hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

LAM (Lege Artis Medicinæ) - 2010;20(10)


 


Beethoven betegségei


Beethoven betegségei
Köves Péter
| |
 
Beethoven leveleiből tehát megtudjuk, hogy a hallásának a romlása a bal fülben kezdődött. Röviddel később a nagyfrekvenciájú, azaz a magas hangok hallását mindkét fülén elvesztette. Mindehhez súlyos fülzúgás és a hangok megkülönböztetésének romlása járult. Beethoven, amikor felismerte, hogy süketsége gyógyíthatatlan

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

4.,   Dr. Benkő György mondta   2016. Február 12., Péntek 19:14:09
Az előttem szólók iránti nagyrabecsülés és szakmai munkájukkal szembeni tisztelet maradéktalan fenntartásával állítanám a következőket:
Beethovennek Albers-Schönberg osteopetrosisa volt, amelynek valamennyi tünetét mutatta, az oroszlánarctól a hepatosplenomegalián át a megsüketülésig, amelyet a megvastagodott, "márvány"-csontozat okozott, a belső fül, piramiscsont és hallójáratok beszűkülése révén.
Az információt még egyetemi tanulmányaim idején Marosvásárhelyen közölték velem tanáraim, az osteopetrosisról szóló előadáson, Beethovent hozván fel példaként, mint e kórban szenvedő hírességet.

Maradok tisztelőjük, üdvözlettel


Dr. Benkő György neurológus főorvos, Kisvárda
3.,   Kerekes Éva mondta   2013. Október 26., Szombat 20:15:03
2.,   Dr. Köves Péter mondta   2010. November 18., Csütörtök 13:35:31
Tisztelt Professzor úr!

Megtisztelt azzal, hogy elolvasta szerény cikkemet és értékes hozzászólásra méltatott. Bizonyára igaza van a fülészeti kritikáit illetően. Magam belgyógyász vagyok és vakmerőség volt részemről, hogy fülészeti szakmai véleményt alkossak. Mielőtt a cikkemet megírtam konzultáltam egy budapesti fülész professzorral, akit társszerőként be is szerettem volna venni, de ő tiltakozott ez ellen.
Az adatok egyrészét a Bonni Beethoven ház kiállításából merítettem, ahol vitrinekben láthatóak azok az eszközök, mellyekkel Beethoven javítani szerette volna a hallását. Másik forrásom a Beethoven születésének 200. évfordulján megjelent tanulmány a JAMA-ban. Továbbá zenei szakkönyveket olvastam.

Kiváló tisztelettel és üdvözlettel,
Dr. Köves Péter
1.,   Gerlinger Imre mondta   2010. November 16., Kedd 23:28:19
Tisztelt Kolléga, Kedves Főorvos Úr !

Gratulálok Beethovenről szóló cikkéhez (LAM, 2010; 20 (10), pp. 698-706), nagyra értékelem, hogy belgyógyászként foglalkozott a témával.
Magam - a Szerkesztőbizottság fül-orr-gégész tagjaként - is szívesen foglalkozom orvostörténelemmel, s természetesen érdekel Beethoven storyja is.
Azért reagálok a közleményére, mert sajnos számos sebből vérzik a közlemény fül-orr-gégészeti szakmai része, engedje meg, hogy kifejtsem álláspontomat.
1.) Beethoven igenis teljesen süketté vált idővel, hiszen a "stone deaf" kifejezés, amit számos, a témával foglalkozó közlemény is említ, azt jelenti, hogy süket, mint a kő. A 698. oldal jobb oszlopában Ön is leírja hogy, " gyakorlatilag teljesen süket volt", később viszont azt írja, hogy orvosi értelemben nem volt az (??). A fa dobverő fogak közti használata tudomásom szerint egy mítosz, ezt soha senki nem látta, mások elbeszélései által terjedt el a köztudatban. Egy fa dobverővel a fogak között egyébként legfeljebb rezgést lehet hallani, nem pedig frekvencia szelektív hallást.
2.) Az, hogy valakinek a beszéde nem romlik meg a megsüketülése után, az nem ritka jelenség. Gyakran ültetünk be postlingualis süketeknek cochlearis implantátumot (ezek a betegek valamikor hallottak, később lettek süketek), mégsem látjuk teljes süketség esetén sem, hogy feltétlenül megromlik a beszéd. Más a helyzet természetesen a prelingualis süketeknél, akik úgy lesznek süketek (pl. újszülöttkori meningitis miatt), hogy még nem beszéltek, nem volt hangélményük.
3.)A betegség valóban 30 éves kora körül kezdődött, magas hangok területén, kétoldalt, beszédértési problémákkal, kínzó tinnitussal, torzulással (ez a recruitment,a kóros hangosságfokozódás), túlérzékenységgel. Ezek a tünetek típusos jelei a belső fül eredetű idegi halláscsökkenésnek (és nem az otosclerosisnak), amikor a külső szőrsejetek érintettek. Amikor később már a belső szőrsejtek is érintettek lehettek, akkor vált Beethoven teljesen süketté, addig volt nagyothalló, ugyanis a belső szőrsejtek köszöbe 50 db körül van.
4.) Manapság hozzáértő fül-orr-gégészek teljesen elvetik - Önnel ellentétben - hogy (cochlearis) otoslerosisa lett volna Beethovennek. Gondoljon csak a boncleletre, ott ezt látni kellett volna, hiszen prof. Rokatynski-ék a kor szintjének megfelelő legnagyobb alapossággal végezték el a kórboncolást. Az igaz, hogy Valsalva 1735-ben írt valamit a stapes merevségéről, de az otosclerosist csak 1900 körül írta le Politzer Ádám (hajszál híján Nobel díjat is kapott érte). Egy 3 mm-es csontocska (a stapes) fix voltát szabad szemmel szerintem 1827-ben, amikor a betegséget sem ismerték még, nem is keresték, s bajosan lehetett ezt megállapítani. Politzer később tett lépéseket a második exhumálásra (nyilván őt is érdekelte a kérdés), sikerült is neki ezt elérni, de addigra a csontocskák már eltűntek. ( Én néha tapasztalt fülsebészként, mikroszkóp alatt sem mindig tudom könnyen megállapítani a stapes merevségének fokát).
5.) Én magam több mint 20 éve operálok otosclerotikus stapes fixatiót, s még soha egyetlen esetben sem tapasztaltam kétoldali teljes süketséget. Egyébként pedig a stapes fixátiót csak az esetek 60 %-ában okozza otosclerosis (ez ma már szövettani diagnózis), az esetek 40 %-ában más oka van a fixatiónak.
6.) A legnagyobb tévedés a cikkben a csontvezetés és a légvezetés összekeverése, zavaros használata. Egyszer azt írja, hogy a csontvezetés volt kevésbé rossz, majd 19 sorral később pont az ellenkezőjét állítja. Ez hogy lehet? (A csontvezetés sosem lehet rosszabb, mint a légvezetés: idegi halláscsökkenésben együtt futnak a görbék, vezetéses hallásromlásnál pedig a légvezetés a rosszabb, ilyenkor beszélünk csont-légrésről). Megjegyzem, a csontvezetés és a légvezetés hangvillákkal történő megállapítását Weber és Rinné csak 1850 után, tehát jóval Beethoven halála után írták le, tehát nem tudom mivel tetszik ezt az állítást alátámasztani? Akkor még nem volt audiológiai vizsgálat sem !! Cochlearis otosclerosis esetén pedig általában kevert a halláscsökenés, ugyancsak ellentétben az Ön állításával. Olyan cochlearis otosclerosis sem láttam még, ahol megszűnt volna idővel a tinnitus. (Az otoscleroticus csontból állandóan a belső fül folyadékterébe kerülő kóros fehérjék és egyéb anyagok fenntartják a szőrsejtek állandó károsodását, a tinnitus lehetséges okaként. Miért szűnne meg a tinnitus?).
7.) Ha a cochleában lett volna csontosodás, akkor is érzékelhetett volna hangrezgéseket Beethoven, hiszen a csontvezetéses hang (vagy a szájba vett és zongorához erősített bot) a rezgéseket egyrészt a fixált csontokon, másrészt az agy liquorterén keresztül is elvezeti a belsőfülbe. Nincs más mód - ellentétben az Ön állításával-, hogy a rezgések a belső fülbe jussanak. És ez nem hangélmény, csak rezgés érzékelése.
8.) Sajnálom, hogy irodalomjegyzék nincs a dolgozathoz csatolva.

Összefoglalva: ma már tudjuk, hogy a Paget kór is kizárható a lehetséges betegségek közül, a mai fül-orr-gégészek kizárják a szifiliszt is. Kizárható a tífusz, az ólommérgezés, a miliaris tbc és a presbyacusis is.
Ami biztos: Beethovennek egy nem teljesen tisztázott eredetű, progrediáló idegi halláscsökkenése volt a kórtörténet alapján. A meglehetősen alapos bonclelet sem ad elég támpontot a valódi okot illetően. Ha megengedi személyes véleményemet: tekintettel hogy a zeneszerző számos egyéb feltételezett betegségben szenvedett (hasmenés, májcirrhosis, sarcoidosis(??), ízületi panaszok, iritis, talán Whipple kór(??), az én véleményem az, hogy autoimmun idegi progrediáló halláscsökkenés volt a valódi oka a teljes süketségnek. Végleges bizonyítékunk sosem lesz, én sem tudom állításomat bebizonyítani.

Ha ma kezelőorvosa lehetnék Beethovennek, akkor nem stapes műtét jönne szóba otosclerosis miatt. Amíg csak a külső szőrsejtek károsodottak, egy digitális hallókészülék segített volna neki. Ha már a belső szőrsejtek is elhalnak, akkor cochleáris implantátumot adnék. Ha már sorvadtak a hallóidegek is ( lásd bonclelet), akkor agytörzsi implantátum jönne szóba. Ezek a készülékek nem adják vissza a tökéletes hallást, de Beethoven legalább meghallotta volna kissé torzítottan a csodálatos műveit.

Végül kérem, hogy nézze meg a mellékelt videot, ami egy Beethovenről szóló filmrészlet. Ön is írja, hogy IX. szimfónia ősbemutatóján nem hallotta az ovációt. Döbbenetes képek egy süket emberről (nem pedig nagyothallóról). Ha javasolhatok egy kitűnő, minden részletre kiterjedő, a fülészeti szakmai okokat is taglaló közleményt: Prof. Hans -Peter Zenner: "We ein Verbannter muß ich leben" Deutsches Arzteblatt, 2002 October, pp: 2762-2768.

Kiváló tisztelettel és üdvözlettel:

Prof. Dr. Gerlinger Imre
egyetemi tanár
PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti Klinika


A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Tartalomjegyzék:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Halhatatlan lipcsei tudós

August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász 225 éve, 1790. november 17-én született.

Tovább


A túlélő árnyéka

El Kazovszkij (1948-2008) a késő 20. század és az ezredforduló egyik legeredetibb és legszuggesztívebb magyar képzőművésze volt.

Tovább


Híresek és hírhedtek fotósa

Helmut Newton német-ausztrál fotóművész, a divat- és reklámfotózás forradalmasítója 95 éve, 1920. október 31-én született.

Tovább


Sebészinas a Parnasszuson

John Keats az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja 220 éve, 1795. október 31-én született.

Tovább


Beethoven betegségei