hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Beteg? Íme a jogai!



| |
 

A Betegjogi Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány 2007 októberében és novemberében –személyes kérdőíves megkeresések módszerével azt vizsgálta, hogy a felnőtt korú lakosság mit várna el a betegjogok törvényi szabályozásától, mennyire bíznak az állampolgárok ennek hatékonyságában; milyen alapvető betegjogi ismereteik vannak, milyen forrásokból tettek ezekre szert; elégségesnek tartják-e az e téren megszerzett ismereteiket; kaptak-e az egészségügyi intézményekben számukra megfelelő tájékoztatást az ellátásukkal kapcsolatos jogaikról?

A kérdezést a közalapítvány betegjogi képviselői végezték, véletlen mintán. A kérdezőbiztosi utasítás értelmében a megkérdezetteknek legalább felét nem egészségügyi intézményben keresték fel. Mivel a minta nem reprezentálja a felnőtt korú magyar lakosságot, és a kérdezők sem „profi”, elfogulatlan kérdezőbiztosok voltak, így a vizsgálati eredmények a nagy elemszám ellenére is csak tájékoztató jellegűek – árulta el a közalapítvány munkatársa, Bodnár Ágnes.

A kutatáskor a megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően, ötfokozatú skálán értékelték a betegjoggal kapcsolatos kérdéseket. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben kerülnek a betegek kiszolgáltatott helyzetbe, ha egészségügyi ellátást kell igénybe venniük, az 1668 válaszadó értékelésének átlaga: 2,45, vagyis alig több az elégségesnél.
A beteg embert tehát a megkérdezett többség erősen kiszolgáltatottnak tartja, és csak minden hatodik válaszadó gondolja úgy, hogy a testi-lelki autonómia az egészségügyi ellátás során is jár a páciensnek. A teljes mintában a felsőfokú végzettségűek kevésbé érzik kiszolgáltatottnak magukat, mint a közép-, illetve alapfokú végzettségűek. A válaszokból az is kiderül, hogy a fővárosban élők is kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, mint a kistelepüléseken élők (az autonómia megőrzésének, megőrizhetőségének érzésébe „belejátszhat” a nagyobb hozzáférés lehetősége is a több ellátóhelyhez/válaszható orvosokhoz).

A vizsgálat arra is kiterjedt, milyenek a lakosság ismeretei a betegjogok szabályozottságáról. A válaszadók döntő többsége (74,8%) úgy gondolja, hogy a betegek jogait jelenleg is törvény szabályozza, mindössze 156 megkérdezett (9,2%) válaszolta azt, hogy nincs ilyen jogszabály. A megkérdezettek 16,0%-a nem tudott nyilatkozni ebben a kérdésben.
A nők nagyobb hányada (90,9%) véli úgy: van törvény. Ők egyébként betegjogi kérdésekben tájékozottabbak, mint a férfiak.
Az alapvető betegjogok érvényesülésében a megkérdezettek többsége a betegjogi képviselőt tekintette kulcsfontossági személynek. A válaszadók e jogorvoslási lehetőségben bíztak leginkább. Mindemellett ez a magas érték elsősorban a megelőlegezett bizalomra utalhat, ugyanis az interjúzást megelőzően, jogsérelem estén csak nagyon kevés interjúalany lépett kapcsolatba valamely intézmény betegjogi képviselőjével.
Nagyon alacsony tájékozottsági szintet mutatott a vizsgálat abban, hogy joguk van-e az ellátottaknak elhagyni a kórházat, egészségügyi intézményt a gyógykezelés befejezése előtt (vagyis joga van-e a betegnek „saját felelősségére távozni”).

Kapcsolattartás

A kapcsolattartáshoz való jog érvényesülését az interjúalanyok megfelelőnek tartják (az iskolai osztályzatlistának megfelelő 5 fokú skálán 3,86-os osztályzattal minősítették).

Ellátás

Az ellátás visszautasításának jogával kapcsolatban a válaszadók bizalommal nyilatkoztak, úgy gondolván: a felkínált egészségügyi ellátás elfogadásáról ők hozhatják meg a döntéseiket. A válaszadók kis hányada nem válaszolt arra a kérdésre, van-e joga arra, hogy valamely egészségügyi beavatkozást megtagadjon. Ez utal arra, hogy még mindig akadnak olyanok, akik számára ez a betegjogi passzus nem értelmezhető, így – feltehetőleg – nem is élnének/élnek az ide vonatkozó jogukkal.

Az egészségügyi ellátáshoz való joggal kapcsolatban örömteli, hogy 1648 válaszadónak volt az a meggyőződése/tapasztalta: minden, számára fontos egészségügyi ellátáshoz van hozzáférési lehetősége, e jogának érvényesülését legalábbis elfogadhatónak értékelte a vizsgálat időpontjában.

Önrendelkezés

Az önrendelkezéshez való jog érvényesülését illetőn a megkérdezettek megosztottak voltak annak megítélésében, hogy autonómiájukat érvényesíteni tudják-e az egészségügyi ellátásuk során is. A karakterisztikus véleményt formálók körében a nagyobb hányad gondolta úgy, hogy önrendelkezési jogát (pl. milyen esetekben indokolt az írásbeli beleegyezés, visszautasíthatja-e a beteg az ellátást, legyen az akár életfenntartó beavatkozás, más intézményekbe való áthelyezés joga, szervkivétellel kapcsolatos rendelkezések, mások előtti vizsgálat megtagadásának joga stb.) érvényesítheti betegsége, gyógykezelése során.

Megismerés

Az egészségügyi dokumentáció megismerési jogának érvényesülésével kapcsolatban a válaszadók többsége (1533 fő) volt derűlátó, ám itt is nagy a bizonytalanok aránya. A válaszolni nem tudok/nem akarok aránya majd 10% volt. (Valószínűleg ez a jogosultság is sokak számára „hasztalan”, vagyis nem tudnak róla, nem tudják, miért fontos e jog érvényesítése, ezért nem is élnek vele.)

Tájékoztatás

Az egészségügyi intézményekben megforduló páciensek a tájékoztatáshoz való joggal inkább elégedetlenek, mintsem elégedettek. Ezt jelzi, hogy az interjúalanyok ennek a jognak az érvényesülését alig közepesre „osztályozták”. E betegjogi passzus gyakorlati érvényesítése esetében is feltételezhető: a betegek/közvetlen hozzátartozók tisztában vannak ugyan a jog „tartalmával”, fontosságával, ám annak intézményi gyakorlata nem automatikus, ezért elégtelen.

A 30 év alattiak a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésével szignifikánsan elégedetlenebbek, mint a 30–49 évesek illetve az ötven felettiek.

Méltóság

Az emberi méltósághoz való jog érvényesülését vizsgálva kiderült: e tekintetben a legnagyobb az elégedetlenség a páciensek körében. A 1628 meginterjúvolt átlagosztályzata nem éri el a közepest (2,83). „Az emberi méltósághoz való jog” érvényesülésén – iskolai végzettségtől függetlenül – sokan a minden ember számára egyaránt fontos tiszteletadást értik. A kisvárosokban (2,95) és a legkisebb, 2000 lélekszám alatti településeken (2,93) élők kevésbé érzik úgy, hogy az egészségügyi ellátásuk során megalázott helyzetbe kerülnek, sérül az emberi méltóságuk, ezzel szemben a többi településtípus lakói igen alacsonyra értékelték ezen joguk érvényesülését/érvényesíthetőségét.

A nők és a diplomások jogtudatosabbak!

A nők a férfiaknál nagyobb önérdek-érvényesítő képességgel rendelkeznek.
Az emberi méltósághoz való jog kivételével a magasabb iskolai végzettségűek inkább bíznak betegjogaik érvényesülésében, érvényesíthetőségében, mint az alacsonyabb végzettségűek.
A megkérdezettek úgy vélik, a vidékhez viszonyítva Budapesten jobban érvényesül az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a kapcsolattartás, az ellátás visszautasításának, az intézmény elhagyásának és a betegjogi képviselőhöz/valamely jogorvoslati szervhez való fordulás joga.
A betegjogok szabályozottságáról megkérdezett 1267 honfitársunk többsége úgy gondolja: a betegjogok törvényben jól szabályozottak. A legtöbben az egészségügyi ellátáshoz való jogot, a betegjogi képviselőhöz fordulás jogát, a tájékoztatáshoz, az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való hozzáférés jogát, a legkevesebben például az adatvédelemhez vagy a fájdalomcsökkentéshez való jogot ismerték.

Fülelj, figyelj, kérdezz!

A betegjogi ismeretek többségéből az ide vonatkozó ismeretek osztályzata: 2,27. Arról is megkérdezték az interjúk alanyait, honnan szerzik/szerezték be betegjoggal kapcsolatos ismereteiket.

Legtöbben az újságokból, rádió- és televíziócsatornák adásaiból tájékozódnak. A válaszadók kétharmada az egészségügyi intézményekben hozzáférhető tájékoztatóanyagokból, majd ugyanennyien az egészségügyi dolgozóktól, a kórházakban, szak- és háziorvosi rendelőkben található házirendekből. Hasonló az internetről tájékozódók aránya, és a megkérdezetteknek csupán tizede jut a számára fontos betegjogi ismeretekhez a civil szervezetek, barátok, rokonok révén. Érdekes, hogy közvetlenül az egészségügyi dolgozóktól igen kevesen jutottak ilyen ismerek birtokába. A megkérdezettek közül mindössze ketten említették információforrásként az egészségügyben dolgozókat.

Az iskolai végzettség emelkedésével nő azok aranya, akik rendszeres tájékoztatást várnak és kapnak az ellátással kapcsolatos jogaikról. A felsőfokú végzettségűek 30, a középfokúak 20, az alapfokú végzettségű válaszadók 4,6 százalékában él a tájékozódás igénye.

A Betegjogi Alapítvány felméréséből kiderült: betegjogi ismeretekből többségünk elégtelen osztályzatot írhat be a bizonyítványába. Ezt látszik alátámasztani az a kutatás is, amelyet a TÁRKI munkatársai végeztek el a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi KHT megbízásából 2008-ban.
A vizsgálat idevonatkozó summázata: a felnőtt magyar lakosság egyharmada maga is beismeri, hogy alig vannak ismeretei az őt megillető betegjogokról, csupán a lakosság 5%-a vallja magáról, hogy jól tájékozott ez ügyben. A lakosság többsége érzi úgy, hogy alapvetően tájékozatlan a betegjogokkal kapcsolatban.
Betegjogok

Az egészségügyi ellátáshoz való jogot a biztosítási jogviszony alapozza meg, illetve törvény szabályozza, hogy a biztosítottakon kívül ki és milyen ellátásra jogosult.

Az emberi méltósághoz való jogot az egészségügyi ellátás során mindvégig tiszteletben kell tartani. Ez csak az egészségi állapot által indokolt ideig, mértékben és módon korlátozható.

A kapcsolattartás joga mindenkit megillet, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható. A beteg távozási szándékát kezelőorvosának jelentse be, aki ezt a tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában köteles feltüntetni.

A tájékoztatáshoz való jog azt jelenti: a betegnek joga van ahhoz, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást a betegségéről, a rá váró kezelésekről, betegsége kimeneteléről kora, állapota, iskolai végzettsége, szellemi és lelkiállapota függvényében.

Az önrendelkezési jog keretében a beteg eldöntheti, hogy igénybe kívánja-e venni az egészségügyi ellátást, mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza (ez történhet írásban, ráutalás formájában, érvényes beleegyezés alapján). A beteg jogosult részt venni a kivizsgálását és a gyógykezelését érintő döntésekben. Nincs szükség azonban a belegyezésére, ha az adott beavatkozás, illetve annak elmaradása a testi épségét, az életét veszélyezteti.
Az ellátás visszautasításának joga a fenti korlátozásokkal megillet minden beteget.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga szerint, a betegnek joga van a gyógykezelésével kapcsolatos összes adat megismeréséhez, ahhoz, hogy adatainak kezeléséről tájékoztatást kapjon, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerje, az egészségügyi dokumentációjába betekinthessen, valamint azokról saját kérésére és költségére másolatokat kapjon.

A betegnek joga van az orvosi titoktartáshoz, vagyis jogosult arra, hogy személyes és egészségügyi adatait csak az általa felhatalmazottakkal közöljék, és azok azt bizalmasan kezeljék.

Forrás: Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány felmérése

Kapcsolódó anyagok

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Encephalitis lethargica

Üzleti menedzsment modul beépítése a gyógyszerészképzésbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Beteg? Íme a jogai!