hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A rendszertelen alvás több viselkedési zavarral jár


A rendszertelen alvás több viselkedési zavarral jár

| | |
 

A hét közben rendszertelenül alvó gyerekek tanárai és szülei is több viselkedési problémáról számolnak be, mint a rendszeresen alvó gyermekeké.

A vizsgálat során Nagy-Britanniában 10 000 gyermek alvási szokásairól kérdezték meg az anyákat a gyermek 3, 5, és 7 éves korában. Hétéves korban az anyák és a tanárok értékelték a gyerekek viselkedését.

A rendszertelenül alvó gyermekek között nagyobb arányban fordultak elő viselkedési problémák, mint a rendszeresen alvók között. A rendszertelen lefekvéssel dózishatás összefüggést találtak mind a három vizsgált életkorban, a rendszertelen alvás gyakorolta a vizsgálatban a legnagyobb hatást a viselkedési pontszámokra.

Ha a rendszertelenül alvó gyermekek napirendjét megváltoztatták úgy, hogy rendszeresen ágyba kerüljenek, akkor javult a viselkedésük.

A kutatók véleménye szerint ez potenciális intervenciós lehetőség, és az alapellátásban dolgozó gyermekorvosoknak rutinszerűen rá kellene kérdezni szűrésként a gyermek alvási szokásaira.

Szemlézte:
Dr. Lipták Judit
2013.10.31.

Forrás: http://pediatrics.aappublications.org/content/early/2013/10/09/peds.2013-1906.abstract


Kulcsszavak

viselkedési probléma, alvás, gyermekek

Kapcsolódó anyagok

Az anyai migrén hatása a gyermekek alvásminőségére

Diabetes, dementia, depresszió, distressz

Obstruktív alvási apnoe szindróma: hogyan szűrjük, hogyan kezeljük?

Izolált szisztolés hypertonia gyermekekben és fiatalkorúakban I.

Különböző ápolói munkarendek hazánkban és egészségre gyakorolt hatásaik

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

Tovább


Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Tovább


A nem szteroid gyulladáscsökkentők növelhetik az akut miokardiális infarktus kockázatát - szemlézés

A British Medical Journal 2017 áprilisába közölte Michèle Bally kanadai epidemiológus nagyszabású kutatását, amely alátámasztotta, hogy az összes vizsgált NSAID —celecoxib, rofecoxib, valamint a tradicionális NSAID-ek közé sorolható ibuprofen, diclofenac és naproxen — a gyógyszerszedés kezdeti időtartama alatt megnövelheti a szívinfarktus kockázatát.

Tovább


A cilostazol hatékony és biztonságos lehetőség a claudicatio intermittens kezelésére - A NOCLAUD vizsgálat eredményei

A perifériás verőérbetegség gyakori megjelenési formája a claudicatio intermittens, mely jelentősen rontja a betegek életminőségét. A cilostazol 2014-ben került Magyarországon forgalomba. A vizsgálat célkitűzése a cilostazol hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt claudicatio intermittensben szenvedő betegekben. A multicentrikus, beavatkozással nem járó vizsgálatba 1405 beteg került beválasztásra, akik hat hónapig cilostazolkezelést kaptak. A vizsgálatot befejező 1331 betegből 674 beteg adatai kerültek a hatékonysági elemzésre. A fájdalommentes és abszolút járástávolság, valamint a hatperces sétateszt szignifikánsan nőtt a harmadik hónapra (78,65%, 65,23%, 56,09%; p<0,001), és további növekedés volt megfigyelhető a hat hónapos kezelést követően (129,74%, 107,2, 80,38%; p<0,001). Mellékhatás a betegek 7,26%-ában fordult elő. A leggyakoribb mellékhatások a fejfájás, hasmenés, szédülés, tachycardia és palpitatio voltak. A cilostazolkezelés leállítására 24 beteg (1,7%) esetében került sor mellékhatás miatt. A 6 hónapos cilostazolkezelés szignifikánsan növelte a claudicatio intermittensben szenvedő betegek járástávolságát, jelentős biztonságossági probléma nélkül.

Tovább


A rendszertelen alvás több viselkedési zavarral jár