hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Jogunk van tudni, de elhallgatják, hogy mi veszélyes és mi előnyös számunkra!



| |
 

A jogállamok fő feladata olyan közoktatásügyi és közegészségügyi rendszer biztosítása, amely az egészségügyben nem csak a gyógykezelést, hanem legalább annyira az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését is szolgálja.

Az egészségügyi hatósági tevékenységről szóló magyar törvényben azonban a lakosság hiteles és világos tájékoztatása a legfontosabb közegészségügyi kérdésekről, kockázatokról és feladatokról nem nevesített állami feladat. Magyarországon a lakosság egészségvédelménél fontosabbnak tartják az üzleti érdekek szolgai kiszolgálását.

Hatékonyan szervezett betegségmegelőzés gyakorlatilag nincs, a gyógyítás pedig ennek következtében is túlterhelt, és csökkenő hatékonyságú. Kinek az érdeke mindez?

Kilencvenkét éve, az Országos Közegészségügyi Intézet felállításakor az egyik legfontosabb cél volt a lakosság hiteles és világos tájékoztatása a közegészségügyi kérdésekről és az időszerű feladatokról. Úgy tűnik, hazánkban ma már ez sem fontos, bár teljes egészében állami feladat lenne.

Nincs olyan kötelező népegészségügyi előírás, amely hatékonyan szolgálná a lakosság közegészségügyi tájékoztatását. Ez a tény alkotmányos szempontból is igen súlyos esélyegyenlőtlenséget okoz, mivel az iskolázottabb és tájékozottabb, illetve az információkhoz anyagi lehetőségei révén jobban hozzáférő állampolgárokhoz képest a
többiek egészségügyi esélyei elenyészőek. Ők talán nem is számítanak?

Az egészségügyi hatóságnak igen szűk körön kívül nem feladata a termékek és szolgáltatások veszélyességének vizsgálata, jellemzően csak a gyártó vagy szolgáltató nyilatkozatát követelik meg. Sajnos így van ez még az egészségügyi célra kínált termékeknél is. Nincsenek megfelelő előírások a tartós kockázatok feltüntetésére, illetve az azok elkerülésének módját leíró írásos tájékoztatásra.

Ez az oktalan neoliberális szabályozás akár életet is veszélyeztető következményekkel, tartós egészségügyi kockázatnak teszi ki a lehetséges veszélyekről jellemzően mit sem tudó lakosságot.

Mit tehet az állam által magára hagyott társadalom?

Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) az általa képviselt betegségcsoport életére kihatással bíró termékek illetve szolgáltatások kockázati szempontból történő értékelésének és ismertetésének megkezdését tervezi. Várjuk olyan cégek jelentkezését, akik számára fontos a tisztesség, a vásárlók megbízható tájékoztatása.

Pontosan megnevezve közzé kívánunk tenni mind előnyös, biztonságos, nyugodtan ajánlható, mind a jelen formájukban vagy bővebb vevőtájékoztatás nélkül kockázatos, vagy veszélyes termékeket, szolgáltatásokat.

Egyúttal nemzeti mozgalmat hirdetünk, és várjuk más civil szervezetek csatlakozását, hogy egyre hatékonyabban védjük magunkat egy olyan országban is, amelynek állama számára nem fontos az ember egészsége, életkilátása.

Pós Péter, az ABOSZ elnöke

Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége

Forrás: OS

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Jogunk van tudni, de elhallgatják, hogy mi veszélyes és mi előnyös számunkra!