Az 1918-as influenza világjárvány a Föld teljes népességének 1/3-át érintette és 50 milliós halálos áldozatot követelt. Kétségtelen, hogy 100 évvel ezelőtt nagyon korlátozottak voltak a terápiás lehetőségek, a hatóságok mozgástere is szűkebb volt, továbbá az információ áramlásának eszköze a vezetékes telefon, a postai levélforgalom és a személyes közlés volt, ami korlátok közé szorította a közlések gyorsaságát.

Több mint egy évszázad múltán most a koronavírus világméretű fenyegetésével nézünk szembe. Ellentétben a korábbi állapotokkal, jelenleg szinte korlátlan az információk áramlása, különösen a közösségi média kínál hatalmas felületet mindenki számára. Számokban ez azt jelenti, hogy több mint 2,9 milliárd ember él ezzel a lehetőséggel. Jelenlegi tudásunk azonban nem elegendő ahhoz, hogy ezeket a felületeket eredményesen állítsuk a gyorsaság, a rugalmasság és a gyors reakció szolgálatába.

Cél a megbízható források elérhetősége

Már most is megállapíthatjuk, hogy a közösségi média felületek fontos szerepet játszanak a koronavírusról (COVID-19) szóló információk gyors terjesztésében. Az USA-ban a Központi Járványügyi és Megelőzési Hatóság (CDCP), a WHO, számtalan újság és egészségügyi szolgáltató helyezett fel aktuális tartalmakat a megfelelő média felületeikre. A közösségi médiaszolgáltatók körében ugyanakkor számos erre a célra alakult munkacsoport terelte az elektronikus térben zajló párbeszédet olyan irányba, hogy a koronavírusról minél pontosabb és gyorsabb információk jelenjenek meg. A Facebook például célzottan irányítja a felhasználókat a WHO vagy a helyi egészségügyi hatóságok honlapjára. A Google Scholar külön kiemeli a vezető szaklapok és más honlapok orvosi híreit és tartalmait. A Twitteren és a további közösségi média felületeken az olvasók megbízható módon jutnak hozzá a valós tartalmakat közlő forrásokhoz. Így működnek azonban az egészségügyi szolgáltatók, a gyakorlati egészségügyi szakemberek, és mindenki, akinek számottevő befolyása van az olvasóközönségre.

Teljesen egyértelmű, hogy a közösségi média gyakorolja a legnagyobb hatást a közegészségügyi tartalmak személyes hangvételű közlésében, különös akkor, ha például a kézmosásról vagy a személyes távolságtartásról van szó. Különösen igaz ez abban az esetben, ha milliók látják az erre utaló azonos tartalmakat, ha nem is lépnek be közvetlenül a WHO vagy más szakmai szervezetek honlapjára.

A téves és álhírek kezelése

Sajnos a közösségi média álhíreknek és rémhír terjesztésnek is felületet adhat, és a tapasztalatok szerint számos behatolás történik a Facebook, a Twitter, a YouTube, a WhatsApp és további szolgáltatók oldalaira szándékos zavar- sőt pánikkeltés céljából. Jellemző, hogy a WHO erre a jelenségre egy új fogalmat alkotott és a tömeges hírözönt „infodémiának” nevezte, amelyben az olvasók aligha képesek elválasztani a megbízható híreket az ál- vagy rémhírektől. Teljesen nyilvánvaló, hogy komolyan kell foglalkozni ezzel a jelenséggel az elektronikus tér mielőbbi megtisztítása érdekében.

A közösségi média, mint a felderítés eszköze és a betegutak szervezője

Tudomásul kell venni, hogy ezt a felületet lehet a legeredményesebben használni, ha azt akarjuk közölni, hogy hol lehet célzott szűrővizsgálatra jelentkezni, mit kell tenni a teszt pozitív eredményének birtokában, és hol lehet jelentkezni az ellátásra. Ha remélhetőleg rövid időn belül a védőoltás is elérhető lesz, ugyanezen az úton lehet az oltóhelyeket meghirdetni, és felvenni a küzdelmet az esetleges vakcina-ellenes mozgalmakkal. Számítani kell arra is, hogy a szűrés kiterjesztésével egyre több beteg fog közepes vagy enyhe tünetekkel ellátásra jelentkezni, de abban is a közösségi média nyújthat segítséget, hogy helyesen ítéljék meg a saját állapotukat, és felelősséggel döntsenek a további teendőikről. A Facebook Egészségmegőrző oldala számos tanáccsal szolgál például a keringési rendszer vagy a daganatos betegségek szűrésére, és a felhasználó lakóhelyének megfelelően azokat a helyeket is megjelöli, ahol ezeket a vizsgálatokat igénybe lehet venni. Ráadásul, akik éltek a lehetőségekkel, saját hálózatukon belül megoszthatják az így szerzett ismereteiket és tapasztalataikat. Mindez érvényes arra az esetre is, ha a COVID-19 teszt szélesebb körben válik elérhetővé.

Kapcsolat a közösségi háló és a lelki segélyszolgálat között

Napjainkban, amikor az emberek önkéntes karanténba vonulnak, és csak elektronikusan érintkeznek a külvilággal, a szociális izoláció újabb változatai kerülnek felszínre. Egy-egy közösségen belül temetések, esküvők, istentiszteletek, vendéglői találkozások és más hasonló társasági események maradnak el. Ezek hatásaival komolyan kell számolni, és a következmények célzott kezelésére is fel kell készülni. Az izoláció különösen súlyos probléma a halmozottan hátrányos társadalmi közegekben. Ezért kell különös figyelmet fordítani az idős emberekre, akik hátrányos társadalmi-gazdasági környezetben élnek, ráadásul a lakhatásuk is bizonytalan, krónikus betegségekben szenvednek, vagy teljesen kiestek a szociális hálózatok látóköréből. Esetükben is a közösségi média élhet azzal a lehetőséggel, hogy a fizikai érzékelés hiányában, felhívja a figyelmet ezekre az emberekre, mozgósítsa a közösségi erőforrásokat és irányítsa azok célzott felhasználását. A chat-szobák lelki segítségnyújtásra is eredményesen használhatók, és az ott folytatott beszélgetések elemzésével számos társadalomlélektani következtetést lehet levonni a világjárvány pszichés kezelésének érdekében. Mindennek tudatában természetesen tisztában kell lenni azzal, hogy az elektronikus tér nem helyettesítheti a személyes találkozásokat, de jelentős mértékben hozzájárulhat a helyzet célzott és rugalmas kezeléséhez.

Lehetőségek a távoktatásban

Újabb megoldások után kell nézni az egészségügyi szakemberek képzésében is. Kétségtelen, hogy a távoktatás jelentősen befolyásolja a gyakorlati foglalkozásokat, például nemcsak a sürgősségi ellátásban, hanem olyan elméleti tárgyakban is, mint az anatómia oktatása. Azt is számításba kell venni, hogy a video-konferencia rendszerek sem bírják majd a terhelést, miután minden intézmény átáll az új megoldásokra. A közösségi média itt is segítséget nyújthat a tanárok és a hallgatók közötti kapcsolattartásban. Másfelől, ugyanezen az úton az oktatás részére azonnal átadhatók azok a tapasztalatok is, amelyeket a járvány ellenes küzdelem frontvonalában küzdő orvosok és más egészségügyi szakemberek szereznek a napi munkájuk során.

A kutatás gyorsítása

Abban a helyzetben vagyunk, hogy a közösségi médiában nyilvánosságra került tünettani ismeretek, személyes érintkezések, fényképek, útvonalak és más információk valós időben elemezhetők a COVID-19 terjedésének tanulmányozásában. A Facebook-on például személyi azonosításra alkalmatlan tömeges információ érhető el az emberek helyközi közlekedéséről, és a lakónépesség sűrűségéről, ami jól hasznosítható forrás a vírus terjedésének kapcsán. Ráadásul, amennyiben a betegek beleegyezésével ezek az adatok a klinikai dokumentációval is összevethetők, a kockázatokat az egyes személyek szintjén is lehet elemezni. Alapkutatási és alkalmazott tudományi szinten is hasznosíthatók a közösségi média lehetőségei. Számos alapítvány nyújtott például pénzügyi támogatást a COVID-19 RNS-szerkezetének teljes feltérképezéséhez. Ennek birtokában olyan további kutatások válnak lehetővé, amelyek tisztázhatják, hogy például a vírus miként hat a különböző szervrendszerekre. A tudósok között létrehozott közösségi háló gyorsítja az információk cseréjét, és lényeges segítséget ad a prioritások meghatározásához a védőoldás és a különböző antivirális szerek kutatásában.
Ma felkészültebbek vagyunk mint valaha a védekezésre

Több mint 100 évvel ezelőtt az influenza világjárvány 500 millió embert érintett valamilyen formában. Mai körülményeink között, egy újabb világméretű kihívás idején, a történelem arra tanít, hogy helyesen értékeljük az információk terjedését és az emberek erre adott válasz-reakcióit. Számításba kell venni, hogy a közösségi média bevonása a járványellenes küzdelem eszköztárába jelentős fegyver a kezünkben nemcsak a jelenlegi korona-vírus járvány leküzdésében, hanem bármilyen jövőbeli kihívással szemben is.

Eredeti közlemény: Merchant RM, Lurie N. Social Media and Emergency Preparedness in Response to Novel Coronavirus JAMA. Published online March 23, 2020. doi:10.1001/jama.2020.4469

Szemlézte:
Balázs Péter dr.