hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


COVID-19: cseppek helyett tovaszálló aeroszol buborékok a légúti fertőzések átadásában


COVID-19: cseppek helyett tovaszálló aeroszol buborékok a légúti fertőzések átadásában

| | |
 

A SARS-CoV-2 vírus okozta járvány leküzdéséhez bevezetett számos intézkedés egyike a távolságtartás másoktól, különösen fertőző, légutakból cseppeket ürítő betegektől. A WHO és az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlásai alapján 1-2 méter távolságot ajánlott tartani a COVID-19 tüneteit mutató, például tüsszögő vagy köhögő betegektől. A JAMA szerzője azt vizsgálta, hogy ez az ajánlás hogyan viszonyul a fertőzés átadásának legújabb modelljéhez.

Mindkét ajánlás a cseppfertőzés klasszikus, közel 100 éves modelljén alapul, amely szerint a beteg köhögése vagy tüsszentése által kibocsátott cseppek közül a nagyobbak a beteg közvetlen környezetében kiülepednek a levegőből, míg a kisebbek víztartalma gyorsan elpárolog, és zsugorodott formában, 5-10 μm méretben, aeroszolként lebegnek a levegőben. Ezen felosztás alapján kísérelték meg felosztani a légúti fertőzések terjedését aszerint, hogy a betegek elsősorban nagy vagy kisebb cseppeket ürítenek.

A közelmúltban végzett vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a valóság ennél összetettebb. A kilégzés, a tüsszentés vagy a köhögés nem csupán kisebb-nagyobb cseppeket tartalmaz, hanem egy tovaszálló aeroszol-felhőt hoz létre. Ez lényegében egy zárt gázfelhő, amelyen belül az apró cseppek is megőrzik a nedvességtartalmukat, így a bennük lévő kórokozók élettartama a másodperc törtrésze helyett akár percekre is növekedhet. Ráadásul a fertőzés átadásának hatótávolsága a betegtől és a környezeti tényezőktől (a hőmérséklettől és a páratartalomtól) függően akár a 7-8 métert is elérheti.


Kép forrása: The Journal of the American Medical Association

A hagyományos cseppfertőzési elmélet szerint a cseppek a levegőben lényegében egy ballisztikus röppályát írnak le és beszennyezhetik az útjukba kerülő felületeket. A gázbuborékok részecskéi azonban akár órákig is lebegve maradhatnak. Ez magyarázatot kínál arra a megfigyelésre, hogy a SARS-CoV-2 vírust a kínai kórházak COVID-19 kórtermeinek zárt légcserélő rendszerében is megtalálták.

Bár célzott vizsgálatok eddig nem történtek a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött betegek által kibocsátott levegőben a kórokozók viselkedését illetően, semmi nem mond ellent annak, hogy a fenti terjedési modell számos tekintetben erre a kórokozóra is vonatkozhat. A köhögéssel távozó levegő terjedési sebessége 10-30 m/sec. is lehet, így nem kizárt, hogy akár 7-8 méter hatótávolságot is számításba kell venni. Ennek fényében lehetséges, hogy az 1-2 méteres távolságtartás alábecsüli a kórokozó levegővel való terjedési képességét, ami még egy ok arra, hogy a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi szakembereket megfelelő személyi védőfelszereléssel kell ellátni. A jelenleg alkalmazott sebészeti és N95 maszkokat még nem vizsgálták arra nézve, hogy milyen mértékben állnak ellen a tüsszentés vagy köhögés során létrejövő gázfelhőnek, pedig ettől függ, hogy megvédik-e az egészségeseket és meggátolják-e fertőzötteket a járvány terjesztésében.


Eredeti közlemény:
Lydia Bourouiba, PhD: Turbulent Gas Clouds and Respiratory Pathogen Emissions. Potential Implications for Reducing Transmission of COVID-19.

Szemlézte:
Udvari Máté dr.

Szerkesztőségi kiegészítésekkel elláta:
Balázs Péter dr.

2020.április 20.
eLitMed.hu

Kulcsszavak

COVID-19

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább