A vér koleszterinszintjét csökkentő statinok a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak, ezért is fontos a Diabetes Metabolism Research and Reviews című szaklapban megjelent közlemény (A statin-használók körében megnő a dysglycemia és az újonnan kialakuló diabétesz kockázata) szerzőinek figyelmeztetése, miszerint ha egy betegnek statint ír fel az orvosa, a továbbiakban szorosan ellenőriznie kell a beteg glükóz-metabolizmusát, és a diabetesprevenció érdekében a betegnek étkezéssel és testmozgással kapcsolatos speciális tanácsadásban és támogatásban is részesülnie kell. Az amerikai kutatók adatbázisokon alapuló vizsgálata az első, ami való életbeli adatokra hivatkozva állapította meg, hogy összefüggés van a statin-használat és a cukorbetegség kialakulásának kockázata között. A szerzők szerint az ok–okozati kapcsolat is kimondható, mivel az összefüggés dózisfüggőnek bizonyult. A retrospektív kohorsz vizsgálatba olyan betegeket vontak be (n= 4.683 fő, átlagéletkor: 46 év), akik a vizsgálat 2011-es indulásakor nem szenvedtek cukorbetegségben, azonban megnövekedett szívbetegség- vagy agyvérzés-kockázatuk miatt orvosuk mérlegelte, hogy elindítsa statin-kezelésüket. A betegbevonás 2014-es lezárásáig végül ezek 16%-a, összesen 755 fő részére írtak fel statint. Az eredmények szerint a statin-használat legalább kétszeresére növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, míg azok körében, akik több mint két éve szedik a koleszterin-csökkentőket, a kockázat több mint háromszorosra nő. A szerzők szerint az, hogy a statin-használat időtartama és a diabetesz-kockázat között összefüggés mutatható ki – vagyis hogy a statin-használat és a diabetesz-kockázat közötti összefüggés dózis-függő –, arra utal, hogy ok-okozati kapcsolatról van szó. A statin-használók körében 6,5%-kal megemelkedett annak is az esélye, hogy kórosan magas HbA1c-érték alakuljon ki náluk. A tanulmány szerint az USA-ban napjainkban a középkorúak több mint negyede szed koleszterin-csökkentőket, ezért fontos, hogy tovább vizsgálják a statinok szénhidrát-metabolizmusra kifejtett hatását, és megállapítsák, mely statinok milyen dózisának használatával jár együtt a legnagyobb diabetesz-kockázat. Jó lenne, teszik hozzá a szerzők, ha a nagy prospektív vizsgálatok nemcsak arra fordítanának figyelmet, hogy milyen hatással bírnak a statinok a lipidanyagcserére, de azt is vizsgálnák, hogy hogyan befolyásolják az általános egészségi állapotot, illetve jó lenne, ha a prospektív vizsgálatok nemcsak azt a betegséget vennék számításba, aminek kezelésére az adott szert tervezték. Korábbi prospektív vizsgálatok már felvetették a koleszterin-csökkentők és a diabetesz-kockázat közötti kapcsolatot, azonban a jelen tanulmány való életbeli, klinikai adatokra alapozva állapította meg az összefüggést. A kezelési adatokon és laboreredményeken kívül a kutatók rendelkezésére álltak a betegek biometrikus adatai és egészségfelmérési eredményük is (életkor, nem, etnikum, iskolai végzettség, BMI, csípőkörfogat, orvosi vizitek száma). A kutatás korlátai között a szerzők azt emelik ki, hogy a betegek nagy része fehér bőrű volt, és nem voltak adatok a betegek gyógyszerszedési adherenciájával kapcsolatban, csak a felírt recepteket vették számításba. Összefoglalóan a szerzők hangsúlyozzák: olyan életmód-programokat kell indítani, amelyek segítik a statint szedő betegeket a diabétesz megelőzésében, és a statint felíró orvosnak a továbbiakban szorosan ellenőriznie kell a beteg glükóz-metabolizmusát. A statin-használat és a diabetes-kockázat további vizsgálataihoz mutat példát egy tavaly megjelent vizsgálat, ami konkrétan elemezte az egyes statinok használata mellett jelentett izommellékhatásokat. Mint a szerzők írják, egyesült államokbeli és európai adatbázisokon alapuló korábbi vizsgálatok már megállapították, hogy a többi gyógyszerekhez képest a statinok fogyasztása mellett megnő az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) mint mellékhatás jelentése, tanulmányuk azonban egyenként is elemezte, hogy a különböző statinok használata mellett milyen gyakorisággal jelentik ALS vagy ALS szerű tünetek kialakulását. A Drug Safety című szaklapban megjelent elemzés (Statin-használattal összefüggő ALS) az amerikai FDA mellékhatásjelentő rendszerének adatait használva megállapította: a többi gyógyszerhez képest valamennyi statin használata mellett szignifikánsan nő annak a valószínűsége, hogy ALS vagy ALS szerű tünetek kialakulását jelentik (ROR: reporting odds ratio, azaz jelentési esélyhányados). A ROR növekedése a lipofil statinok használata esetén a legnagyobb. A hidrofil statinok esetén a számok a következőképp alakultak: rosuvastatin: ROR=9,09; pravastatin: ROR=16,2, míg a lipofil statinok esetén: atorvastatin: ROR=17, simvastatin: ROR=23, lovastatin: ROR=107. Eredeti közlemények Statin users have an elevated risk of dysglycemia and new-onset-diabetes. Zigmont VA, Shoben AB, Lu B, Kaye GL, Clinton SK, Harris RE, Olivo-Marston SE. Diabetes Metab Res Rev. 2019 May 24:e3189. Amyotrophic Lateral Sclerosis Associated with Statin Use: A Disproportionality Analysis of the FDA's Adverse Event Reporting System. Golomb BA, Verden A, Messner AK, Koslik HJ, Hoffman KB. Drug Saf. 2018 Apr;41(4):403-413. Kazai Anita dr. eLitMed.hu 2019. szeptember