hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Guillotine, a név és a valóság


Guillotine, a név és a valóság

| |
 

Dr. Guillotin ellenezte a halálbüntetést, nem ő találta fel a nyaktilót, s egy névrokon kortársát végezték ki a róla elnevezett szerkezettel.

Joseph-Ignace Guillotin francia orvos 1789 októberében javasolta a nemzetgyűlésnek, hogy a halálraítélteket humánusabb módszerrel, nyaktilóval végezzék ki. Addig a nemeseket karddal vagy bárddal fejezték le, míg a köznép halálraítélt tagjait felakasztották – a kerékbetörés és máglyahalál származástól függetlenül a súlyosabb bűnök elkövetőinek ítélete volt. De mindkét korábban általános kivégzési módszer, az akasztás és a kard általi lefejezés áldozatai is hosszú perceken át tartó haláltusát vívtak – a kardnak is legalább kétszer kellett lesújtania, s előfordult, hogy az áldozat lassan elvérzett, míg a fejét el tudták választani a testétől, ezért a halálraítéltek családtagjai gyakran fizettek a hóhérnak, hogy gondoskodjon a megélezett kardról.

Guillotin két beszédet is tartott, amelyben kifejtette, a lefejezésnek egy olyan egyszerű szerkezettel kell történnie, amely fájdalommentesen végez a halálraítéltekkel. Úgy gondolta, hogy ha megszüntetve az osztálybeli különbségeket az arisztokraták és a köznép bűnözőit is azonosan, és humánus módszerrel végzik ki, azzal meggyőzik a tömeget arról, hogy elismerik és tiszteletben tartják a közemberek jogait is. S bár Guillotin ellene volt a kivégzéseknek, azt remélte, hogy egy humánusabb és kevésbé fájdalmas kivégzési módszer lehet az első lépés a halálbüntetés teljes eltörlése felé. Bízott abban is, hogy e metódus kevesebb családot és főként gyereket vonz a nézők közé, és javasolta a nyilvánosság kizárását is.

Egy mondata azonban nem várt hatást váltott ki a tömegből – „Az én szerkezetemmel egy szemvillanás alatt levágom a fejed úgy, hogy még csak nem is érzed” – e mondat szélsebesen népszerű szállóigévé vált, néhány nap múlva dalba is foglalták, és e mondat kötötte össze elválaszthatatlanul Guillotin nevét a nyaktilóval.

A prototípus megtervezéséhez és megalkotásához azonban Guillotinnak semmi köze nem volt. Azt Dr. Antoine Louis akadémikus tervezte, és Tobias Schmidt német mérnök készítette el. A francia nemzetgyűlés 1792 márciusában mondta ki, hogy ezentúl lefejezést kizárólag guillotine-nal hajtanak végre. A nyaktiló első áldozata 1792 áprilisában egy útonálló volt, de az azt követő évben guillotine-nal végezték ki XVI. Lajos francia királyt és Marie Antoinette királynét is. A francia forradalom idején Párizsban a szerkezet 2625 fejet csapott le.


Dolgozik a guillotine - Robespierre-ék kivégzése 1794-ben




Dr. Guillotin családját olyannyira megbotránkoztatta, hogy guillotine-ként terjedt el a kivégzőeszköz neve, hogy kérvényezték a francia kormánynál, nevezze át a szerkezetet. Miután ezt a kormány elutasította, megváltoztatták családi nevüket. S hogy Guillotint is a róla elnevezett eszközzel végezték ki, csupán egy városi legenda – alapjául az a tény szolgált, hogy egy bizonyos lyoni J. M.V. Guillotint, aki szintúgy orvos volt, valóban nyaktilóval végeztek ki. J. I. Guillotin 1814-ben természetes halállal végezte.


Joseph Ignace Guillotin




Franciaországban a guillotine maradt a hivatalos kivégzési forma egészen a halálbüntetés eltörléséig, 1981-ig. Az utolsó nyilvános kivégzés 1939 februárjában történt, s legutoljára 1977 szeptemberében csapott le a guillotine.

eLitMed.hu, Szabó Edit

Kapcsolódó anyagok

Útmutató szerzőinknek

Nagy kockázatú hypertoniás betegek telemedicinális gondozásának célvérnyomás-elérést segítő és vérnyomás-variabilitást csökkentő hatása. HIRIHYP_TELEMED MHT

Az antihipertenzív kezelés hatását befolyásoló tényezők eredményességének vizsgálata (CONADPER-HU)

Hol vannak a „vérnyomásgének”?

A hypertonia kezelése szívelégtelen betegekben: a 2016-os európai és a 2017-es észak-amerikai ajánlás összevetése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Guillotine, a név és a valóság