TARTALOM

 VISSZA

 


Biológiai dal életjelekből


Biológiai dal életjelekből

| |
 

Stefanie Blain Torontoban, Kanada legnagyobb gyermekrehabilitációs központjában öt éven keresztül tanulmányozta a súlyosan rokkant gyermekeket és szüleiket, illetve a köztük zajló kommunikációt. A szülők még azoknak a gyermekeknek az állapotát is képesek voltak felismerni, akik mindenféle beszédre vagy jelbeszédre képtelenek voltak súlyos rokkantságuk miatt. A szülők ugyanis a legapróbb változásokat is képesek voltak pontosan megfigyelni, így egy aprócska szájrezdülés vagy a légzésükben bekövetkező legkisebb változás sem maradt észrevétlenül esetükben.

Blain ezeket az aprócska, szinte észrevehetetlen jeleket rögzítette és dolgozta át egy új jelrendszerré. Munkája eredményeként képes volt azt is bizonyítani, hogy a látszólag vegetatív állapotban lévő gyermekek, pl. kedvenc játékuk megpillantásakor nem maradnak közömbösek, ahogy a felszínes szemlélő gondolná, hanem valóban - a saját korlátaik között - élénkebbekké, jobb kedvűekké válnak. Még a teljesen megbénult betegek is reagálnak mindenre, ha másképp nem, a testhőmérséklet és a verejtékezés, illetve a szívritmus vagy a légzésszám megváltozásával.

A kutató a rögzített változásokat rendszerezte, majd - mint zeneileg képzett muzsikus is egyben - az egyes változásokhoz különböző hangokat rendelt. Így egy általa biológiai dalnak nevezett dallam játszódik le, minden egyes esetben, amikor valamelyik, látszólag teljesen kommunikációképtelen beteg reagál valamire, pl. arra, ha mondjuk bohócdoktorok lépnek be a kórterembe. A dallamot egy speciálisan erre a célra fejlesztett szoftver generálja, amely a rögzített fiziológiai jeleket alakítja át hangokká, illetve dallamokká.

A kutatómunka eredményei annyira sikeresek voltak, hogy egy másik tudós csoport már azon fáradozik, hogy ennek alapjain olyan rendszert legyen képes kidolgozni, amivel a súlyosan sérült gyermekekkel legalább igen-nem válaszok útján lehessen kommunikálni.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok

Akkreditált továbbképzés

Súlyponti kérdések a lerkanidipinkezelés kapcsán

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább


Kollaboratív problémamegoldásra alkalmas agy–agy-interface

Közvetlen, non-invazív agy–agy-interface-t fejlesztettek a University of Washington és a Carnegie Mellon University neurológus és számítógépes szakemberei. A BrainNet névre keresztelt módszer kettőnél több személy bevonásával teszi lehetővé a kollaboratív problémamegoldást. „Többé már nem a science fiction területére tartozik a direkt gondolatátvitel: létrejött az agyak szociális hálója”, írja a BrainNet-tanulmányt ismertető MIT Technology Review.

Tovább


Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Tovább


Biológiai dal életjelekből