Gondolat

Szöveg nagyítása:

-
+


A művészet történetében egyáltalán nem ritka, hogy egy művészre és életművére a saját kora nem rezonál, mert a benne rejlő értékhez új idő, új kontextus kell. Az viszont már kevéssé gyakori, amikor egy alkotó és komplett műve úgy kerül a közönség elé, hogy az még a kortársakat és a művészettörténész szakmát is meglepetésként éri, a teljes újdonság erejével. Kovásznai György szinte komplett életműve ugyanis évtizedeket töltött valami lerobbant garázsban, s úgy került onnan elő, mintha a holt-tengeri tekercseket lelték volna meg. A keltett visszhang természetesen nem egyszólamú, többen eltúlzottnak ítélik, hogy a mű a dohos csomagok mélyéről egyből a Parnasszusra került, ráadásul ilyen ritkán látható körítéssel, ekkora felületen, magyar viszonylatban méregdrága tálalásban.

Egy kocka Kovásznai György A hetvennégyes nyár emléke című filmjéből


Hogy vajon igazán a Nemzeti Galériába illő festői ouvre-ről van szó, nyilván lehet és kell is vitatni, de akad több olyan momentum, ami vitán felül kimagaslóvá, revelatív erejűvé avatja Kovásznai művészetét. Megközelítéséhez mindenesetre elengedhetetlen, hogy ne a galériaművészettel szembeni elvárásainkat alkalmazzuk. Az első reveláció: Kovásznai karaktere, látásmódja, alkotómódszere a kortárs művészeti médiumok, sőt leginkább az internet világában kerül a helyére. Az artisztikus és a profán bátor keverése, a hagyományos kép metamorfózisa, valamint a műbe olvasztott képi utalások, a kölcsönvett popzenei idézetek miatt valóságos posztmodern példatárral állunk szemben.

Kovásznai György Átváltozások című alkotása


A második: talán nem túlzás azt állítani, abból a garázsból tényleg régészeti lelet került elő. És ahogy a nagyszabású leletekkel lenni szokott, általuk az utókor már más színben látja keletkezésük korát. A Kovásznai-lelet esetében szó szerint. Hát igen. Azok a színek! Aligha találni sok közép-kelet-európai művészt a 60-as, 70-es évekből, akinek a műveit ez az ellenállhatatlan sugárzás hatja át. A félhomályba burkolt egykori Ludwig-szárny ragyog is annak rendje-módja szerint. Ha a vita még folyik is Kovásznai művészetének megítéléséről, a kiállítás megtekintését nem érdemes halogatni: szeptember 26-ig még van rá alkalom. Sándor Zsolt

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

A látás története – Egy film a személyes vizuális tapasztalatokról

CZIGLÉNYI Boglárka

Mark Cousins skót filmrendezőnek aznapra az volt a terve, hogy korán felkel, és bejárja, lefilmezi a körülötte lévő vizuális világot. Aztán mégis ágyban maradt, és a sötét szobában gondolta végig mindazokat a képeket, amelyek fontosak voltak számára az élete során. A saját látásának történetét próbálta rekonstruálni, egy nappal azelőtt, hogy szembetegsége miatt meg kellett operálni. A beavatkozásra készülve és az esetleges megvakulástól is félve Mark Cousins azzal foglalkozott, ami filmrendezőként a legfontosabb számára: a látás fejlődésével és örömével. Erről szól szubjektív és érzékeny dokumentumfilmje.

Gondolat

A megtartó forma

Nagy Bernadette kettős életet él. Dettiként évtizedekig az Írók Boltja művészeti vezetője volt, a mai napig tulajdonosa, Nadeként pedig 2004. óta készít geometrikus absztrakt stílusú digitális képeket, amelyeket időnként fotókkal párosít, így például Kassák, Bartók, Hitchcock arcképével, vagy Caravaggio, Schöffer művével. Monokróm festményeket is alkot. Rendszeresen részt vesz a MET csoportos kiállításain és az Arnolfini Mini Mail Art online tárlatain. Legutóbb a Nyitott Műhelyben láthattuk 108 színfogó című kiállítását.

Gondolat

Tárgyak, terek, formák, színek összhangja – Életmű-katalógus Lakatos Artúr egyetemes művészetéről

MÉHES Balázs

„De túltettem magamat (a nehézségeken) akkor, ha dolgozhattam.” (Lakatos Artúr: Előszó, 1918, részlet)

Hírvilág

Álom és intézményesült elhárítás - konferencia beszámoló

Pszichoanalízisen belül számtalan belső irányzat létezik, ismeretanyaga hatalmas. Freud egyébként sokáig úgy tekintett Budapestre, mint a pszichoanalitikus mozgalom lehetséges központjára.