hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben


A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

| | |
 

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

A szemlézett kínai kutatás azt vizsgálta 173 igazoltan SARS-CoV-2-vel fertőzött beteg kapcsán, hogyan alakult az idő függvényében a SARS-CoV-2 vírus elleni antitest termelés, a tünetek megjelenésétől kezdve számított 39. napig. A tesztelésnél használt módszer (Enzyme Linked Immonusorbent Assay=ELISA) specificitása az összes antitestre (AT) 93,1%-os, az IgM-re 82,7%-os, az IgG-re 64,7%-os volt. A 12 AT-szeronegatív eredményt a túl korai fázisban történt minatvételnek tulajdonították. A szerokonverzió medián ideje AT, IgM és IgG esetében sorrendben 11, 12, 14 nap volt. Az tünetek kezdetétől számított első hét során csekély (38,3%) volt az antitestek jelenléte. Később, 15-39 nap között az AT, IgM, IgG szenzitvitás értéke 100%, 94,3%, és 79,8% volt. Ezzel szemben a vírus RNS kimutathatósága (RT-PCR) jelentősen csökkent az első héten tapasztalt 66,7%-ról 45,5%-ra a 15. és 39. nap között. Megjegyzik, hogy az alacsonyabb RNS szenzitvításban annak is szerpe lehetett, hogy a mintákat mindig a felső légutakból vették. A tünetek megjelenésétől számított első hét során a legnagyobb szenzitivítású az RNS teszt eredménye, de a 8. naptól az antitest válasz válik érzékenyebbé, és a 12. naptól 90% körüli lett az utóbbi szenzitivítása. A második héten az antitestek nagyobb szenzitivitást mutattak, mint az RNS teszt: össz-AT esetén 89,6%, IgM: 73,3%, IgG: 54,1% , míg RNS kimutatás esetén csak 54% volt. A betegség 15-39. napja közötti időszakban tovább nőtt az antitestek, és tovább csökkent az RNS kimutatás érzékenysége. Az AT és IgM értéke egy hónappal a tünetek kezdete után 100% volt. Az össz-AT érték korábban jelzett pozitivitást mint az IgM és IgG egyenként. Ezt annak tulajdonították , hogy az össz-AT kimutatásra használt double-sandwich assay érzékenysége nagyobb, és pozitív lehet az IgM, IgG és IgA antitestek hatására is. Azt is vizsgálták, hogy azon pácienseknél, akiknél nem tudták a vírus RNS-t kimutatni, az AT pozitivitást jelezhetett: 1-3. nap: 28,6%, 4-7. nap: 53,6%, 8-14. nap: 98,2% , 15-39. nap: 100%.

Tehát a SARS-CoV-2 vírus RNS és a vírus ellen termelődő antitestek kimutatásának ötvözése már a betegség első hetében is szignifikánsan növeli a diagnózis pontosságát. A második héttől a magasabb össz-antitest érték összefüggött a betegség súlyosságával, így az életkor, a nem és a társbetegségek mellett a szerokonverzió mértéke is független tényező lehet a kimenetel megítélésében. A kutatás nem terjedt ki a betegség 40. napja utáni időszak antitest mintázatának vizsgálatára. Ennek további elemzését javasolják a védettség megítélése céljából. Felhívják a figyelmet a RT-PCR RNS tesztelés hátulütőire: gyakran többszöri mintavétel kell, függ a PRC próba minőségétől, a mintavétel módjától és a vételező gyakorlottságától, a pontos eredmény megállapításáig eltelt idő rontja a kezelési lehetőségeket és a megfelelő izoláció elrendelését. Továbbá az RNS kimutatás nem tesz különbséget a replikálódó aktív vírus és a már elhalt vírus RNS maradványa között. Az antitest kimutatás specifitása magas volt egészséges embereken vizsgálva (99%), de a más koronavírusokkal való keresztreakció teljes kizárására további vizsgálatok szükségesek.

A tanulmány a következő tanulságokkal szolgál: 1. SARS-CoV-2 fertőzésben a szervezet antitest válasza nagyon hasonló más légúti vírusfertőzésekhez. 2. A szerológiai vizsgálat hatékony eszköz lehet az időben történő diagnosztizáláshoz. 3. A SARS-CoV-2 vírus elleni össz-antitest (AT) érték érzékenyebben jelzi a betegséget mint külön-külön az IgM és IgG.

Az antitest vizsgálatnak alapvető a szerepe: 1. alapos klinikai gyanú fennállása esetén, ha az RNS teszt negatív, a gyors antitest kimutatással megerősíthető a Covid 19 diagnózisa. 2. A karanténban lévő egészséges közeli kontakt, ha antitest pozitivítást mutat, akkor lehetséges vírushordozónak számít, így gyakrabban kell nézni nála RNS tesztet, és a kontaktjait is meg kell figyelni. 3. RNS teszttel igazolt beteg szeropozitivitása azt jelzi, hogy a specifikus antitest termelés megkezdődött. Egyébként epidemiológiai vizsgálatoket immunoassay módszerrel is lehet végezni.

Mivel a SARS-CoV-2 vírus csupán három hónapja fertőzi az emberiséget, a szeropozitívitás gyakorlatilg nulla a népesség körében. A jelenlegi járvány kapcsán – amely várhatóan 2020. május, júniusig fog tartani – észlelt szeropozitív egyének korábbi fertőzöttek lehetnek. Az -eltelt rövid idő alatt az össz-AT érték, az IgM-hez hasonlóan, friss infekciót jelző markernek tekinthető. Miután a össz-AT értéknek nagyobb a szenzitivitása az IgM-nél és az IgG-nél, az előbbit kell előnyben részesíteni a klinikumban és a közegészségügyben. Ha nem sikerül eradikálni a SARS-CoV-2 vírust, és gyakori humán légúti kórokozóvá válik (az influenzához hasonlóan), akkor az IgM érték fog diagnosztikai kritériumként szolgálni a járványon már átesett területeken egy újabb fellángolás során. Az IgG és az össz-AT érték a vírus járványtani megértéséhez és a betegek humoralis immunitásának meghatározásában nyújt majd segítséget.

Eredeti közlemény:
Zhao, J., Yuan, Q., Wang, H., Liu, W., Liao, X., Su, Y., ... & Qian, S. (2020). Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients of novel coronavirus disease 2019.

Szemlézte:
Papp Szidónia dr.

eLitMed.hu
2020.április 01.
Eredeti:


Kulcsszavak

COVID-19, antitest, IgM, IgG, diagnózis, szerokonverzió, immunoassay

Kapcsolódó anyagok

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

COVID-19: A kontaktok követésének részletes előnyei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább