hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyógyszerhiány az USA-ban


Gyógyszerhiány az USA-ban

| |
 

Az Amerikai Egyesült Államokban a régóta problémát jelentő gyógyszerellátási helyzet napjainkra csak romlott.

Az Amerikai Egyesült Államok Gyógyszerhatóságának (FDA), Kórházszövetségének (AHA) és Gyógyszerészszövetségének jelentése alapján a betegek kevésbé hatékony gyógyszereket kell szedjenek, illetőleg a terápiát késve tudják csak alkalmazni a gyógyszerhiányok miatt. A fennálló helyzet miatt a Kongresszus beavatkozására van szükség, hogy törvényesen felhatalmazza az FDA-t, hogy egy bizonyos gyógyszer hiányát eredményező helyzetben a gyógyszergyártókat időben tett bejelentésre kötelezhesse.
A növekvő gyógyszerhiány a betegeket arra kényszeríti, hogy vagy kevésbé hatékony gyógyszereket szedjenek, vagy a terápiájukat késéssel alkalmazzák.

Jelenleg, bár az FDA szorgalmazná, a gyógyszergyártóknak nem kell belejelenteni az FDA-nál az esetleges várható gyógyszerhiányokat. Azok a gyártók, akik egy bizonyos terápiás területen az egyedüli elérhető gyógyszert gyártják, a várható gyártáskieséséről kötelesek tájékoztatni az FDA-t, azonban mulasztás esetén nincs büntetés.

A gyógyszeripari kereskedelmi társulás az Amerikai Gyógyszerkutató és Gyógyszergyártó Társaság vélekedése szerint a következő faktorok hozhatók összefüggésbe a gyógyszerellátási zavarokkal: természeti katasztrófák; klinikai gyakorlat módosulásai; nagykereskedői gyakorlat és gyógyszertári készlet változásai; a gyógyszergyártáshoz szükséges alapanyagok ellátási problémái; az FDA által kiírt ellátási előírások betartása; és a gyártók bizonyos gyógyszerek gyártását beszüntető egyéni döntései. Az FDA adatai szerint az elmúlt hat év során a gyógyszerhiányok megháromszorozódtak – számuk a 2005. évi 61-ről 2010-re 178-ra nőtt, és ezekbe a számokba nem tartoznak bele az oltóanyagok, immunglobulinok és más biológiai termékek.

A hiányok az egészségügyi ellátórendszert is befolyásolják. Az AHA július 12-n közzétett, 820 kórházat érintő felmérése szerint 2011. június 22-ig majdnem az összes (99,5%) kórház számolt be gyógyszerhiányról az elmúlt fél év során, és 44%-nál a hiány 21 vagy több gyógyszert érintett (http://tinyurl.com/5rb4xdd).

Roslyne Schulman az egészségügyi adminisztráció és üzleti tudományok doktora és az AHA stratégiai igazgatója szerint a felmérést anekdotikus bizonyítékokkal alátámasztott gondok indítványozták. „ Tagjaink folyamatosan aggodalmukat fejezik ki a betegek gyógyszerhez jutási és gyógyszerválasztási lehetőségeit illetően; kórházak számolnak be arról, hogy nem kapnak megfelelő tájékoztatást esetleges gyógyszerhiányról vagy gyógyszermegszűnésről.”- mondja Schulman. „ Ezért megpróbáltuk felmérni, ezeknek a gyógyszerhiányoknak milyen hatása lehet, és azt találtuk, hogy a helyzet csak rosszabbodik.”

Az AHA-felmérés azt is kihozta, hogy a hat hónapos felmérési időszak alatt a kórházak 62%-ában a gyógyszerhiány miatt nem tudták a kezeléseket időben elkezdeni, és 53%-uk nem tudta a betegeket a javasolt gyógyszerekkel ellátni. Ráadásul a betegek 58%-a kevésbé hatékony terápiát kapott, és 32%-uk tapasztalt nem kívánatos mellékhatást a hiány miatt. A gyógyszerhiányok által leginkább érintett területek voltak: az anesztézia és sebészet (kórházak 95%-a tapasztalt hiányt), sürgősségi ellátás (kórházak 91%-a), kardiológia (90%), gasztroenterológia és táplálás (89%) és fájdalomcsillapítás (88%).

A másik, az Amerikai Gyógyszerész Szövetség július 11-én kiadott, hiányokkal kapcsolatos felmérése szerint a megkérdezett 353 amerikai kórházi gyógyszertárvezető több mint 90%-a egyetértett abban, hogy a 2009-es évhez képes 2010-re megemelkedett terhekért és költségekért a gyógyszerhiányok felelősek (Kaakeh R és tsai Am J Health-Syst Pharm. 2011;68:e13-e21). A hiányokkal kapcsolatos, munkaerőt érintő költségek hozzávetőlegesen évi 216 millió amerikai dollárra rúgtak. A szövetség által 2010-ben dokumentált specifikus gyógyszerhiányokat illetően a felmérés azt találta, hogy a megkérdezett kórházi gyógyszertárak 80%-ában a hiány miatt leginkább érintett készítmények az izomrelaxáns szukcinil-kolin injekciók, a koncentrált dextróz és az epinefrin voltak.

Aaron S. Kesselheim, az orvosi tudományok, jogtudományok és közegészségügyi tudományok doktora, a bostoni Harvard Orvosegyetem adjunktusa úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer „nem biztosítja a gyógyszerellátást, azt a szabad piac döntéseire bízza, így engedve meg, hogy bizonyos gyártók különféle okok miatt beszüntessék egyes gyógyszerek gyártását.” Hozzátette, hogy „egy lehetőségként a gyógyszerhiány hatásainak kiküszöbölésére tartalékraktárakat kellene az ország különböző pontjain felállítani, hogy amíg a normál ellátás vissza nem áll, addig a kórházak onnan hívhassanak le készleteket.”

A Kongresszus több tagjának javaslata szerint az FDA-nek nagyobb hatáskört kellene adni az ellátási rendszer felügyeletére a gyógyszerhiányok megelőzésére. A februárban a Szenátus (S296) elé terjesztett, kétpárti törvényjavaslatban, az életmentő gyógyszerek hozzáféréséről szóló törvényben a hatóságot felhatalmaznák, hogy a gyógyszergyártókat időben történő tájékoztatásra kötelezhessék, amennyiben olyan körülmény merül fel, ami hiányt eredményezhet. Az időben beérkező információ alapján az FDA össze tudná hangolni a folyamatokat, hogy a betegeket érintő hiányokat megelőzze, nyilatkozták a szabályozást ösztönzők.

Pásztor Viktória
eLitMed.hu
Forrás: JAMA. 2011;306(10):1069-1070. doi: 10.1001/jama.2011.1238


Kulcsszavak

FDA, gyógyszergyár, mellékhatás, gyógyszer

Kapcsolódó anyagok

Alemtuzumabterápia, 2017

Pneumonitis - A terápia súlyos mellékhatása

Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


Gyógyszerhiány az USA-ban