hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra


Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

| | |
 

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra - állítja a Science című folyóiratban kedden megjelent tanulmányában az amerikai Harvard Egyetem egyik tudóscsoportja. A járványügyi szakemberekből, biológusokból, orvosokból álló csoport videokonferencián is ismertette kutatási eredményeit, amelyek szerint szakaszosan és különböző intenzitással, de továbbra is szükség lesz a társadalmi távolságtartásra annak érdekében, hogy ne törjön ki ismét az új típusú koronavírus járványa.

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.

"A társadalmi távolságtartás időnkénti bevezetése valószínűleg nem lesz elégséges ahhoz, hogy a SARS-Cov-2 vírus az Egyesült Államokban megmaradjon a kórházak intenzív osztályain belül" - mondta a videókonferencián Stephen Kissler biokémikus és matematikus. Hozzáfűzte: gyógyszerek és hatékony kezelések hiányában "a társadalmi távolságtartásra kétségtelenül szükség lesz".

A kutatócsoport tagjai szerint a távolságtartás gyakorlatát csakis akkor lehet majd mellőzni, amikor felfedezték a hatékony kezelési módszereket vagy a megfelelő védőoltást. Addig a járvány fellángolásának elkerülésére - változó helyeken és változó időtartammal - muszáj lesz fenntartani ezt a gyakorlatot.

Marc Lipsitch járványügyi szakember arról beszélt, hogy a távolságtartás felfüggesztése közötti időszakokban a koronavírus-járvány nemcsak fellángol, hanem a korábbinál minden alkalommal hevesebb és pusztítóbb lesz, és a vírus egyre szélesebb körben - köztük egészen fiatalok között is - szedi majd áldozatait. Ez azonban a szakember szerint lehetővé teheti a népesség csoportimmunitásának vagy a kollektív immunitásnak a kialakulását is.

A tudósok ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a túlzó társadalmi távolságtartás káros is lehet, mert megakadályozza a kollektív immunitás kialakulását. Az új típusú koronavírus egyelőre ismeretlen, de biztos, hogy hosszú ideig nem tűnik el - erre a következtetésre jutottak a Harvard Egyetem kutatói.

Szerkesztőségi megjegyzés: Úgy tűnik, hogy a laikus és szakmai vita is az alapvető higiénés kérdésekkel foglalkozik. Általánosságban a személyi higiénének két fő területe a gasztrointesztinális és a légzőszervi higiéne (STD-ről most nem beszélve).
Úgy tűnik, hogy az euro-atlanti kultúra az utolsó nagy kolera járvány után mindent megtanult a gasztrointesztinális higiéne szabályai közül, és alkalmazza is azokat (élelmiszer, táplálkozási higiéne, WC-használat után kézmosás stb.),
A XX. században a nehezen terjedő TBC-vel szemben is megtanultunk védekezni. Most viszont új korszak jön a légúti higiénés szabályokban, és ezeket a magatartásformákat is meg kell tanulnunk. A japánok előttünk járnak, nem fognak kezet, hanem csak meghajolnak, influenza szezonban maszkot viselnek, és tartják a védőtávolságot, stb.
Hát ezek lesznek a nagy változások, de ebben semmi ijesztő vagy szenzációs nincs, csak kezdetben szokatlan lesz. Egyébként sebészként mondom, hogy mi a szakmában egymás között nem fogunk kezet, de ez más szakorvosokra nem jellemző.

Forrás: MTI
2020.április 16.

Kulcsszavak

COVID-19, MTI, model, Marc Lipsitch

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább