hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az urogenitalis tractus folyamatos ellenőrzése COVID-19-ben


Az urogenitalis tractus folyamatos ellenőrzése  COVID-19-ben

| | |
 

A Wuhan városában kirobbant COVID-19 vírusbetegségben 2020 áprilisára világszerte több mint 1,2 millióan fertőződtek meg, a járvány halálos áldozatainak száma pedig több, mint 64000-re nőtt.

Bár a betegség klasszikusan légúti tünetekkel jelentkezik, az egyre növekvő tapasztalatok azt mutatják, hogy a fertőzés az urogenitalis tractus működésére is jelentős hatással lehet. Számos fertőzött betegnél akut vese-elégtelenség lépett fel, és ezeket a betegeket folyamatos dialízis kezelésben kellett részesíteni, de drámai változásokat véltek felfedezni a férfi nemi szervek működésében is.

A kiválasztó rendszert érintő hatások:
Li és mtsai retrospektív tanulmányukban COVID-19 fertőzött betegek vesefunkcióit vizsgálták. A fertőzött betegek 60%-ában észleltek proteinuriát a felvétel napján, a betegek 28%-ának vesefunkciója pedig fokozatosan romlott, ami végül akut veseelégtelenséghez vezetett. Az ilyen betegek között a halálozás 5,3-szoros volt azokhoz képest, akiknél nem alakult ki veseelégtelenség, tehát az utóbbi jelentkezését prognózis szempontjából súlyosan negatív tünetnek kell tekinteni. Továbbá azt is megfigyelték, hogy a súlyos COVID-19 fertőzés növeli az akut veseelégtelenség kialakulásának rizikóját.

Egy másik tanulmány veseelégtelenségben meghalt COVID-19 fertőzöttek (n=6) veseszövetének hisztopatológiai vizsgálata során különböző fokú akut tubularis károsodást igazoltak – glomerularis károsodás nélkül – ami a vírusok tubulopathiás hatására utal.
A fenti két tanulmány tapasztalatait a hasonló patogenitású SARS-CoV és MERS-CoV vírusokkal végzett korábbi vizsgálatok is megerősítik.

Az akut vesekárosodás kapcsán a fokozott mortalitásra vonatkozó megállapítások a krónikus vesebetegek esetén is érvényesnek bizonyultak: így a járvány során a már ismert vesebetegségben szenvedők védelmére is fokozottabban kell gondolni.

A reproduktív rendszert érintő hatások:
Heregyulladást és következményes infertilitást okozó hatást több vírus esetén is igazoltak: ide tartozik a HIV, a hepatitis B, C, mumpszvírus vagy az EBV fertőzés.

SARS-CoV vírussal kapcsolatos korábbi tanulmányokban, a vírusfertőzésben meghalt férfiak heréinek hisztopatológiai vizsgálata fokozott ivarsejtpusztulást, csökkent spermiumszámot, megvastagodott basalis membránt és leukocyta infiltrációt igazoltak. Ezen kívül víruspartikulumok jelenlétét is kimutatták a Leydig-sejtekben, valamint a tubulus seminiferusok epithelsejtjeiben, amelyek a vírus orchitist okozó hatását bizonyítják.

A reproduktív működésre gyakorolt hatásokat a COVID-19 járványt okozó SARS-CoV-2 vírus kapcsán is tanulmányozták. A vírussal fertőzött férfiakban a tesztoszteron/LH arány jelentősen csökkentebb volt a hasonló korú egészséges férfiakhoz képest, amely a vírus gonádkárosító hatására utal.

A fenti vizsgálati eredmények magyarázata lehet, hogy a vírus sejtbe való bejutásában kiemelt szerepet játszó ACE2 receptor és TMPRSS2 fehérje nagymértékben expresszálódik az urogenitalis tractus sejtjeiben, beleértve a vese tubularis epithelsejtjeit, a here tesztoszteront termelő Leydig-sejtjeit, valamint a tubulus seminiferusok, az epididymis, a prostata és az ondóhólyag egyes sejtjeit.

A sejtek vírusos fertőződése direkt vagy indirekt módon károsíthatja a veseparenchymát, ami veseelégtelenségben végződhet. Ezen kívül a fertőzés során termelődő proinflammatorikus citokinek és interferonok autoimmun orchitist okozhatnak, a spermatogenezis és a hormontermelés károsodásával.

Mindezek miatt, bár a COVID-19 fertőzés túlnyomórészt légúti megbetegedéseket okoz, az urogenitalis rendszer érintettségére és a kialakuló esetleges szövődményekre is figyelmet kell fordítani.

Mivel mind az akut és krónikus vesekárosodás a mortalitás fokozódásával járhat, kiemelten fontos a fertőzött betegek vesefunkcióinak rendszeres ellenőrzése, és amennyiben szükséges, dialízis kezelés alkalmazása.

Ezen kívül, mivel a vér-here gát nem nyújt kellő védelmet a vírussal szemben, az ivarsejtek termelődésében és a hormonális működésben is zavar alakulhat ki, ezért a fertőzésből kigyógyuló férfiak számára fertilitási vizsgálat ajánlott, ha a jövőben gyermeket szeretnének vállalni.

Szemlézte:
Szvirák Dávid

Eredeti közlemény:
Wang, S., Zhou, X., Zhang, T. et al. The need for urogenital tract monitoring in COVID-19. Nat Rev Urol (2020).

eLitMed.hu
2020.április 23.



Kulcsszavak

COVID-19

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább