hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kevesebb műhibaper sebészeti csekklistával


Kevesebb műhibaper sebészeti csekklistával

| |
 

A legjobb gyakorlatokat térképezték fel az EU Joint Action Patient Safety and Quality of Care (PASQ – együttes európai betegbiztonsági program) projekt keretében. Több szűrő után végül hármat választottak ki, amelyek a szakirodalom alapján bizonyítottan javítják a betegbiztonságot a gyakorlatban, így a sebészeti ellátás biztonságának javítását szolgáló csekklistát, a gyógyszerterápia egyeztetését, és a kézhigiénés compliance terjesztését, bevezetését hazánkban is javasolták. Minderről a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központban (SE EMK), megrendezett XXII. NEVES Betegbiztonsági Fórumon beszéltek a szakemberek.

Tizenhárom, a WHO ajánlások mentén szűrt magas kockázatú eseményt vettek górcső alá az Unióban futó program keretében, mintegy 3000 szakirodalmi közlés kiemelése mellett. A legjobb gyakorlatok közül végül három került kiemelésre, amelyek bevezetését valamennyi, a közös betegbiztonsági programban résztvevő országban, így nálunk is bevezetésre javasolnak – ismertette a legutóbbi eseményeket dr. Belicza Éva, a NEVES program vezetője, az SE EMK igazgató-helyettese. Hangsúlyozta, ismert evidenciákon alapuló ajánlások születtek, s csak olyan gyakorlatok kerülhettek kiválasztásra, amelyeknek hatékonyságát több, egymástól független szakirodalmi közlés is alátámasztotta.

Statisztikailag is jelentős változást hozott a sebészeti ellátás biztonságának javítását szolgáló csekklista azokban az intézményekben, ahol azt bevezették. Ennek köszönhetően kevesebb lett a sebészeti osztályokon jellemző nem kívánatos esemény, így megelőzhető volt a posztoperációs szepszis, de csökkent a szív- és érrendszeri komplikációk, tromboembóliás események száma is. A műtét utáni halálozás és a nem tervezett reoperációk száma a felére esett vissza, míg a sebfertőződés 6,2 százalékról 3,4 százalékra csökkent. A sebészeti csekklista hatékonyságát világszerte igazolták, az a különféle osztályokon és progresszivitási szinteken egyaránt működőképes, kevés többleterőforrást és időt igénylő feladat – számolt be az eddigi, nemzetközi tapasztalatokról Belicza Éva.

Babramunka vagy biztosíték?

Szinte egyetlen hazai intézményben sem használják a sebészeti csekklistát, annak ellenére, hogy a Magyar Sebészeti Társaság több éve javasolta annak bevezetését. A Betegbiztonsági Fórumon az is kiderült, nem csak passzív ellenállás van a módszerrel szemben, hiszen a gyakorló szakemberek között is vita van arról, szükséges-e a csekklista vagy sem. Többen úgy vélték, a módszer idegen a magyar rendszertől, az orvosok, szakápolók nem akarnak még egy papír kitöltésével babrálni, amúgy is nyomasztóan sok az adminisztráció a rendszerben.

Nagy terhet rótt a nyíregyházi Jósa András Oktatókórházra a nem kívánatos eseményekből eredő peres ügyek száma, és az azokhoz kapcsolódó kiadások, amelyek többsége a sebészeti ellátáshoz kötődött, így az intézmény menedzsmentje döntött arról, hogy ezek elkerülése, és a betegek biztonsága érdekékben bevezetik a sebészeti csekklistát – számolt be a Fórumon dr. Vancsó Ágnes, a kórház minőség- és biztonságirányítási igazgatója.

Némi „dünnyögés” igen, ám tényleges ellenállás nem volt az orvosok részéről a bevezetéskor, hiszen éppen az ő védelmük is indokolta a WHO csekklista ajánlása alapján saját kórházukra adaptált módszer kidolgozását. Valamennyi osztályon ugyanazt az ívet használják, csak sürgős császármetszés esetén van eltérés. A néhány percen belül kitölthető kérdéssort bemetszés és zárás előtt, majd a zárást követően kell megválaszolni, még mielőtt a beteget a ma műtőből kiviszik. A kórház műhibaperes ügyeinek száma azóta relevánsan csökkent.

Csak pozitív tapasztalataink vannak – mondta dr. Matkó Ida, aneszteziológus, egyetemi docens, a Kaposi Mór Oktatókórház aneszteziológusa. Kaposvárott 2,5 évvel ezelőtt, főigazgatói utasításra rendelték el a kórlap részét képező csekklista kötelező kitöltését, „senki nem nyúl addig a beteghez, amíg ez nincs egyeztetve”. Ahogy nyíregyházán, úgy a dunántúli intézményben is a WHO ajánlásai alapján, a helyi sajátosságokat figyelembe véve alakították ki a saját csekklistájukat, amely a betegek és az orvosok biztonságát egyaránt növeli, bevezetését a korábbi évek műhibaperes eljárásainak visszaszorítása indokolta.

Gyógyszerezési hibák ellen lista

Az utóbbi években világszerte előtérbe került a gyógyszerterápia egyeztetésének gyakorlata, amely igazoltan csökkenést hozott a nemkívánatos események számában. Dr. Lám Judit, a NEVES program munkatársa, nemzetközi programkoordinátor elmondta, Hollandiában például az akut és krónikus osztályokon, valamint a szociális ellátásban egyaránt intenzíven alkalmazzák a módszert, azonban hazai intézményben információik szerint egyelőre nem működik ilyen gyakorlat.

A gyógyszerlistát a beteg felvételekor rögzítik, majd az osztályok közötti átadáskor, az intézmény elhagyásakor újra ellenőrzik. A kutatások azt igazolják, hogy a páciens felvételekor és távozásakor rögzített gyógyszerlistákban legalább egy különbség volt, míg az intenzív osztályról kikerülő betegeknél nyolcvan százalékos eltérést is tapasztaltak a korábbi, krónikus betegségre szedett gyógyszerek esetében.

A gyógyszeregyeztetéssel feloldhatóak a beteg kikérdezése és a korábbi dokumentációban rögzített adatok közötti ellentmondások, megelőzhetőek a véletlenül elhagyott terápiák okozta problémák, és kiszűrhetőek az azonos hatóanyagú szerek párhuzamos alkalmazásai is. A feltárt szakirodalom alapján nem teljesen bizonyított az ellátás elbocsátás utáni igénybevételének csökkenése, és a gyógyszeregyeztetés jelentős humánerőforrás bővítést igényel, hiszen külön gyógyszerészt, gyógyszerészasszisztenst kell alkalmazni a feladatra, bár a tapasztalatok szerint nővér bevonásával is működőképes lehet a projekt.

Kezet mosni tessék!

Néhány hetet kórházban töltöttem, és egyetlen embert sem láttam kezet mosni – osztotta meg saját tapasztalatait Belicza Éva a kézhigiénés complianceről szólva. A kórházban kezelt betegek 5-15 százalékát érintik a kórházi fertőzések, míg ez az arány az intenzív osztályokon már a 9-37 százalékot is eléri. Becslések szerint ez Európa akut ellátásában legalább ötmillió embert érint, és 135.000 haláleset vezethető vissza a fertőzésekre évente.

A NEVES program keretében több haza kórházban oktatták roadshow-szerűen, felvilágosító előadások keretében a kézmosás gyakorlatát, amelyet a WHO irányelv szerint kellene módosítani. Bár a helyes kézmosás elvégzésére emlékeztető tábla már szinte valamennyi hazai intézmény mosdója fölé kikerült, ritkaság, hogy alkoholos kézmosószert biztosítanak közvetlenül a betegellátás helyszínén. Pedig a helyes kézmosási gyakorlat eredményessége igazolt, ezt alkalmazva húsz-harminc százalékkal kevesebb a kórházi fertőzés, míg a nosocomiális fertőzések prevalenciája 16,9-ről 9,9 százalékra csökkenthető. Belicza Éva szerint a programba a betegek is bevonhatóak, hiszen külföldön ma már nem szokatlan, hogy a páciens megkérdezi orvosától, mosott-e kezet a vizsgálat előtt.

A nemzetközi betegbiztonsági programok keretében Magyarország egészségügyi szolgáltatói is csatlakozhatnak PASQ projekthez, ahol a résztvevő országok megoszthatják egymással a legjobb betegbiztonsági gyakorlataikat, és lehetőséget kapnak tapasztalataik kicserélésére is, így a hazai jó gyakorlatok is megismertethetőek az Unió többi tagállamaival. A programba február 28-ig lehet belépni, a kérdőívvel kapcsolatban bővebben a www.hsmtc.hu oldalon lehet tájékozódni, az angol nyelvű kérdőív kitöltésére a www.pasq.eu oldalon, regisztrációt követően van lehetőség.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-02-19


Kulcsszavak

betegbiztonság, csekklista, kézmosás, gyógyszerlista

Kapcsolódó anyagok

A biohasonlók térhódítása - A Figyelő 2017;1

Van új csekklista

A betegek élete a kézhigiénén múlik

Sebészeti csekklisták alkalmazása a betegbiztonság érdekében

Az orvosszakmai minőség és a betegbiztonság menedzselése egy nemzetközi dialízishálózatban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Kevesebb műhibaper sebészeti csekklistával