveg-homályként jelenik meg, határozatlan szegélyekkel enyhén nagyobb jobb oldali alsó tüdőlebenyi előfordulással.

2020. február 8-án a 81 betegből 62 beteg elhagyhatta a kórházat. Ez átlagosan 23,2 nap kórházi ápolási időt jelentett a tünetek kezdetétől számítva. Három haláleset a kórházi felvételt követő 12, 14, illetve 30. napon akut légúti distress szindróma következtében történt. Mindannyian férfiak voltak (60, 73, 77 évesek) és mindegyiküknél társult betegségeket is diagnosztizáltak (2-es típusú diabétesz, magas vérnyomás betegség, szív- és érrendszeri problémák). A COVID-19 pneumonia által fertőzött betegek rossz prognózisáért felelős rizikófaktorok tehát az idős kor, a férfi nem, a társult betegségek és a radiológiai tünetek fokozódása, melynek csúcspontja a CT-felvételek tanúsága szerint a 2. hét körüli időszakra lehet helyezni.

A szemléző észrevételei:

  • Az egyes csoportoknak viszonylag csekély volt az elemszáma,
    volt olyan csoport, amely kétszer annyi beteget tartalmazott, mint a másik (1.csop: 15 fő; 2.csop: 21 fő; 3.csop: 30 fő; 4. Csop: 15 fő).

  • a különbző időpontokban készített CT-felvételeknél nem vették számításba a lehetséges egyéni variációkat,

  • utánkövető CT-felvételeket nem minden betegnél készítettek; voltak olyan betegek, akiknél mindössze 2 CT-felvétel alapján történt a tünetek elemzése,

  • tüdőbiopsziás mintavételezés nem történt, mely lehetővé tette volna a radiológiai és a szövetpathológiai kórképek összehasonlítását.



  • Szemlézte:
    Hollósy Ferenc dr.

    Eredeti közlemény:

    Heshui Shi, Xiaoyu Han, Nanchuan Jiang, Yukun Cao, Osamah Alwalid, Jin Gu, Yanqing Fan, Chuansheng Zheng: Radiological findings from 81 patients with COVID-19 pneumonia in Wuhan, China: a descriptive study The Lancet, Published online 24Feb2020


    A fenti közlemény tájékoztató jellegű, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18.

    eLitMed.hu
    2020.március 27.






    Kulcsszavak

    COVID-19, akut légzőszervi distressz szindróma, CT, radiografiás javulás

    Kapcsolódó anyagok

    Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

    Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

    Diabetológus megjegyzése

    COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

    A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

    Hozzászólások:

    Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

    A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


    Extra tartalom:

     
    ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

    Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

    A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

    Tovább


    Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

    Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

    Tovább


    Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

    Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

    Tovább


    Diabetológus megjegyzése

    A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

    Tovább