hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az abszurd királya


Az abszurd királya
NZS
| |
 

„Ha azt nézzük, tisztességes tudott maradni egy nagyon bonyolult században, bár sokan úgy gondolják, hogy egyszerű meghúzni a határt a tisztesség és tisztességtelenség között, de szerintem ez nem is olyan könnyű. Nemcsak személy szerint ő élt tisztességesen, hanem a műveiben is megjelent ez. Képes volt ezeket a műveket egy más értékszinten tartani, ami már nem rendszerfüggő" – mondta apjáról Örkény Antal.

Örkény István mindannyiunk kedvence 1912-ben Budapesten született, jómódú polgárcsalád fiaként. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol 1934-ben kapott diplomát. Első jelentős novelláját, a Tengertáncot József Attila közölte a Szép Szóban. Az írás után rendőrhatósági figyelmeztetésre Örkénynek 1938-ban Londonba kellett utaznia. Első kötete, a Tengertánc, 1941-ben jelenik meg, s evvel máris bekapcsolódik a modern európai áramlatokba. 1942 áprilisában bevonultatták be katonának, a 2. Magyar Hadsereg katonájaként indul a doni frontra. 1943-ban hadifogságba esett. 1946 karácsonyán tér haza.

A háború, majd a hadifogság szenvedéseit, megpróbáltatásait dokumentarista prózában jelenítette meg. 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben ezt az időszakot dolgozza fel.

Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt nem publikálhatott. Mindezek után az első kötete, a Jeruzsálem hercegnője (1966) az irodalmi élet szenzációja lett; melyben új hangvétel csendült meg. Ironikus társadalmi szatírákkal és a groteszk térhódításával. Ebben kapott helyet az Egyperces novellák első ciklusa.

A groteszk

Örkény korának kifejezésére használja a groteszket, mely a válságban lévő korok adekvát stíluseszköze. egyperces novelláinak ő adta ezt a címet, nyúlfarknyi novelláinak előzménye a pesti vicc és a kabaré, de persze ne felejtsük ki az elődök sorából Szókratész párbeszédeit és a görög bölcselkedők hosszú sorát sem. Az írások rövidsége megköveteli a rendkívüli tömörítést, az olvasói képzelet tölti ki az űrt.

A rövid írások archetipikus léthelyzetekben mutatják be a huszadik század emberének problémáit, konfliktusait; elsősorban az elidegenedést, egyén és történelem viszonyát.
A világ korunkban alapjaiban ellentmondásos, a tiszta kommunikáció lehetetlen, a dolgok automatizmusa elsodorja az embert.
Filmszerűen éljük át helyzetetek, melyekben dramatizálva, bizonyos fura automatizmussal, mintegy fordítva is történhetnek a dolgok. a világ rendje kibillen, felborul.
Egy művet groteszkké az abban felhasznált elemek társítása és egymás mellé szerkesztése tesz. A művész csak találgat, s már nem összegez.

Az irodalmon belül ezzel az eszközzel többen éltek, meghatározó jelentőséghez jutott Jonathan Swift és E.A. Poe műveiben is, a huszadik században Franz Kafka, a magyarok közül Weöres Sándor és Örkény István is.

A Tóték című darabját 1967-ben mutatták be, s ez meghozta számára a világsikert.

Mindenkinek más a kedvenc Örkény egypercese. Nekem ez:

A SZÍNÉSZ HALÁLA

Ma délután az Üllői út egyik mellékutcájában eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.
A járókelők bevitték a közeli klinikára, de ott hiába próbálták a tudomány legújabb vívmányaival - még vastüdővel is - életre kelteni. A jeles színész, hosszú haláltusa után, este fél hétkor kiszenvedett; tetemét átszállították a Bonctani Intézetbe.
A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le. Zetelaki késett ugyan egy kicsit, s az első felvonásban feltűnően fáradtnak látszott (néhol szemlátomást a súgó segítségére szorult), de aztán egyre jobban magára talált, s a király halálát már olyan meggyőző erővel jelenítette meg, hogy nyíltszíni tapsot kapott érte.
Utána hívták vacsorázni, de nem ment. Azt mondta:
- Ma nehéz napom volt.

Lipták Judité pedig ez:

VÁGÓHÍD

Előbb egy kilátótoronyba vittek, ahonnan beláthattuk az egész panorámát.
Aztán az elnöki palota renaissance udvarát bámultuk meg, innen egy
gyógyforráshoz vezetett utunk, ahol - vezetőnk biztatására - mindnyájan
megkóstoltuk a kút savanykás, de életadó vizét. Visszaültünk az autóbuszba. A
hangszóró most a Belváros szépségeit ecsetelte, s aztán megálltunk a Nemzeti
Képtár előtt. A szoborgyűjteményt végignéztem, de aztán fájdalmak leptek el, és
nem mentem tovább. A többiek néhány szép Rembrandt- és Breughel-képet láttak.
- Most - szólalt meg a hangszóró - városunk egyik legmodernebb intézményét, a
vágóhidat tekintjük meg. Az állatok lemészárlása oly humánus, sőt nemes
alapelvek alapján történik, hogy nemcsak a gyenge idegzetű hölgyek, hanem a
gyermekek is bátran végignézhetik.
Hatalmas csarnokokon mentünk végig. Minden fényárban úszott, a márványfalak
között halk zene szólt, melyet egyetlen bődülés vagy röffenés sem zavart meg.
Utunk a mázsálótól egészen a sonkapácolóig vezetett, s minden egészen más volt,
mint ahogy elképzelésemben élt. Nem láttam megtorpanó, felhorkanó, visszahőkölő
állatokat, sem tagbaszakadt székálló legényeket, amint lesújtanak a nehéz
taglóval. A vágómarhák, a sertések, a birkák hófehér folyosókból léptek elő, s
egy nagy teremben, mindenféle áramütés vagy kábítószer vagy mérgesgáz nélkül
lassan elálmosodnak, lepihennek, s oly észrevétlenül szenderültek át a halálba,
mint ahogy a folyótorkolatban az állóvízbe siklik át egy csónak.
Félrevontam az idegenvezetőt.
- Egy szívességre szeretném kérni - mondtam.
- Sajnos, nem lehet - válaszolta.
- Nyomós okaim vannak - mondtam.
- Mindenkinek nyomós okai vannak - mondta.
- Meghálálnám a szívességét - mondtam.
- Nekem már vagyonokat ígértek - mondta.
- A birkáknak szabad? - kérdeztem.
- Sajnálom - mondta. - Szigorúan tilos.

Persze mindkettő a halálról szól.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Az abszurd királya