hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2014;24(12)


 


Mennyi időt a betegre?


Mennyi időt a betegre?
Zelena András

| |
 
Zaklatott, bosszús 72 éves nőbeteg érkezik a honi családorvosi rendelőbe. Bár elmondása szerint egy hónapja - a körzetben helyettesítő orvos által felírt - vényköteles altatót szedi, panaszegyüttese a korábbinál még bővebb: éjjel továbbra is rosszul alszik, fáradtan ébred, továbbá már napközben levert is, gyakorta aluszékony.

Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

1.,   Dobó Katalin mondta   2015. Január 21., Szerda 11:16:22
Tisztelt Zelena András!

Gratulálok a cikkéhez, bárcsakminél több ilyen témájú cikk születne.Több, mint 30 éve gyógyítok, belgyógyászként, majd jelenleg is, háziorvosként. Első főnököm pont Halmos Tamás Professzor Úr volt.
Az orvoslás emberi arca sajnos háttérbe szorul az orvosképzésben és a továbbképzésben is. Pedig, ahogy cikkében is kifejti, ez nem csak a humánum, hanem a hatékonyság alapfeltétele is. A pesti orvosegyetemen kizárólag az első évben tanítják az orvosi kommunikációt, ezt kivállóan teszik, a cikkben is említett Pilling doktor és kollégái, azonban amire a hallgatók betegközelbe kerülnek, ezeknek a készségeknek az elsajátítására senki sem figyel. A hatodéves hallgatók elméleti tudása lenyűgöző, de legtöbbjük szinte megijed, ha beteggel kell beszélgetnie, vagy meg kell érintenie a beteget. A háziorvosi továbbképzéseken sem foglalkoznak ezzel a témával. Nagyon fontosnak gondolom, hogy a kommunikáció , az orvos-beteg kapcsolat fontossága kellő súllyal szerepeljen a szakmában. A Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaságban is sokat gondolkodunk, hogyan elehetne jobban elérni az orvosokat. Megelevenedik előttem egy konferencia ötlete ebben a témában....

Üdvözlettel: Dr. Dobó Katalin (dobo.katalin@gmail.com)

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Magyar egészségpolitika: aktuálisan és a történelem távlatából

A diszfunkcionális egészségügyi rendszerek legmélyebb problémája egyfelől az egészségpolitika reális célmodelljének hiánya, másfelől tartós önértékelési zavara a többi szakpolitikához képest. Ennek mindenkori terméke az alapmodell koherencia nélküli, jó esetben eklektikus működése.

Tovább


Tudományos orvoslás és komplementer medicina: Kibékíthetetlen ellentétek vagy egymást támogató rendszerek?

A nemzetközi szakirodalomban elsősorban a „conventional” elnevezéssel jelölik az orvosilag igazolt, az egészségügy hivatalos területén végzett gyógyító tevékenységeket. Magyarul nevezhetjük az angol/latin jelző után konvencionálisnak, hivatalosnak, illetve akadémikus or vos - lásnak („academic medicine”) is.

Tovább


Új lehetőségek a magyarországi egészségveszteségek becslésére

A Globális Betegségteher Vizs­gálat (GBV) az 1990-es évek elejétől teszi közzé jelentéseit. A jelen cikk 2010-es adatok alapján készült elemzéseket használ, melyek 291 betegségre, 67 egészségkockázati tényezőre és 187 országra vonatkoz­nak.

Tovább


Társasjátékok az orvosképzésben

A „tanulás” és „játék” szavak értelmének szem befordítása már általános iskolás korban megkezdődik. Mindenki számára ismerősek lehetnek az „Előbb a tanulás, aztán a játék!” vagy az „Ez nem játék, hanem komoly dolog!” mondatok. A gyermekek így jutnak arra a következtetésre, hogy a játékot és a tanulást külön kell kezelniük, valamint arra, hogy a játék élvezetével szemben a tanulás valamilyen fáradságos, és kevéssé szórakoztató folyamat.

Tovább


Mennyi időt a betegre?