hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A SARS-CoV-2 fertőzés (nem is olyan) ritka kardiális szövődménye: a szívizomgyulladás


A SARS-CoV-2 fertőzés (nem is olyan) ritka kardiális szövődménye: a szívizomgyulladás

| | |
 

Érdekes közlemény jelent meg a Lancet Klinikai esetbemutatások rovatában április 23-án egy Dél-Franciaországban észlelt myocarditis kapcsán, melyet a COVID-19 egyértelmű szövődményének tartottak a szerzők. Egy korábban jó karban lévő, 69 éves Lombardiából érkezett olasz férfi nizzai nyaralása során hasmenést, hányást tapasztalt, majd 7 nappal később a COVID-fertőzés tipikus tüneteit produkálva (köhögés, 39 C fokos láz, légszomj) került a Nizzai Egyetemi Kórház Sürgősségi Osztályára, ahonnan azonnal az Intenzív Osztályra szállították. Súlyos heveny légzési elégtelenség, respiratorikus distress, súlyos hypoxia miatt mechanikus lélegeztetésre szorult. Laborértékeiben normális Hb- és vérlemezkeszint, leukocytosis (Fvs: 14.9 G/l), balra tolt vérkép (neutrofil: 89%, lymphocyta: 7%, monocyta: 4%, eosinophil és basophil sejtek: 0-0%) igazolódott. Astrupja acidózist (pH: 7.27), 45.3 Hgmm-es pCO2-t és 146 Hgmm-es PO2-t mutatott, 98.2%-os O2-szaturációval. A beteg előzményeiben mindössze hypertonia szerepelt, melyre 2.5mg bisprolol kezelést kapott, tehát súlyos alapbetegsége nem volt.

Mellkas CT-vizsgálata kétoldali tejüvegszerű homályt és beszűrődést igazolt. A felső légúti nyálkahártyáról vett minta PCR-vizsgálata nyomán azért kellett COVID-19 betegségre gondolni, mert a potenciálisan myocarditis okozó más vírusok (parvovírus B19, human herpesz vírus, Epstein-Barr vírus, enterovírus, cytomegalovírus, adenovírus, HIV, and hepatitis C vírus) kimutatása negatív lett, és bakteriális fertőzést sem lehetett igazolni. Felvételi EKG-ján BK-hypertrophia jellegzetes EKG-képe (Sokolow-Lyon kritérium alapján) mellett diffúz T-negativitás látszott. A high-szenzitív TroponinT vizsgálat jelentősen emelkedett értéket mutatott: 9002 ng/L (normálérték <40). Echocardiographiával enyhe balkamra-hypertrophiát észleltek (ez korábban ismert volt) megtartott BK-funkcióval és normális falmozgásokkal.

Vérlemezkegátló és antikoaguláns kezelést indítottak (aspirin és fondaparinux), mivel az esetet nonST-elevációs myocardialis infarctusnak tartották, de a coronarographia nem igazolt koszorúér-betegséget. Az elvégzett szív-MRI vizsgálat késői kontraszt-halmozást mutatott subepicardialisan a szívcsúcs és az inferolaterális régió területén - megerősítve a myocarditis gyanúját. (Endomyocardialis biopsia nem történt, mivel súlyos szívelégtelenséget illetve aritmiát nem észleltek). Mivel az egyéb szerológiai vizsgálatok a myocarditis gyakori kórokozóira nézve negatívak voltak (parvovirus B19, human herpesvirus, Epstein-Barr virus, enterovirus, cytomegalovirus, adenovirus, HIV, and hepatitis C virus), a szerzők a SARS-CoV-2 vírust tartották a myocarditis legvalószínűbb okának. A beteg hidrokortizon-kezelést kapott a 9. naptól 11 napon át a gyulladás (elsősorban a myocarditis) mérséklésére. Három héttel később a beteget leválasztották a gépi lélegeztetésről és kihelyezték az intenzív osztályról.

A COVID-19 fertőzés során az eddig megjelent publikációk és nemzetközi tapasztalatok alapján a betegek ötödében alakult ki heveny szívkárosodás, mely az esetek felében végzetes kimenetelű volt. Ennek a jelentőségére hívja fel a figyelmet ez az átfogó esetismertetés, kihangsúlyozva, hogy jelenleg a Troponin-vizsgálat nem része a rutin laborvizsgálatoknak COVID-fertőzés gyanúja esetén, holott indokolt volna a mérése. Az orvosoknak gondolniuk kellene a myocarditis lehetőségére, és amennyiben a fertőzött betegnek egyéb, kardiális érintettségre utaló tünetei vannak, nagy a GRACE-score-ja (Global Registry of Acute Coronary Events) és dinamikus EKG-eltérései vannak, 24 órán belül coronarographiát kell végezni az infarctus kizárása céljából.


Szemlézte:
dr. Benczúr Béla
Tolna Megyei Balassa János Kórház, I. Belgyógyászat (Kardiológia/Nephrológia), Szekszárd

Myocarditis in a patient with COVID-19: a cause of raised troponin and ECG changes Denis Doyen, Pamela Moceri, Dorothée Ducreux, Jean Dellamonica

eLitMed.hu
2020 április 30.


Kulcsszavak

SARS-CoV-2, COVID-19,

Kapcsolódó anyagok

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Diabetológus megjegyzése

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

BMJ: a Covid-19-cel gyakran előforduló állapotok ellátása

Több mint 30 koronavírus elleni kutatási projektben vesz részt a Szegedi Tudományegyetem

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább