hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az abszurd királya


Az abszurd királya
NZS
| |
 

„Ha azt nézzük, tisztességes tudott maradni egy nagyon bonyolult században, bár sokan úgy gondolják, hogy egyszerű meghúzni a határt a tisztesség és tisztességtelenség között, de szerintem ez nem is olyan könnyű. Nemcsak személy szerint ő élt tisztességesen, hanem a műveiben is megjelent ez. Képes volt ezeket a műveket egy más értékszinten tartani, ami már nem rendszerfüggő" – mondta apjáról Örkény Antal.

Örkény István mindannyiunk kedvence 1912-ben Budapesten született, jómódú polgárcsalád fiaként. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol 1934-ben kapott diplomát. Első jelentős novelláját, a Tengertáncot József Attila közölte a Szép Szóban. Az írás után rendőrhatósági figyelmeztetésre Örkénynek 1938-ban Londonba kellett utaznia. Első kötete, a Tengertánc, 1941-ben jelenik meg, s evvel máris bekapcsolódik a modern európai áramlatokba. 1942 áprilisában bevonultatták be katonának, a 2. Magyar Hadsereg katonájaként indul a doni frontra. 1943-ban hadifogságba esett. 1946 karácsonyán tér haza.

A háború, majd a hadifogság szenvedéseit, megpróbáltatásait dokumentarista prózában jelenítette meg. 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben ezt az időszakot dolgozza fel.

Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt nem publikálhatott. Mindezek után az első kötete, a Jeruzsálem hercegnője (1966) az irodalmi élet szenzációja lett; melyben új hangvétel csendült meg. Ironikus társadalmi szatírákkal és a groteszk térhódításával. Ebben kapott helyet az Egyperces novellák első ciklusa.

A groteszk

Örkény korának kifejezésére használja a groteszket, mely a válságban lévő korok adekvát stíluseszköze. egyperces novelláinak ő adta ezt a címet, nyúlfarknyi novelláinak előzménye a pesti vicc és a kabaré, de persze ne felejtsük ki az elődök sorából Szókratész párbeszédeit és a görög bölcselkedők hosszú sorát sem. Az írások rövidsége megköveteli a rendkívüli tömörítést, az olvasói képzelet tölti ki az űrt.

A rövid írások archetipikus léthelyzetekben mutatják be a huszadik század emberének problémáit, konfliktusait; elsősorban az elidegenedést, egyén és történelem viszonyát.
A világ korunkban alapjaiban ellentmondásos, a tiszta kommunikáció lehetetlen, a dolgok automatizmusa elsodorja az embert.
Filmszerűen éljük át helyzetetek, melyekben dramatizálva, bizonyos fura automatizmussal, mintegy fordítva is történhetnek a dolgok. a világ rendje kibillen, felborul.
Egy művet groteszkké az abban felhasznált elemek társítása és egymás mellé szerkesztése tesz. A művész csak találgat, s már nem összegez.

Az irodalmon belül ezzel az eszközzel többen éltek, meghatározó jelentőséghez jutott Jonathan Swift és E.A. Poe műveiben is, a huszadik században Franz Kafka, a magyarok közül Weöres Sándor és Örkény István is.

A Tóték című darabját 1967-ben mutatták be, s ez meghozta számára a világsikert.

Mindenkinek más a kedvenc Örkény egypercese. Nekem ez:

A SZÍNÉSZ HALÁLA

Ma délután az Üllői út egyik mellékutcájában eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.
A járókelők bevitték a közeli klinikára, de ott hiába próbálták a tudomány legújabb vívmányaival - még vastüdővel is - életre kelteni. A jeles színész, hosszú haláltusa után, este fél hétkor kiszenvedett; tetemét átszállították a Bonctani Intézetbe.
A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le. Zetelaki késett ugyan egy kicsit, s az első felvonásban feltűnően fáradtnak látszott (néhol szemlátomást a súgó segítségére szorult), de aztán egyre jobban magára talált, s a király halálát már olyan meggyőző erővel jelenítette meg, hogy nyíltszíni tapsot kapott érte.
Utána hívták vacsorázni, de nem ment. Azt mondta:
- Ma nehéz napom volt.

Lipták Judité pedig ez:

VÁGÓHÍD

Előbb egy kilátótoronyba vittek, ahonnan beláthattuk az egész panorámát.
Aztán az elnöki palota renaissance udvarát bámultuk meg, innen egy
gyógyforráshoz vezetett utunk, ahol - vezetőnk biztatására - mindnyájan
megkóstoltuk a kút savanykás, de életadó vizét. Visszaültünk az autóbuszba. A
hangszóró most a Belváros szépségeit ecsetelte, s aztán megálltunk a Nemzeti
Képtár előtt. A szoborgyűjteményt végignéztem, de aztán fájdalmak leptek el, és
nem mentem tovább. A többiek néhány szép Rembrandt- és Breughel-képet láttak.
- Most - szólalt meg a hangszóró - városunk egyik legmodernebb intézményét, a
vágóhidat tekintjük meg. Az állatok lemészárlása oly humánus, sőt nemes
alapelvek alapján történik, hogy nemcsak a gyenge idegzetű hölgyek, hanem a
gyermekek is bátran végignézhetik.
Hatalmas csarnokokon mentünk végig. Minden fényárban úszott, a márványfalak
között halk zene szólt, melyet egyetlen bődülés vagy röffenés sem zavart meg.
Utunk a mázsálótól egészen a sonkapácolóig vezetett, s minden egészen más volt,
mint ahogy elképzelésemben élt. Nem láttam megtorpanó, felhorkanó, visszahőkölő
állatokat, sem tagbaszakadt székálló legényeket, amint lesújtanak a nehéz
taglóval. A vágómarhák, a sertések, a birkák hófehér folyosókból léptek elő, s
egy nagy teremben, mindenféle áramütés vagy kábítószer vagy mérgesgáz nélkül
lassan elálmosodnak, lepihennek, s oly észrevétlenül szenderültek át a halálba,
mint ahogy a folyótorkolatban az állóvízbe siklik át egy csónak.
Félrevontam az idegenvezetőt.
- Egy szívességre szeretném kérni - mondtam.
- Sajnos, nem lehet - válaszolta.
- Nyomós okaim vannak - mondtam.
- Mindenkinek nyomós okai vannak - mondta.
- Meghálálnám a szívességét - mondtam.
- Nekem már vagyonokat ígértek - mondta.
- A birkáknak szabad? - kérdeztem.
- Sajnálom - mondta. - Szigorúan tilos.

Persze mindkettő a halálról szól.

NZS


Kapcsolódó anyagok

Kiállításajánló: A természet fogaskerekei

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


Az abszurd királya