Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus
2017. MÁRCIUS 21.
2017. MÁRCIUS 21.
Szöveg nagyítása:
"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.
Az 57 éves biológus, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézete Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékén tanít, az elméleti és evolúcióbiológia világszerte nagyra becsült kutatójaként az élet keletkezésével és a genetikai kód eredetével kapcsolatos figyelemre méltó kutatásai mellett a nyelv eredetének és evolúciójának vizsgálata terén is meghatározó tudományos eredményei elismeréseként kapta a díjat.
"Az evolúciós elmélet a biológia legnagyobb magyarázó erővel bíró alapja. A magyar iskola létszámához mérten ebben kiválóan teljesített. Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - húzta alá a biológus, aki magyarországi tevékenysége mellett a németországi Parmenides Center for the Conceptual Foundations of Science igazgatója és a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem vendégprofesszora.
Eddigi munkásságára visszatekintve a szakember a brit John Maynard Smith-szel közösen írt Az evolúció nagy lépései című munkát emelte ki. Az evolúcióbiológia addigi eredményeit új paradigmával gazdagító írás először 1995-ben jelent meg, angol nyelven.
A jelenlegi kutatásaival kapcsolatban Szathmáry Eörs elmondta, hogy egy kiválósági pályázat megnyerésének köszönhetően tovább szélesítik a munkájuk frontvonalát, amelybe belekerül például az evolúciós robotika is.
Jövőbeli terveiről szólva a biológus elárulta, hogy az amerikai Harvard University Press-szel van szerződése a nagy evolúciós átmenetek újabb összefoglalásáról. "Sok minden történt az elmúlt húsz évben: vetésünk termőre fordult" - jegyezte meg a kutató.
Forrás: MTI
MTI 2017. március 15., szerda 16:41
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egy tágas nappaliban intellektuális vitát folytatunk két remek kutatóval, miközben a háttérben az ablakon keresztül a norvég táj különös színezetet ad a sok-sok órája tartó, hol politikáról, hol környezetvédelemről és a technológiáról szóló beszélgetésünknek. Az egyik gondolatról ugrunk a másikra, egyre izgalmasabb példák és kérdések jönnek elő, tudjuk, hogy hajnalig itt fogunk ülni ebben a hosszú beszélgetésben. Ezt az érzést idézi a “A versengés paradoxonjai” című könyv, ami beszélgetés indítógondolataként azt állítja, hogy minden a verseny valamilyen formájáról szól, így az életet sem értjük meg, ha ezt az elvet nem megfelelően fogjuk fel.
Gyulai Iván ökológust az SZVT-n tartott előadását követően az emberiség endoszomatikus és exoszomatikus energiaigényéről kérdeztük. Az ismert kutató meglátása szerint a modern emberiség által épített technoszféra nem adaptatív, túl merev és kevéssé diverz, ez jelentős veszélyt jelent a túlélésére.
Gondolat
A könyv egy igényesen összeállított, bevezetésből és öt részből álló mű, amely részenként 2-4 fejezetben színvonalas ismeretterjesztő stílusban foglalkozik az emberi kézhez társuló antropológiai, humánbiológiai és orvostudományi kérdésekkel. Sőt, a szerző nagyvonalúan élve az alcímben jelzett „és még annál is több” megjegyzéssel, egyes fejezetekben a fő témától igen jelentős távolságokba kalandozik gondolatainak alaposabb kifejtése érdekében.
Ha Darwin feltámadna, nem lehet tudni, mennyire örülne mai konjunktúrájának. Ma minden teli van vele. Az evolúció szent szó, amely egyfajta aduként, jolly-jokerként mindenre ráhúzható...
"Ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom a hálapénz átlátható jövedelemmel történő kiváltását, mert véleményem szerint napjainkban a hálapénz jelenti a hazai orvosképzés fejlesztésének legfőbb akadályát" - fogalmazott a frissen kitüntetett szakember.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás