Két év vajúdás után megszülethet a betegjogok képviseletével is megbízott módszertani központ, az erről szóló határozat-tervezetet szerdai ülésén tárgyalta a kormány, és el is fogadta azt. Így szeptembertől működhet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár már az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) két évvel ezelőtti felszámolásakor beszélt egy új, az „államtitkárság felügyelete alá tartozó” betegjogi központ kialakításáról. Egy tavaly júniusban született kormányhatározat szerint pedig az OBDK-nak már január elsejétől működnie kéne. A kormány honlapjára július elején került fel egy, az egészségügyi államtitkárság által készített határozattervezet, amelyre most igent mondtak. "Az államtitkárság megtette az előkészítő lépéseket az OBDK felállítására" – mondta egy tavaly márciusi konferencián Szócska. Egy hónappal később, a Nemzeti Egészségügyi Tanács helyett létrehozott Betegjogi Fórum megalakulásának bejelentésekor arról beszélt, "az intézményesített formában működő központ feladata a betegek és szolgáltatók tájékoztatása, a betegpanaszok fogadása és kivizsgálása, betegjogi képviselők intézményi hátterének megteremtése lesz". Az egészségügyi bizottság 2011. júniusi ülésén mindezt azzal egészítette ki, a központ lesz a „műhibák módszertanának centruma”. Betegjogi képviselők átmenetben A betegjogi képviselőket 2011 januárja óta a Nemzeti Szociális és Rehabilitációs Hivatal (NRSZH) foglalkoztatja. Akkor 50 főt vettek át a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványtól (BEGYKA), jelenleg 47 ilyen szakembert foglalkoztatnak. Bár elterjedtek olyan információk, hogy sokakat elküldtek, a szociális ügyekért felelős államtitkárságtól kapott információink szerint a három kieső munkatárs közül egy 2011 decemberében nyugdíjba vonult, másikuk az NRSZH-ban helyezkedett el kormánytisztviselőként, így összeférhetetlenség miatt betegjogi tevékenységét nem folytathatta. A harmadik kolléga előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. A betegjogi képviselők foglalkoztatását csak átmenetileg látta el az NRSZH, egészen szeptemberig, az OBDK megalakulásáig. A jogvédelmi képviselet teljes rendszere átkerül a dokumentációs központba, ahogyan az ennek fejlesztését szolgáló „Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” című TÁMOP program kedvezményezettje is az OBDK lesz az NRSZH helyett. A BEGYKA TÁMOP pályázaton nyert 900 millió forintjából még fennmaradó összeggel a tavaly januári feladatátvétel óta az NRSZH rendelkezett. A teljes összegből 2012. április végéig 435 millió forintot használtak fel, többek között jogvédő irodák kialakítására, multidiszciplináris teamek működtetése, az önkéntes jogvédők és segítők számának növelése, a jogtudatosság felmérésére, módszertani füzetek, tájékoztató kiadványok megjelentetésére, honlap fejlesztésre. A még rendelkezésre álló összeg további felhasználásáról jogszabály rendelkezik majd. Vizsgálódások és megállapítások A BEGYKA felszámolását egyébként már 2010 decemberében bejelentették, annak vezetőit a következő év márciusban „megalázó körülmények között rúgták ki”, és vizsgálatot is indítottak a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatban. A jogi és gazdasági átvilágítás kitért az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat összhangjára, továbbá kiterjedt a közalapítvány vagyoni-pénzügyi helyzetének felülvizsgálatára és a gazdálkodás teljesítményértékelésére. A vizsgálati jelentés tanúsága szerint a közalapítvány nem szabályozta a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjét. Az SZMSZ nem volt összhangban az alapító okirattal, nem szabályozta a kuratórium, a kuratórium elnöke, a Közalapítványi Titkárság, valamint a programmenedzser feladatait. Nem határozták meg a pályázatok kiírásának, elbírálásának, odaítélésének, elszámolásának, ellenőrzésének rendjét sem - folytatódnak a megállapítások. Az SZMSZ emellett nem állapította meg a vagyonnal való rendelkezési, döntési hatásköröket. A számviteli politikában nem rögzítették a gazdálkodásra és az elszámolásokra vonatkozó alapelveket. Komoly hiányosságnak minősítette a vizsgálat, hogy a közalapítványnál nem működött függetlenített belső ellenőr, foglalkoztatását az SZMSZ sem is írta elő. Az NRSZH a közalapítvány feladatainak átvételét követően belső ellenőr vizsgálta a jogvédők foglalkoztatásához kapcsolódó személyi anyagainak tartalmát is. Ellenőrzést végezetek a TÁMOP projekt pénzügyi elszámolását illetően is, ennek során több szabálytalanságot is feltártak. Ezeket már részben megszüntették, azonban a jogvédelmi feladatok szabályszerű ellátásának megszervezése még további feladatot jelent a Hivatal számára. Áprilisban még mindig nincs OBDK Miközben a tervek a minisztériumtól kapott többszöri tájékoztatás szerint "folyamatosan készültek", az OBDK azonban mégsem állt fel 2012. január elsején. Ám egy év eleji, adatvédelmi konferencián az egyik előadó arról számolt be, hogy információi szerint áprilisra felállítják az OBDK-t, a csúszás oka pedig az, hogy a szakértők nem tudtak megegyezni abban, legyen-e hatósági jogköre a betegjogok képviseletének vagy sem. A hatósági jogköröket firtató kérdésünkre még a határozattervezet megjelenése előtt az alábbi választ kaptuk az egészségügyi államtitkárságtól: a létrejövő szervezet a nemzeti erőforrás miniszter irányítása alatt álló központi hivatal lesz. Az önállóan működő országos hatáskörű szervnek lesznek hatósági jogkörei, a jogvédelmi képviselőknek azonban nem. A hivatal feladatkörei jellemzően a jogvédelem, a dokumentáció, a módszertan kidolgozás, és a nyilvántartás lesznek. Eközben az EbF néhány korábbi feladatát az ÁNTSZ látta el, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Egészségügyi Igazgatási főosztálya megkeresésünkre márciusban azt közölte, nekik semmilyen információjuk nincs az OBDK felállításáról. Legközelebb áprilisban érkeztek újabb hírek a betegjogi központról. Páva Hanna, egészségügyért felelős helyettes államtitkár az egyik hírrádiónak adott interjújában arról beszélt, "az ellátottjogi képviselők rendszere kiegészül egy úgynevezett dokumentációs központtal, amelynek az a célja, hogy megfelelő jogi szinten garantálja a megszűnt intézmények adatainak és a betegjogi képviselők ügyeit érintő iratoknak a kezelését, tárolását”. Akkor júliusra datálták a központ megalakulását. Ütemezett, ám késlekedő előkészítés Miközben az OBDK továbbra sem állt fel, a megalakulás várható időpontját firtató kérdéseinkre áprilisban az akkor még Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) – azóta Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) – Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságától kapott válaszban az állt, "az OBDK-t megalapító kormányrendelet előkészítő munkái ütemezetten haladnak, ahogyan a megalapítás egyéb feltételei is. Folyamatban vannak a feladat és a humánerőforrás átadás-átvételéről szóló egyeztetések az egészségügyért felelős államtitkárság és az NRSZH között". Július elején, néhány nappal azelőtt, hogy a kormányzati portálra felkerült az OBDK-ról szóló határozat-tervezet, kérdésünkre az EMMI egészségügyért felelős államtitkársága azt közölte, "a központ létrehozatala folyamatban van". A tervezet elfogadása esetén a Semmelweis Tervben megfogalmazottaknál bővebb hatáskörrel jön létre a központi hivatal. Az OBDK egy szervezetbe integráltan látja majd el a betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelmét, valamint a dokumentációs és módszertani feladatokat. Mindez a jogszabály tervezetnek az érintett ágazatok közti előzetes egyeztetését tette szükségessé mind az alapelvek, mind a részletszabályok szintjén. Ezért az előterjesztés elkészítése a vártnál több időt vett igénybe. Tekintettel arra, hogy a jogvédelmi tevékenység fejlesztését egy folyamatban lévő TÁMOP program is támogatja, a projekt átadás-átvétele tárgyalásokat igényel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) is. A betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi tevékenységnek a dokumentációt kezelő, módszertani feladatot is ellátó intézményhez történő integrálásától a jogvédelmi tevékenység hatékonyságának növekedése várják. Döntött a kormány, feláll az OBDK Az OBDK létrehozásáról szóló tervezetben az új intézmény neve Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). Az ellátáshoz való hozzáférés ellenőrzése mellett gondoskodik a betegek, gyermekek, és ellátottak jogvédelméről. Az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselők tevékenysége a szociálpolitikáért felelős miniszter hatásköre alá tartozik majd. Az OBDK működteti jogvédelmet ellátó hálózatot, ellenőrzi az ott dolgozók munkáját. Mindezek mellett – mint azt korábban többször is hangsúlyozták – módszertani fejlesztési feladatokat is végez majd az intézmény. Hatósági jogköre azonban – ellentétben a korábbi EbF-fel – nem lesz. Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának LMP-s tagja az MTI-hez néhány nappal ezelőtt eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: „a hosszú semmittevés után a formális minimum végrehajtásának tűnik a hatósági jogkörökkel, tényleges új eszközökkel nem rendelkező új betegjogi szervezet létrehozása”. A bizottsági üléseken a központ felállításának elmaradását gyakorta kritizáló szakpolitikus szerint az OBDK a betegek jogvédelméhez „kevés lesz”. A kormányelőterjesztés tervezethez kapcsolt hatásvizsgálatot az EMMI készítette el. A Páva Hanna által jóváhagyott tanulmány szerint az OBDK felállításához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és anyagi feltételek adottak, 115 jogvédelmi képviselőt alkalmaznának. Többségüket a már most ezen a területen tevékenykedők tennék ki, hiszen az új intézmény mindössze tíz új alkalmazottat venne fel. A központ felállítására, majd további négy éves működtetésére kicsivel több, mint 1,3 milliárd forintot szánnak. Mivel a kormány elfogadta a rendelet-tervezetet, az OBDK megalapítása közel két évi késlekedés után szeptember elsején várható. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-07-26