TARTALOM

 VISSZA

 


Új vállalatvezetési filozófia és etika



| |
 

A Planetáris Tudat 11.-ik világnapját Budapesten, a Várban ünnepelték a tudományos és művészeti élet jeles képviselői. Megnyitójában László Ervin professzor örömmel üdvözölte, hogy a világ egyre több pontján ülnek össze és tárgyalnak a Földet fenyegető veszélyekről. Az est témája a vezetésfilozófia volt.

Köszöntőjében Guido Fiolka (ELA) a poszt-konvencionális vezetéstechnikában rejlő lehetőségekre hívta fel a figyelmet. A modernitás büvőletében elfelejtettük egyetemes felelősségünk. Az általunk kreált konvencionális intézmények rabjaivá váltunk. A gazdasági eszközeink kerékkötőjévé, nem pedig serketnőjévé váltak a szociális és egészségügyi fejlődésnek. Fiolka szerint a hagyományos eszközök ideje nyilvánvalóan lejárt, social harmony indexre és hasonló poszt-konvencionális eszközökre van szükség a jövő társadalmában.



Halm Tamás lendületesen vezette a kerekasztal-beszélgetést. László Ervin gondolatai a vezetésről feletébb provokatívak voltak, szerinte a hagyományos hatalom nemcsak korrumpál, hanem sok esetben uniformizál is. A jelenlegi konvencionális vezetés nem tud választ adni korunk égető kérdéseire, a kutató meglátása szerint releváns módon informált társadalomra, edukált vezetőkre és végső során egy "better informed humanity" a kiút a válságból. Az akadémikus a véleményvezérek (opinion leaders) és a gondolatvezérek (thought leaders)-ek nem-formális oktatását szorgalmazta.

Karl-Josef Does (ELA) az üzleti etika válságáról beszélt, főként a jusztifikáció szintjeiről és a morális fejlődés szükségeségéről. A német szakember kifejtette, hogy poszt-konvencionális vezetéshez, poszt-poszt-konvencionális etika szükséges, amelyet ő transz-konvencionális vezetésnek és etikának nevezett el, ennek lényege abban áll, hogy az ember az evolució szubjektumaként értelmezi magát, nem pedig objekutamként.



Radoje Lausevic (RKK) az EU hirtelen kiszélesítésével kapcsolatos környezetvédelmi dilemmákat emelte ki. A globális felmelegédés és a biodiverzitás eltűnése nem áll meg a határoknál és Közép és Kelet-európai régióra is ijesztő mértékben hat. Lausevic szerint térségünk ipari leéülése, talán esélyt adhat egy környezettudatos gazdaságra, ahol az organikus gazdálkodás és magas energiahatékonyságú építkezés is teret kaphat.

Szigetiné Bonifert Márta (RKK) beszédében többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy zárt rendszerben élünk, gyakorlatilag nem létezik egy „másik bolygó” ahol folytathatjuk felelőtlen létünket. Rasmus Tenbergen (ELA) az e-demokrácia és a World Parliamentary Forum eredményeit ismertette.

Ursula M. Wagner (CCB) a bölcsesség fogalmát kutatja pszichológiai eszközökkel. Míg az európai gyermekek az „őszinte”, „okos” és „titokzatos” jelzővel írják körül a bölcsességet, üzleti vezetők inkább „világítótorony”-ként jellemzik a bölcs üzleti vezetőket, akik a trendeket a negyedéves jelentésen túli folyamatokat "érzik". A bölcsességet könnyű felismerni, de nehéz elérni és nincs egyértelmű élektori korrelációja. Wagner elmélete szerint a bölcs üzleti vezető képes az algoritmikus, empatikus és nonduális jelenlét közül tetszőlegesen választani. A nonduális jelenlét egyfajta módosult tudatállapot, ahol az intuiciónak a megérzéseknek jelentős szerepük van. A jelenlegi neurológiai modellek szerint neuro-mikrotubuláris hálózat kiterjedtsége, és mikroméretei alkalmassá teszi molekuláris szintű komputációs folyamatokra és nonlokális információfeldolgozásra, amely a nonduális állapotot eredményezheti. Ursula szerint az igazán áttörő üzleti-termékek a nonduális jelenlét termékei.

A résztvevők hozzászólásiakban praktikus tanácsokat szerettek volna hallani, illetve többen frusztráció fejezték ki a multinacionális cégek elidegenítő (social alienation) kultárájával szemben. Válaszok helyett inkább újabb kérdések merültek fel a felszólalásokkal kapcsolatban. László Ervin reakcióját emelném ki: az akadémikus szerint elképzelhető, hogy a rendkívül felelőtlen módon viselkedő multinacionális nagyvállalatok, a jelenlegi gazdasági „csúcsragadozók” nem külső hatásra, hanem „maguktól” halnak ki. Más út nehezen képzelhető el, egy emberi és planetáris szinten felelős intézményi forma dominanciájához.

A vita nem ért véget a panel berekesztésével az informális beszélgetés késő estig tartott, hazai résztvevők mellett, német, szerb, holland és brit szakemberek is kifejtették álláspontjukat.


eLitMed.hu


Kapcsolódó videoanyag:


Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


Új vállalatvezetési filozófia és etika