hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Bezárkózott a biológiai szemlélet - Buda Béla reflexiója Halász Péter írására


Bezárkózott a biológiai szemlélet - Buda Béla reflexiója Halász Péter írására

| |
 

Kommentár Halász Péter professzor "Vajon megváltozik-e az agyunk különböző behatásokra?" című írásához.



Örültem Halász professzor hozzászólásának. Mindennel egyet lehet érteni, amit ír, élesebbre állította, amit korábbi írásai is kifejeztek: az agy, illetve az idegrendszer plaszticitását, a funkciók és a szerkezetek, és a transzmissziós folyamatok kölcsönhatását, dialektikáját. Csak utolsó bővített mondata kelt bennem némi kritikai visszhangot. Igen, átfedések és átjárhatóságok kellenének, és nem egymás ellen fordító, megosztó gyakorlat!

Arra szerettem volna rámutatni, hogy ilyen gyakorlat a biológiai megalapozottságú tudományok felől jön és ez erős és folyamatos. Illetve ez nem szolgálja a tudományos fejlődést. Ideológiai funkciót kap, elsősorban tudománypolitikai szempontból. Így kerül át a közvéleménybe is. Amely tartósan „biológista” és redukcionista szemléletű. Minden agykutatási eredmény, amely valamilyen közérthető összefüggést mutat, áthatja a médiát. Kivált, ha genetikai adat is áll a háttérben. Mindez kifejezésre jut a tudományok akadémikus, finanszírozási és felsőoktatási erejében, támogatottságában. Nem ismerek olyan szakembert és olyan tudományos kiadványt a pszichoszociális tudományok területéről, amely mindent „pszichogén” módon értelmezett volna és a biológiai alapokat akár implikációiban tagadta volna.

Viszont csaknem egy polcnyi magyar nyelvű könyv sorakozik előttem, csak az új évezredből, amely a pszichológiai megközelítéseket tagadja vagy kicsinyli. Egy könyv az empátiáról a tükörneuronokról hozsannázik, de teljesen érdektelen számára a jelenséggel kapcsolatos korábbi, fél évszázados lélektani hagyomány. Ráadásul elmélyedtem a tükörneuron-kérdésben, nagyszerű kutatási korpusz, de sok módszertani, és még több interpretációs dilemmával, komoly belső vitával a hard-core kutatók között.

Pszichológiatörténeti vizsgálódások során meglepve tapasztaltam, hogy soha sem volt „dualista” lélektan, mindig az agy működésében keresték a „pszichikum” alapjait. Erre jó példa Freud, aki később megtalált ifjúkori biológiai lélektani alapvetéséhez (Entwurf.) élete végéig hű maradt és halála előtt megjelent összefoglalásában (Abriss.) is a neuronális kapcsolatok libidinális megszállását (kathexis) tartotta elméleti építkezési alapnak, csakúgy, mint Pavlov a reflexeket.

Szondi valóságos biológiai lélektant alkotott, az öröklés fátum, amelyhez az ember csak alkalmazkodhat. A dualizmus „papírtigrise” tehát máig is eleven, a lélektanon belül szinte zsolozsmaszerű az evolúciós nézőpont hangsúlyozása, minden emberi megnyilvánulásnak ugyebár megvannak a fejlődéstani alapjai, nehogy azt higgye már valaki, hogy valami specifikusan emberi létezik…

Emlékszem a Magyar Pszichiátriai Társaság megalakulására, a neurológusok nem értették, miért kell „megosztani és egymással szembeállítani” a neuropszichiátriát. A társaság alapító elnöke (többször hallottam tőle nyilvánosan is és személyesen is) végig képviselte, hogy előbb neurológusnak kell lenni, azután lehet valaki pszichiáter…

Ha visszatérünk az agykutatással kapcsolatos ontológiai szintekre, magam még azt is el tudom fogadni, hogy valóban a biológiai gondolkodás uralma a helyes. Hogy a neuropszichiátria „dualizmusa” (most a monarchia korának politikai szóhasználatára utalok) kell megvalósuljon a jövőben.

Csakhogy a biologizált (magát büszkén biológiainak nevező) pszichiátria a redukcionista szemléletével eléggé zsákutcába jutott. Érdemes lenne tehát azon belül is, de a „kemény” biológiai tudományok felől is a korábbi előfeltevések, a tudományelméleti pillérek, a módszertani logikák felülvizsgálatát elvégezni. Ezt próbáltam említett könyvemben felvetni.

A magam részéről erre akartam utalni most hozzászólásomban is.

Szerintem az agykutatókat is köti, terheli az agypatológia, a neurohisztológia, a strukturális szemlélet néhány hagyománya. Szerintem félrevezethető lehet, hogy egy kiemelt funkcióhoz valamely agyi szerkezet markáns, kimutatható elváltozását kötjük. Pl. a kéregrész hipertrófiája vagy valahol a volumen csökkenése stb. Különösen, ha az agyi elváltozást viselkedési paraméterekkel, vagy magatartászavarokkal, érzelmi feszültségekkel állítjuk kapcsolatba.

A személyiség rendkívül komplex rendszer, a zavaraiban is. Nem kell itt említeni az emberi viszonyok, és különféle élethelyzetek értékelése, a stresszek szubjektív jellege terén mutatkozó variabilitásokat. De még az is lehetséges, hogy ez így szükségszerű, Halász professzor esetleg meg tudna győzni ebben, ha megkérdezhetném.

A komplex emberi teljesítmények és zavarok argumentálhatóan a memória különböző működésmódjaiban tárolt és működtetett rendszerek, amelyek az életfolyamatban alakulnak ki, nyilván biológiai sajátosságokkal, defektusokkal színezett módon, nehéz elképzelni, hogy itt a képalkotó módszerek és a talált morfológiai változások adnák a „királyi utat” a megismerésben. De elképzelhető.

Igen, szerintem is a szakemberek közötti párbeszéd, sőt, vita kellene. Alig hiszem, hogy azt Halász professzor meg tudná cáfolni, hogy ennek gátja a biológiai szakemberek gőgje, felsőbbrendűségi tudata. Ehhez próbál felzárkózni a biológiai pszichiátria is, már nyilvánvalóan ideológiai motiváltságból is (Mannheim értelmezésére utalva). „Szent tézisek” vannak, amelyeket érinteni sem szabad, mert olyan felháborodás támad., mint az ősközösségben a tabu érintésekor. Aki kételyt vet fel, antipszichiáter, anarchista, tudományellenes. Elgondolkodtató, hogy Halász professzor a saját tudományos környezetében is csak nehezen talál partnerekre valódi dialógusra.

Csak még egy „villanás” – egy éve vajúdik az OPNI pótlása, megvan az OPAI terve, most már, állítólag helye, funkciója. Ki gondolná, hogy egy nagy vitatéma, hogy a pszichiátria neuroscience központot akarna elsődlegesen. Miközben alig van pszichológiai álláshely és ellátás a pszichiátriában, akadozik a klinikai pszichológiai szakképzés, nincs a rendszerben pszicho- és szociterápia.

Lehet, hogy ez „minden világok legjobbika”, amelyben most élünk, de én ezt egészséges, egyenrangú párbeszéd, vita nélkül nehezen fogadnám el.

A tudományok viszonyáról eszembe jut a kedves régi vicc, két fivér közül az egyik nagyon domináns, ez ellen a gyengébb lázadna. Egy örökségi ügyben azt mondják nekik, hogy a hagyatékot osszák el testvériesen. "Nix testvériesség: fele-fele!" - kiált fel a gyengébb…

Buda Béla

Kapcsolódó anyagok:

Az alvásdinamika és delta-homeosztázis szerepe a kognitív funkciókban

Az agy, amely megváltoztatja önmagát - Norman Doidge

Tények és értelmezések az agykutatás terén

Neurománia - videoelőadás




Kulcsszavak

neurománia, agykutatás, biológizálás, tudományelméleti gondok, vita

Kapcsolódó anyagok

A fizikai aktivitás szerepe az onkológiában

A nebivololhatás mélyebb elemzése

Fizikai aktivitás a metabolikus szindróma elsődleges megelőzéseként

Kusza betegutak, bizonytalan ügyelet

Hozzászólások:

1.,   Szatmáry Péter mondta   2012. Január 29., Vasárnap 19:52:01
Buda Bélának nemcsak a tudása imponáló, de a szemlélete is rugalmas.
Valóban szinte vallásos fanatizmussá vált a biológiai szemléletben való hit. Pedig mekkora önhittségre és korlátozottságra vall világnézeti alapon néhány tényből metaelméletet kreálni.

Tartalmilag: sok "biológiai" szemléletű szakember képtelen felfogni a biológiai és a genetikai közötti különbséget.
Nyilvánvaló, hogy a legtöbb motivációnk genetikai alapon öröklődik, de pszichológiai átélésben, vágyban jelenik meg.
A mechanizmust a biológia szolgáltatja, hogy jobban hangzzék: neurobiológia, de a szint pszichológiai lesz.
Szomorú, hogy a társadalomtudosok is kénytelenek "genetikainak" lenni, ha komoly tudományos rangot szeretnének.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A tavalyi volt sorban a harmadik év, amikor megdőlt a globális melegrekord

Emellett szintén emelkedett a jelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid légköri koncentrációja. A szén-dioxid koncentrációja globálisan 402,9 ppm..

Tovább


160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel

Az elmúlt években több látványos felfedezés formálta át a mezozoikumi emlősökről kialakult képet. Az újabb eredmények szerint a jura időszakban forradalmi robbanáshoz hasonló módon jelent meg számos különféle életmódot folytató emlős.

Tovább


További 91 vulkánt fedeztek fel az antarktiszi jégtakaró alatt

"Csaknem megháromszorozódott a Nyugat-Antarktiszon létező ismert vulkánok száma. Feltételezzük, hogy még több létezik a Ross-jégself alatti tengerfenéken, ezért úgy vélem, nagyon valószínű, hogy ez a térség a világ legsűrűbb vulkanikus övezete, nagyobb, mint a kelet-afrikai, ahol a Nyiragongo, a Kilimandzsáró és a Longonot vulkánok húzódnak."

Tovább


Szigetvári Kórház szakorvosi pozíciók

Szigetvári Kórház Sürgősségi/Röntgen/Neurológia/Belgyógyászat Osztályai osztályvezető sürgősségi szakorvost, részlegvezető radiológust, neurológust, belgyógyász szakorvost keresnek osztályvezetői pozícióba.

Tovább


Bezárkózott a biológiai szemlélet - Buda Béla reflexiója Halász Péter írására