hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


COVID-19 és az ACE-gátlók/ARB-k szedése


COVID-19 és az ACE-gátlók/ARB-k szedése

| | |
 

Nincsenek arra vonatkozó adataink, vajon a magas vérnyomás miatt angiotenzinkonveraáló-ezim gátlót (ACEI) vagy angiotenzinreceptor-blokkolót (ARB) szedő, a coronavírus okozta betegség (COVID-19) miatt kórházban kezelt páciensek között súlyosabb-e a betegeség lefolyása vagy nagyobb-e a mortalitási kockázat. A közlemény célja az ACEI/ARB szedése és a lefolyás súlyossága, illetve a mortalitás közötti összefüggés vizsgálata volt magas vérnyomásban szenvedő, COVID-19 miatt kórházba került betegeken. Az egyetlen vizsgálati központban végzett retrospektív tanulmányban COVID-19 miatt a kínai Wuhan központi kórházában 2020. január 15-től 2020. március 15-ig COVID-19 miatt kezelt 1178 személy adatait vizsgálták. A COVID-19-et PCR-teszt pozitivitása alapján állapították meg, minden betegnél elemezték az epidemiológiai, a klinikai, a radiológiai, a laboratóriumi adatokat, valamint a gyógyszeres kezelést. A magas vérnyomás miatt ACE/ARB kezelésben részesülő betegek százalékos arányát hasonlították össze a súlyos és a nem súlyos lefolyású COVID-19-ben szenvedők, illetve a betegséget túlélők és az elhunytak között. Az 1178 COVID-19-ben szenvedő páciens átlagos életkora 55,5 év (interkvartilis tartomány 38-67 év), a férfiak száma 545 (46,3%) volt. A teljes kórházi halálozási arány 11,0% volt. 362 páciens szenvedett magas vérnyomásban (a teljes vizsgálati népesség 30,7%-a, akiknek az átlagos életkora 66,0 év [interkvartilis tartomány 59-73 év] volt; a hypertoniás férfiak létszáma 189 [52,2%] volt), akik közül 115 személy (31,8%) szedett ACEI-t/ARB-t. A magas vérnyomásban szenvedő páciensek mortalitása 21,3% volt. A magas vérnyomás miatt ACEI-t/ARB-t szedő betegek arányában nem volt különbség a súlyos és a nem súlyos fertőzésben szenvedők között (32,9% versus 30,7%; P =0,65), illetve a COVID-19-ben elhunytak, illetve a betegséget túlélt személyek között (27,3% versus 33,0%; p =0,34). Hasonló eredményeket kaptak, amikor külön-külön elemezték az ACE-gátlókat és az angiotenzinreceptor-blokkolókat szedő páciensek adatait. Összefoglalva a fentieket, a közlemény magas vérnyomásban szenvedő, COVID-19 miatt kórházban kezelt betegeken mutatja be az ACEI/ARB szedése és a klinikai kimeneteli mutatók közötti összefüggéseket. Az eredmények arra utalnak, hogy az ACEI/ARB kezelés a magas vérnyomásban szenvedő betegekben sem a COVID-19 lefolyásának a súlyosságát, sem a mortalitást nem befolyásolja. Az eredmények alátámasztják a magas vérnyomásnak a COVID-19 pandémia idején történő kezelését tárgyaló jelenlegi irányelveket és a lakossági tájékoztatók útmutatásait, amelyek szerint a hatásos vérnyomáscsökkentő kezelést (beleértve az ACE-gátlókat és az ARB-ket is) nem szabad megváltoztatnia az új koronavírus okozta járvány idején.

Eredeti közlemény:
Juyi Li, Xiufang Wang, Jian Chen, Hongmei Zhang, Aiping Deng: Association of Renin-Angiotensin System Inhibitors With Severity or Risk of Death in Patients With Hypertension Hospitalized for Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Infection in Wuhan, China.
JAMA Cardiol. Előzetes elektronikus közlés: 2020.04.23. 2020. doi:10.1001/jamacardio.2020.1624

Szemlézte:
Vályi Péter dr.


Kulcsszavak

COVID-19, ACEI, ARB, angiotenzinkonveraáló-ezim gátló, angiotenzinreceptor-blokkoló

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább