hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Jogunk van tudni, de elhallgatják, hogy mi veszélyes és mi előnyös számunkra!



| |
 

A jogállamok fő feladata olyan közoktatásügyi és közegészségügyi rendszer biztosítása, amely az egészségügyben nem csak a gyógykezelést, hanem legalább annyira az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését is szolgálja.

Az egészségügyi hatósági tevékenységről szóló magyar törvényben azonban a lakosság hiteles és világos tájékoztatása a legfontosabb közegészségügyi kérdésekről, kockázatokról és feladatokról nem nevesített állami feladat. Magyarországon a lakosság egészségvédelménél fontosabbnak tartják az üzleti érdekek szolgai kiszolgálását.

Hatékonyan szervezett betegségmegelőzés gyakorlatilag nincs, a gyógyítás pedig ennek következtében is túlterhelt, és csökkenő hatékonyságú. Kinek az érdeke mindez?

Kilencvenkét éve, az Országos Közegészségügyi Intézet felállításakor az egyik legfontosabb cél volt a lakosság hiteles és világos tájékoztatása a közegészségügyi kérdésekről és az időszerű feladatokról. Úgy tűnik, hazánkban ma már ez sem fontos, bár teljes egészében állami feladat lenne.

Nincs olyan kötelező népegészségügyi előírás, amely hatékonyan szolgálná a lakosság közegészségügyi tájékoztatását. Ez a tény alkotmányos szempontból is igen súlyos esélyegyenlőtlenséget okoz, mivel az iskolázottabb és tájékozottabb, illetve az információkhoz anyagi lehetőségei révén jobban hozzáférő állampolgárokhoz képest a
többiek egészségügyi esélyei elenyészőek. Ők talán nem is számítanak?

Az egészségügyi hatóságnak igen szűk körön kívül nem feladata a termékek és szolgáltatások veszélyességének vizsgálata, jellemzően csak a gyártó vagy szolgáltató nyilatkozatát követelik meg. Sajnos így van ez még az egészségügyi célra kínált termékeknél is. Nincsenek megfelelő előírások a tartós kockázatok feltüntetésére, illetve az azok elkerülésének módját leíró írásos tájékoztatásra.

Ez az oktalan neoliberális szabályozás akár életet is veszélyeztető következményekkel, tartós egészségügyi kockázatnak teszi ki a lehetséges veszélyekről jellemzően mit sem tudó lakosságot.

Mit tehet az állam által magára hagyott társadalom?

Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) az általa képviselt betegségcsoport életére kihatással bíró termékek illetve szolgáltatások kockázati szempontból történő értékelésének és ismertetésének megkezdését tervezi. Várjuk olyan cégek jelentkezését, akik számára fontos a tisztesség, a vásárlók megbízható tájékoztatása.

Pontosan megnevezve közzé kívánunk tenni mind előnyös, biztonságos, nyugodtan ajánlható, mind a jelen formájukban vagy bővebb vevőtájékoztatás nélkül kockázatos, vagy veszélyes termékeket, szolgáltatásokat.

Egyúttal nemzeti mozgalmat hirdetünk, és várjuk más civil szervezetek csatlakozását, hogy egyre hatékonyabban védjük magunkat egy olyan országban is, amelynek állama számára nem fontos az ember egészsége, életkilátása.

Pós Péter, az ABOSZ elnöke

Kiadó: Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége

Forrás: OS

Kapcsolódó anyagok

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


Jogunk van tudni, de elhallgatják, hogy mi veszélyes és mi előnyös számunkra!