hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Guillotine, a név és a valóság


Guillotine, a név és a valóság

| |
 

Dr. Guillotin ellenezte a halálbüntetést, nem ő találta fel a nyaktilót, s egy névrokon kortársát végezték ki a róla elnevezett szerkezettel.

Joseph-Ignace Guillotin francia orvos 1789 októberében javasolta a nemzetgyűlésnek, hogy a halálraítélteket humánusabb módszerrel, nyaktilóval végezzék ki. Addig a nemeseket karddal vagy bárddal fejezték le, míg a köznép halálraítélt tagjait felakasztották – a kerékbetörés és máglyahalál származástól függetlenül a súlyosabb bűnök elkövetőinek ítélete volt. De mindkét korábban általános kivégzési módszer, az akasztás és a kard általi lefejezés áldozatai is hosszú perceken át tartó haláltusát vívtak – a kardnak is legalább kétszer kellett lesújtania, s előfordult, hogy az áldozat lassan elvérzett, míg a fejét el tudták választani a testétől, ezért a halálraítéltek családtagjai gyakran fizettek a hóhérnak, hogy gondoskodjon a megélezett kardról.

Guillotin két beszédet is tartott, amelyben kifejtette, a lefejezésnek egy olyan egyszerű szerkezettel kell történnie, amely fájdalommentesen végez a halálraítéltekkel. Úgy gondolta, hogy ha megszüntetve az osztálybeli különbségeket az arisztokraták és a köznép bűnözőit is azonosan, és humánus módszerrel végzik ki, azzal meggyőzik a tömeget arról, hogy elismerik és tiszteletben tartják a közemberek jogait is. S bár Guillotin ellene volt a kivégzéseknek, azt remélte, hogy egy humánusabb és kevésbé fájdalmas kivégzési módszer lehet az első lépés a halálbüntetés teljes eltörlése felé. Bízott abban is, hogy e metódus kevesebb családot és főként gyereket vonz a nézők közé, és javasolta a nyilvánosság kizárását is.

Egy mondata azonban nem várt hatást váltott ki a tömegből – „Az én szerkezetemmel egy szemvillanás alatt levágom a fejed úgy, hogy még csak nem is érzed” – e mondat szélsebesen népszerű szállóigévé vált, néhány nap múlva dalba is foglalták, és e mondat kötötte össze elválaszthatatlanul Guillotin nevét a nyaktilóval.

A prototípus megtervezéséhez és megalkotásához azonban Guillotinnak semmi köze nem volt. Azt Dr. Antoine Louis akadémikus tervezte, és Tobias Schmidt német mérnök készítette el. A francia nemzetgyűlés 1792 márciusában mondta ki, hogy ezentúl lefejezést kizárólag guillotine-nal hajtanak végre. A nyaktiló első áldozata 1792 áprilisában egy útonálló volt, de az azt követő évben guillotine-nal végezték ki XVI. Lajos francia királyt és Marie Antoinette királynét is. A francia forradalom idején Párizsban a szerkezet 2625 fejet csapott le.


Dolgozik a guillotine - Robespierre-ék kivégzése 1794-ben




Dr. Guillotin családját olyannyira megbotránkoztatta, hogy guillotine-ként terjedt el a kivégzőeszköz neve, hogy kérvényezték a francia kormánynál, nevezze át a szerkezetet. Miután ezt a kormány elutasította, megváltoztatták családi nevüket. S hogy Guillotint is a róla elnevezett eszközzel végezték ki, csupán egy városi legenda – alapjául az a tény szolgált, hogy egy bizonyos lyoni J. M.V. Guillotint, aki szintúgy orvos volt, valóban nyaktilóval végeztek ki. J. I. Guillotin 1814-ben természetes halállal végezte.


Joseph Ignace Guillotin




Franciaországban a guillotine maradt a hivatalos kivégzési forma egészen a halálbüntetés eltörléséig, 1981-ig. Az utolsó nyilvános kivégzés 1939 februárjában történt, s legutoljára 1977 szeptemberében csapott le a guillotine.

eLitMed.hu, Szabó Edit

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Guillotine, a név és a valóság