hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Chirico, a migrén festője


Chirico, a migrén festője

| |
 

Giorgio de Chirico olasz festőt a metafizikus festészet megalapítójaként s a szürrealizmus előfutáraként tartja számon a művészettörténet – alkotásait természetellenes megvilágítás, torzított perspektíva és szokatlan környezetábrázolás jellemzi. Festményei olyannyira különösek, hogy adódott a kérdés: mi inspirálta a művész egyedi, metafizikus látomásait?

Neurológusok szerint a válasz a migrénes rohamokat előrejelző, figyelmeztető előjelekben, a migrén aurában keresendő. Chirico művészetében az éles kontúrok és feszültséget közvetítő vizuális hatások, fények és éles vonások, amelyek között sok a vissza-visszatérő elem, a migrén aura által kiváltott érzékszervi hatásokat mintázzák. A fejfájásra figyelmeztető jelek – többek között a fényfelvillanások, a sötét foltok, a hang- és fényérzékenység, a hányinger, a lüktető, pulzáló, egyre erősödő fájdalom – és más, migrénre jellemző tünetek, mint például a déjà vu és ellentéte, a jamais vu jelensége, nyomon követhetők Chirico festményein.



Giorgio De Chirico: Egy őszi délután rejtélye




De ami ennél is meglepőbb, írásaiban is megjelennek – ezért műalkotásai és írásai nemcsak művészettörténészek, de orvosok érdeklődésének is középpontjába kerültek. Chirico festményeit s memoárjait, esszéit és két, részben önéletrajzi jellegű regényét a migrén megjelenési formáit keresve elemezte Ubaldo Nicola művészettörténész és Klaus Podoll neurológus.

Chirico egyik első metafizikus festménye, az Egy őszi délután rejtélye is a migrén hatását tükrözi. E festménye kapcsán Chirico szinte minden mondatával egy-egy migréntünetet ír le – a következő írásban a festő képe megszületésének körülményeire emlékezik, s a vizsgálatot végző Dr. Podoll hozzáfűzött jegyzeteivel magyarázza a migrén tüneteit:

„Egy tiszta, őszi délután egy padon ültem a firenzei Piazza Santa Croce közepén. Természetesen nem ez volt az első alkalom, amikor e teret pásztáztam. Épp, hogy csak kilábaltam egy hosszú és fájdalmas bélbetegségből [hasi migrén], szinte már kórosan érzékeny állapotban [hiperérzékenység fényre és zajra; migrén aura jelenség]. Az egész világ, az épületek és a szökőkutak márványa, úgy tűnt, mintha lábadozna. A tér közepén egy Dante-szobor magasodik, hosszú köpenybe burkolózva, műveit szorosan a testéhez szorítva babérkoszorús fejét elgondolkodva a földre szegezi. A fehér márványszobron az idő szürke lenyomatot hagyott, ami nagyon kellemes a szemnek [fotofóbia]. Az őszi napsugár, meleg és kiábrándító [fotofóbia; viszonyulás a naphoz, mint migrénes rohamot kiváltó tényezőhöz], megvilágította a szobrot és a templom homlokzatát. Ekkor elfogott egy különös érzés, mintha mindezeket életemben először látnám [jamais vu], és a festményem kompozíciója megjelent lelki szemeim előtt. Azóta minden alkalommal, ha ránézek erre a festményre, újra látom ezt a pillanatot. E pillanat azonban rejtély számomra, hiszen megmagyarázhatatlan. És ezért nevezném a művet is, ami ebből fakadt, rejtélynek.”

A migrén festészet azóta irányzattá vált, s úgy tűnik, a migrén inspirálta festmények alkotói különös érdeklődéssel fordulnak más migrén festők művei felé. A migrén aura, mint kollektív élmény, összeköti őket, s ez úgy is érvényesül, hogy a mai festők már tudatosan merítenek ihletet migrénes elődeik és kortársaik alkotásaiból. Ami azonban még érdekesebb, öntudatlanul is hasonló jegyeket lehet felfedezni festményeiken – amikor Chirico műveit a saját migrénélményeiket megjelenítő amatőr festők alkotásaival vetették össze, lényegi formai hasonlóságokat találtak.

Szabó Edit


Kapcsolódó anyagok

Szentágothai János

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Világháború, forradalom és hidegháború a föld alatt: a budapesti Sziklakórház

A történelem fordulatait, amelyekben az emberi élet sokszor nem számít, végigkíséri a háborús orvoslás története, amely mérsékelni próbálja a károkat. Legtöbbször nem ideális körülmények között, orvosok, ápolók és önkéntesek heroikus munkájával, folyamatosan alkalmazkodva a pillanatnyi lehetőségekhez és szükségletekhez.

Tovább


Az azonos nemű párok gyermekvállalásának egészségügyi vonatkozásai

Az elmúlt évtizedek társadalmi változásai és tudományos eredményei hatására egyre több országban legalizálják az azonos nemű párok házasságát, biztosítják számukra a közös örökbefogadást és a támogatott reprodukcióhoz való hozzáférés jogát.

Tovább


Platina reneszánsz gyógyszakácskönyve

Az első ismert európai szakácskönyvet egy bizonyos Marcus Gavius Apicius írta latin nyelven, De re coquinaria (A konyhaművészet- ről) címmel, valószínűleg az 1. században. Fenn - maradt - immár magyarul is olvasható - változata azonban sokkal későbbi, a 4-5. századból származhat.

Tovább


„… legyőztem a betegséget, és legyőztem a halált…”

A fenti büszke kijelentést Paul Gascoigne egykori futballista tette, miután súlyos alkoholproblémái miatti terápiában vett részt. A betegségekkel, kezelésükkel és a gyógyulással kapcsolatos szokásos, már-már közhelyes kifejezések jelennek meg itt: a győzelem, a háttérben az esetleges vereséggel (X. Y. celebritást legyőzte a rák, vagy elvesztette a küzdelmet a rákkal stb.), azaz a harc, sőt háború kifejezéseivel írjuk le, ragadjuk meg az orvoslás folyamatát.

Tovább


Chirico, a migrén festője