hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe


COVID-19: Az egészségügyi laboratóriumi diagnosztika kritikus szerepe

| | |
 

A szerzők gondolatai arra irányulnak, hogy a laboratóriumi diagnosztika hogyan és milyen mértékben járulhat hozzá a jelenlegi koronavírus és más, jövőbeli vírus-járványok leküzdéséhez. Ebben a folyamatban az alábbi ábra az in vitro diagnosztika hozzájárulását foglalja össze.



1.ábra
RT-PCR: reverz-transzkriptáz polimeráz láncreakció

A kór okának megállapítása
A laboratóriumi diagnosztikának a kórokozó azonosítása az első és legnyilvánvalóbb szerepe a járvány elleni küzdelemben.
Mind a WHO, mind a CDC illetve más nemzeti és nemzetközi szervezetek időben közzétették a szükséges információkat a reverz-transzkriptáz polimeráz láncreakció (RT-PCR) helyi alkalmazásához, és ennek nyomán világszerte számos referencia laboratórium kezdte meg a működését. Ezzel párhuzamosan azonban külön ki kell hangsúlyozni a gyors és hatékony kommunikációt az egymástól távol eső laboratóriumok és kutatóközpontok között.
A szükséges tesztek óriási mennyisége ezen járványos körülmények között egyrészt meghaladhatja az egyes intézmények kapacitását, másrészt a laboratóriumi minták referencia-laboratóriumokba történő küldése késlelteti a diagnózis felállítását. Része lehet a stratégiának a helyi vagy regionális központok diagnosztikus tesztekkel való ellátása, azonban a sürgető igény ellenére sem mellőzhető az RT-PCR tesztek analitikus és klinikai validációja, mielőtt a kereskedelmi forgalomba kerülnének. Máskülönben az ál-negatív (vagy ál-pozitív) teszt-eredmények aláásnák a vírus megfékezésére tett erőfeszítéseket. Ezt a veszélyt a legújabb irodalmi közlések is igazolják, ugyanis tünetileg nyilvánvaló koronavírus-betegségben a kezdeti negatív RT-PCR teszt csak a betegség későbbi szakaszában vált pozitívvá. A diagnosztikus egységcsomagok hatósági engedélyezése és a meglehetősen eltérő vizsgálati protokollok nemzetközi egységesítése alapvető követelmény volna ahhoz, hogy világos és megbízható képet kapjunk a járványról.

A betegek folyamatos laboratóriumi ellenőrzése
A labordiagnosztika lényeges szerepet játszik a koronavírus-betegek súlyossági besorolásában, a prognózis megítélésében és a terápia ellenőrzésében.

1.táblázat

Rendellenes laboratóriumi értékek potenciális klinikai és biológiai jelentősége a 2019-es koronavírusos betegségben szenvedő betegekben (COVID-19)
CRP: C-reaktív protein; LDH laktát-dehidrogenáz; MDW, monocita-térfogat variabilitás, DIC: disszeminált intravaszkuláris koaguláció

Járványügyi ellenőrzés
Vírusjárvány idején a laboratóriumi tesztek harmadik, nem kevésbé fontos csoportja az ellenanyagok azonosítása. Jóllehet, ezek nem helyettesítik az RT-PCR-t az akut koronavírus infekció diagnosztikájában, mégis fontos szerepet töltenek be mind vizsgálati, mind járványügyi szempontból. Nemrég kifejlesztettek egy kombinált IgM-IgG gyors szerológiai tesztet, mely az eddigi információk alapján pontosabb (89% szenzitivitás, 91 % specificitás), mint akár az IgM akár az IgG teszt külön-külön alkalmazva. Ez, vagy más gyors-tesztek egyre értékessebbé válhatnak a járvány elleni küzdelemben.

Szervezési kérdések
Olyan nagy járványok esetén, mint amilyet a SARS-Cov-2 okoz, fontos azt is felmérni, hogy ez mekkora hatással van a laboratóriumi hálózatra. Több ezer fertőzött esetén, akik egy részénél a kórházi elhelyezést eldöntő diagnosztikus tesztet kell elvégezni, megváltozik a laboratóriumok napi rutinmunkája, a kapacitásaik kimerülnek, sőt elégtelenné is válhatnak. Így viszont sajnos csak az utánkövetést és nem a megelőzést fogják szolgálni. A klinikai laboratóriumok kapacitását nem extrém vészhelyzetekre tervezték, amit a jelenlegi helyzet is igazol, mind az eszközök, mind a humánerőforrás tekintetében. Másfelől a labor-automatáknak csaknem a betegágy mellé telepítése képes lehet ennek a szükséghelyzetnek a feloldására.
Kína Wuhan tartományában 2 hétnél rövidebb idő alatt felépítettek egy teljes kórházat. Erre azonban az egész világon is csak kevés ország volna képes. Másfelől ez egy figyelmeztető jel arra nézve, hogy az egészségpolitikusok és kórházmenedzserek folyamatosan ne csak azon gondolkodjanak, hogy az üzemelést hogyan lehetne minél kisebb tartalék kapacitások mellett megoldani. A többi között ezért is jelentős feladat a tömeges vizsgálati igény által keltett szükséghelyzetben a rendelkezésre álló labor-kapacitások menedzselése.

A járványra való laboratóriumi felkészülést mutatja a 2. ábra.


Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy a laboratóriumi munkát és információkat jobban és szélesebb körben szükséges harmonizálni.
A fenti lehetőségek közötti választást nyilván sokféle jogi, gazdasági, környezeti és technikai tényező befolyásolja. Ezeken túl két további szempontot érdemes figyelembe venni; az egyik az egészségügyi személyzet lehetséges megfertőződése, a másik a helyi hatóságok által bevezetett szigorúbb karantén intézkedések.
A mobil konténeres megoldások és sátrak használata megfelelő alternatíva lehet. Ezeket nyilvánvalóan a betegágyak és intenzív osztályok közvetlen közelébe célszerű telepíteni, ami megkönnyíti pre-analitikus szakasz (különösen a minta-szállítás) lerövidítését. További előnyük, hogy a laboratóriumi szakemberek a helyszínen segíthetnek a mintavétel szakszerű rendjének betartásában.
A laboratóriumok személyzete számára mindenképp világos és megkerülhetetlen biztonsági intézkedéseket kell oktatni és kommunikálni, elsősorban saját biztonságuk és védettségük megőrzése érdekében.
Megfontolandó egy gyorsan bevethető tartalék labor-kapacitás fenntartása, teljesen felszerelt állapotban és mobilizálható képzett személyzettel, a jelenlegihez hasonló jövőbeli szükséghelyzetek megfelelő menedzselése érdekében.
Végül, de nem utolsó sorban, a laboratóriumok a vizsgálati eredményeket csak a járvány kezelésével megbízott illetékes szervekkel közöljék, a felesleges pánikkeltés, vagy éppen a lakosság indokolatlan megkönnyebbülésének elkerülése érdekében.

Szemlézte:
Nagy A. Zsófia dr.

Eredeti közlemény:

Lippi, G., Plebani M.: The critical role of laboratory medicine during coronavirus disease 2019 (COVID-19) and other viral outbreaks
Clinical Chemistry and Laboratory Medicine (CCLM) Published online: 19 Mar 2020



Kulcsszavak

COVID-19, laboratóriumi diagnosztika , RT-PCR , LDH

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább