hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését


A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések nagy száma segíti a járvány gyors terjedését

| |
 

A nem dokumentált SARS-CoV2-fertőzések prevalenciájának és fertőzőképességüknek becslése alapvetően fontos a COVID-19 betegség prevalenciájának és pandemikus potenciáljának megértéséhez. A kínai szerzők a jelentett fertőzések és mobilitási adatok alapján becsülték meg, hogy a fertőzések hány százalékát jelenthették a Wuhanban január 23-án életbe lépett utazási korlátozások előtt, illetve után. Matematikai modellek és szimulációk segítségével kiderült: az utazási korlátozások előtt a fertőzések 86%-át nem dokumentálták; a transzmissziós ráta a nem dokumentált fertőzések esetében a dokumentált esetek 55%-a körül alakult; a dokumentált fertőzések 79%-a esetében kapták el a betegek a fertőzést nem dokumentált fertőzöttektől. A szerzők hangsúlyozzák: a SARS-CoV2 kontrolljához a jelenleg nem dokumentált fertőzések azonosításának és izolálásának nagyfokú növelése szükséges.

A nem dokumentált fertőzések gyakran enyhe lefolyásúak, ezért nem ismerik fel őket, és a lakosság jóval nagyobb százalékát fertőzhetik meg. A szerzők 375 kínai város utazási és megbetegedési adatait felhasználva modellezték a dokumentált/igazolt és nem dokumentált fertőzöttek transzmissziós rátáját az utazási korlátozások előtt, illetve után. A modellalkotás során figyelembe vették a fogékony, illetve a fertőzésnek kitett lakosság számát, a betegség látenciaperiódusának átlagos hosszát, a fertőzés átlagos időtartamát és az enyhébb esetek alacsonyabb transzmissziós rátáját is. Az eredmények a reprodukciós szám tekintetében igazolták az eddigi számításokat: egy fertőzött 2,38 másik személynek adhatja tovább a vírust; a látenciaperiódus átlagosan 3,69 nap, és a tünetek jelentkezése előtt átlagosan 3,48 napig fertőz az illető.

A modellszámítás szerint Kínában az utazási korlátozások előtt, január 10. és 23. között a fertőzéseknek mindössze 14%-át jelentették. Az összes fertőzés 86,2%-a származhatott nem dokumentált fertőző forrástól. A korlátozások (utazási korlátozás, önkéntes karantén, a kontaktok figyelmeztetése) bevezetése és a fertőzést igazoló tesztelés mennyiségének és elérhetőségének nagymértékű növelése után (azaz január 23. után; ez a mérési/modellezési periódus január 24. és február 3. között, illetve január 24. és február 8. között tartott) a transzmissziós ráta a dokumentált esetek között először 0,52-re, majd 0,35-re csökkent, és a korábbi 14% helyett a fertőzések 65%-át dokumentálták.

Az eredmények alátámasztják, hogy a vírusterjedés lassításához a nem súlyosan beteg fertőzöttek azonosításának és izolálásának növelésére van szükség.

Eredeti közlemény:
Science. 2020 Mar 16. pii: eabb3221. doi: 10.1126/science.abb3221. Substantial undocumented infection facilitates the rapid dissemination of novel coronavirus (SARS-CoV2).
Li R, Pei S, Chen B, Song Y, Zhang T, Yang W, Shaman J.


Szemlézte:

dr. Kovács Bence




Kulcsszavak

nem-dokumentált, COVID19, SARS-CoV2, epidemiológia, transzmissziós ráta

Kapcsolódó anyagok

A hyperkalaemia II. rész

Mit tanulhatnak a világ országai Olaszországtól a COVID-19 pandémia kapcsán

Az aneszteziológiai és intenzív ellátás kihívásai a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatosan -gyakorlati szempontú ajánlás

COVID-19 a fogorvosi praxisban

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Tovább


Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Tovább


Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Tovább


Diabetológus megjegyzése

A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.

Tovább