hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A csavargó gyermekek rendezője


A csavargó gyermekek rendezője

| |
 

Huszonöt éve, 1986. november 26-án halt meg Radványi Géza Kossuth-díjas filmrendező, a Valahol Európában című film alkotója. A szociális érzékenység és páratlan láttató erő, pszichológiai képzettség minden filmjében átütő.

Külföldön élt és alkotott, és ebből következik, hogy Radványi Géza gazdag, ám feldolgozatlan munkássága máig törlesztetlen adóssága a magyar filmtörténetnek.
Grossmid Géza néven látta meg a napvilágot 1907. szeptember 26-án. Régi kassai patrícius családból származott, apja ügyvéd volt, öccse pedig Márai Sándor író. Gimnazista korában kezdett először írogatni, riporterként a prágai Magyar Hírlapnak is dolgozott. Már ekkor és később rendezőként is az érdekelte, amit a környező világról megérthetett, felnagyítva az ember és ember, ember és világ közötti összefüggéseket.

Itthon már ismert újságíró volt, amikor Párizsba indult szerencsét próbálni, de Genfben "elakadt", évekig ő volt a Népszövetséghez akkreditált legfiatalabb újságíró. Beutazta egész Európát, valóságos világpolgárrá vált, a harmincas években német és francia filmgyárak forgatókönyvírójaként, rendezőasszisztensként dolgozott, szakmai tapasztalatokkal felvértezve tért haza 1939-ben.

A negyvenes évek elején saját forgatókönyvei alapján készített filmjeit - Zárt tárgyalás, Európa nem válaszol, Egy asszony visszanéz - magyar filmekben addig szinte ismeretlen lélektani hitel és gondos színészvezetés, a korszerű filmnyelvi eszközök alkalmazása jellemezte. Nevéhez fűződik a Mikszáth Kálmán regényéből készült első magyar színesfilm-kísérlet, A beszélő köntös is, s ő volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmfőtanszak első vezetője.

A rendező így írja le a kort, melyben akkoriban alkotott: Az emberek egy borzalmas pokolból jöttek egy reneszánszba, amiről még senki sem tudta, hogyan fog alakulni. Az emberek féltek. Féltek attól, amit megéltek, féltek attól, mit hoz a jövő, féltek attól, lesz-e még emberi élet a világon. Ez a félelem keveredett a felszabadulás érzésével…A Valahol Európában akkor azt az érzést adta, amit kellett, összeszedte a szétdobott világot.”
legnagyobb filmjeivel állítható egy sorba, Radványit mégis "hazaárulással", "kozmopolitizmussal" vádolták meg értetlen kortársai.

A támadások elől 1948-ban feleségével, Tasnády-Fekete Máriával külföldre menekült, Rómában, majd Münchenben telepedett le. Idegenben több mint húsz filmet rendezett, ő fedezte fel a franciák egyik legnépszerűbb komikusát, Louis de Funes-t és a különleges szépségű, bolti eladóból filmsztárrá lett Genevieve Page-t. Saját bevallása szerint - persze a Valahol Európában mellett - legszemélyesebb alkotása a Monsieur Bard különös óhaja volt. A filmet kislánya megszületése után forgatta és egy francia kritikus azt írta róla: "a legfranciább film, amit valaha láttam, és ráadásul egy magyar rendezte".

Radványi Makk Károly biztatására 1977-ben tért vissza Magyarországra. 1980-ban, hetvenkét évesen az egykori tanítványaival és munkatársaival készített Circus Maximus című filmmel az őt a rendezői pályán elindító hazájának mondott köszönetet. A századforduló táján született magyar filmes generáció egyik utolsó, nemzedékek művészetét meghatározó alakja 1986. november 26-án halt meg.

MTI

Kapcsolódó anyagok

A random variancia mint karcinogén tényező?

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

A hypertonia története - Paul Dudley White (1886-1973)

Társasági hírek

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Világháború, forradalom és hidegháború a föld alatt: a budapesti Sziklakórház

A történelem fordulatait, amelyekben az emberi élet sokszor nem számít, végigkíséri a háborús orvoslás története, amely mérsékelni próbálja a károkat. Legtöbbször nem ideális körülmények között, orvosok, ápolók és önkéntesek heroikus munkájával, folyamatosan alkalmazkodva a pillanatnyi lehetőségekhez és szükségletekhez.

Tovább


Az azonos nemű párok gyermekvállalásának egészségügyi vonatkozásai

Az elmúlt évtizedek társadalmi változásai és tudományos eredményei hatására egyre több országban legalizálják az azonos nemű párok házasságát, biztosítják számukra a közös örökbefogadást és a támogatott reprodukcióhoz való hozzáférés jogát.

Tovább


Platina reneszánsz gyógyszakácskönyve

Az első ismert európai szakácskönyvet egy bizonyos Marcus Gavius Apicius írta latin nyelven, De re coquinaria (A konyhaművészet- ről) címmel, valószínűleg az 1. században. Fenn - maradt - immár magyarul is olvasható - változata azonban sokkal későbbi, a 4-5. századból származhat.

Tovább


„… legyőztem a betegséget, és legyőztem a halált…”

A fenti büszke kijelentést Paul Gascoigne egykori futballista tette, miután súlyos alkoholproblémái miatti terápiában vett részt. A betegségekkel, kezelésükkel és a gyógyulással kapcsolatos szokásos, már-már közhelyes kifejezések jelennek meg itt: a győzelem, a háttérben az esetleges vereséggel (X. Y. celebritást legyőzte a rák, vagy elvesztette a küzdelmet a rákkal stb.), azaz a harc, sőt háború kifejezéseivel írjuk le, ragadjuk meg az orvoslás folyamatát.

Tovább


A csavargó gyermekek rendezője