Idegtudományok

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

2019. MÁRCIUS 25.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az elégtelen alvás, amihez a hiányzó kórházi alvásmenedzsment-protokollok is hozzájárulnak, jelentős és növekvő mértékű közegészségügyi problémaforrás, mivel növeli az elhízás, a diabétesz, a rák és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Egy, a Nature-ben megjelent tanulmány feltárja azt a mechanizmust, amivel a megzavart alvás érelmeszesedés kialakulását eredményezi. A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja. Az érelmeszesedés során fehérvérsejtek lépnek be az artériák falába, ahol koleszterint és egyéb anyagokat kötnek meg a vérből, ami gyulladásos választ generálva plakkok létrejöttét eredményezi. McAlpine és munkatársai most kiderítették: a megzavart alvás eredményeképp csökken a hipotalamusz hipokretin/orexin-termelése, ami a csontvelőben a gyulladásos fehérvérsejtek (monociták és neutrofilek) fokozott termelődéséhez, ezáltal pedig érelmeszesedés kialakulásához vezet. (A hipokretin-termelő neuronok pusztulása eredményezi egyébként a narkolepsziát.) A kutatók vizsgálataik során atherosclerosis-ra hajlamos egerekkel dolgoztak; azokban az állatokban, amelyeket nem hagytak aludni (alvásperiódusuk alatt egy rudat mozgattak ketrecük alján), már 12 hét alatt súlyos érelmeszesedés alakult ki, és ezzel párhuzamosan csontvelőjükben megnőtt a monociták és neutrofilek termelése (ismert, hogy a leukocitózis a kardiovaszkuláris betegség prediktív jele). Habár a stressz a szimpatikus idegrendszer aktiválása révén fokozza a fehérvérsejt-termelést és növeli az érelmeszesedés kockázatát, a kutatók nem találtak szimpatikus aktivitásfokozódásra utaló jeleket. Ezért, hogy kiderítsék, milyen mechanizmus áll az alvásdepriváció érelmeszesedést okozó hatása mögött, megvizsgálták a hipotalamusz alvásszabályozó fehérjéinek mennyiségét. Mint kiderült, jelentősen csökkent az aktiváló és táplálék-felvételt fokozó hatású hipokretin (más néven orexin) expressziója a hipotalamuszban, továbbá csökkent a hormon vér- és csontvelői koncentrációja is. A hipokretin kétféle receptora közül az egyik a neutrofilek őssejtjein található, és ezek a neutrofil őssejtek a csökkent hipokretin-szintre fokozódó koloniastimuláló faktor 1 (CSF-1)-termeléssel reagáltak. A fokozódó CSF-1-termelődés következtében megnőtt a csontvelő fehérvérsejt-termelése. A szerzők azt is kimutatták, hogy azokban a génmódosított állatokban, amelyekben kikapcsolták a CSF-1-géneket, a CSF-1-hiány ellensúlyozta az alvászavar következtében kialakuló hipokretin-hiány érelmeszesedést okozó hatását. Habár úgy tűnik, legfőképpen a hipokretin–CSF-1 axis köti össze az alvászavart és a következményes atherosclerosis-t, az is kiderült, hogy a CSF-1-hiány csak a monociták számának növekedését előzi meg, a neutrofilek számára nincs hatással. Azaz, fejtik ki a kutatók, az alvászavar során kialakuló növekvő neutrofilsejt-termelődés mögött más, a CSF-1-től független útvonal áll. A neutrofilek, bár a monocitáknál kisebb hatásfokkal, de szintén részt vesznek az érelmeszesedés kialakításában. Bár az alvászavar csökkentette az állatok táplálékfelvételét, nem befolyásolta testsúlyukat, vagyis a kardiovaszkuláris betegségen kívül metabolikus zavart is okozott. Mint a kutatók kifejtik, az alvászavarok, valamint a metabolikus és kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolat kutatása még gyermekcipőben jár, azonban a most feltárt új összefüggésnek terápiás következményei is lehetnek, hiszen felmerül a gyanú, hogy az insomnia kezelésére bevezetett hipokretin-receptor blokkoló szernek (suvorexant; az FDA 2014-ben fogadta be) káros kardiovaszkuláris mellékhatása is lehet. A kutatók azt is kimutatták, hogy az alvászavaros, érelmeszesedéses állatokban hipokretin-szupplementáció révén csökken a gyulladásos sejtek száma és az ateroszklerotikus plakkok mérete, így a remények szerint a jövőben terápiásan használható lesz a hipokretin-pótlás. Az azonban bizonyos, hangsúlyozzák a kutatók, hogy a kielégítő alvás egészséget támogató hatásával foglalkozó kutatások közelmúltbeli forradalmi eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell szentelni a klinikumban a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás biztosításának. Eredeti közlemény: McAlpine, Cameron S., et al. "Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis." Nature 566.7744 (2019): 383. Szemlézte: Kovács Bence dr. eLitMed.hu 2019.március 24.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A pihentető alvás fontossága

Az alvászavar mára globális problémává nőtte ki magát, hiszen a világ népességének közel felét érinti az élet valamelyik szakaszában, azonban sajnos csak nagyon kevesen ismerik fel a problémát, és foglalkoznak a kezelésével.

Klinikum

Az alvás életet ment

Minden évben a tavaszi nap-éj egyenlőség előtti péntek az alvás világnapja. Ez idén március 13-ra esik. A világnap alkalmából tartott rendezvényen Szakács Zoltán az Alvástársaság elnöke sorolta fel a Magyarországon elért eredményeket.

Klinikum

Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt

COVID-19

COVID-19: mit tegyenek a kormányok és a tudományos tanácsadók?

A Nature szerkesztői cikke három pontban foglalja össze a tudományos tanácsadók feladatát: kövessék az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsait, vessenek véget a titkos döntéshozatalnak, és működjenek együtt globális szinten.

Hírvilág

Közel 600 növényfaj halt ki

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját...