hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2011;21(05)


 


Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján


Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján
Balázs Péter
| |
 
A 2006-ban kezdődött kormányzati ciklus egészségpolitikája a fekvőbeteg-intézményi hálózatban az utóbbi két évtized legjelentősebb szakmai és területi átszervezését hajtotta végre. Ennek kapcsán az egészségügyi kormányzat az orvosi munkaerő belföldi reallokációját is számításba vette. Támogatására az Egészségügyi Minisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2007 júliusában közösen pályázati programot hirdetett, amelynek keretében az ellátórendszer átalakítása miatt állásukat vesztett orvosok és egészségügyi szakdolgozók kérhettek támogatást lakóhelyük megváltoztatásához. A „Mobilitás Program” nyilvánvaló sikertelensége egyértelműen jelezte az orvosok belföldi mobilitásának gyakorlatilag teljes hiányát. Jelen tanulmány az orvosi alap- és működési nyilvántartás 2009. decemberi adatait elemezve, két alapvető manuális szakma, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat Magyarországon és külföldön született művelőinek tanulmányi és szakmai mobilitási tendenciáit vizsgálja az aktuális működési engedélyek alapján. A sebészek (N=1469) között 13,5%, a szülész-nőgyógyászok (N=1377) között 10,6% a külföldön születettek aránya. Az eredmények a belföldön dolgozó szakorvosok erős helyi kötődését jelzik, ami nem zárja ki a migráció országot elhagyó formáját. Másrészről, a keresztmetszeti adatok arra utalnak, hogy az ellátórendszer működésképtelen lenne a külföldről bevándoroltak jelenléte nélkül.

Kulcsszavak

szakorvosok születési és munkahelye, tanulmányi mobilitás, a mobilitás területi mintázata, a bevándorlás jelentősége

Kapcsolódó anyagok

Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Világháború, forradalom és hidegháború a föld alatt: a budapesti Sziklakórház

A történelem fordulatait, amelyekben az emberi élet sokszor nem számít, végigkíséri a háborús orvoslás története, amely mérsékelni próbálja a károkat. Legtöbbször nem ideális körülmények között, orvosok, ápolók és önkéntesek heroikus munkájával, folyamatosan alkalmazkodva a pillanatnyi lehetőségekhez és szükségletekhez.

Tovább


Az azonos nemű párok gyermekvállalásának egészségügyi vonatkozásai

Az elmúlt évtizedek társadalmi változásai és tudományos eredményei hatására egyre több országban legalizálják az azonos nemű párok házasságát, biztosítják számukra a közös örökbefogadást és a támogatott reprodukcióhoz való hozzáférés jogát.

Tovább


Platina reneszánsz gyógyszakácskönyve

Az első ismert európai szakácskönyvet egy bizonyos Marcus Gavius Apicius írta latin nyelven, De re coquinaria (A konyhaművészet- ről) címmel, valószínűleg az 1. században. Fenn - maradt - immár magyarul is olvasható - változata azonban sokkal későbbi, a 4-5. századból származhat.

Tovább


„… legyőztem a betegséget, és legyőztem a halált…”

A fenti büszke kijelentést Paul Gascoigne egykori futballista tette, miután súlyos alkoholproblémái miatti terápiában vett részt. A betegségekkel, kezelésükkel és a gyógyulással kapcsolatos szokásos, már-már közhelyes kifejezések jelennek meg itt: a győzelem, a háttérben az esetleges vereséggel (X. Y. celebritást legyőzte a rák, vagy elvesztette a küzdelmet a rákkal stb.), azaz a harc, sőt háború kifejezéseivel írjuk le, ragadjuk meg az orvoslás folyamatát.

Tovább


Orvosi mobilitás Magyarországon, sebész és szülész-nőgyógyász szakorvosok példája alapján