hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Biológiai dal életjelekből


Biológiai dal életjelekből

| |
 

Stefanie Blain Torontoban, Kanada legnagyobb gyermekrehabilitációs központjában öt éven keresztül tanulmányozta a súlyosan rokkant gyermekeket és szüleiket, illetve a köztük zajló kommunikációt. A szülők még azoknak a gyermekeknek az állapotát is képesek voltak felismerni, akik mindenféle beszédre vagy jelbeszédre képtelenek voltak súlyos rokkantságuk miatt. A szülők ugyanis a legapróbb változásokat is képesek voltak pontosan megfigyelni, így egy aprócska szájrezdülés vagy a légzésükben bekövetkező legkisebb változás sem maradt észrevétlenül esetükben.

Blain ezeket az aprócska, szinte észrevehetetlen jeleket rögzítette és dolgozta át egy új jelrendszerré. Munkája eredményeként képes volt azt is bizonyítani, hogy a látszólag vegetatív állapotban lévő gyermekek, pl. kedvenc játékuk megpillantásakor nem maradnak közömbösek, ahogy a felszínes szemlélő gondolná, hanem valóban - a saját korlátaik között - élénkebbekké, jobb kedvűekké válnak. Még a teljesen megbénult betegek is reagálnak mindenre, ha másképp nem, a testhőmérséklet és a verejtékezés, illetve a szívritmus vagy a légzésszám megváltozásával.

A kutató a rögzített változásokat rendszerezte, majd - mint zeneileg képzett muzsikus is egyben - az egyes változásokhoz különböző hangokat rendelt. Így egy általa biológiai dalnak nevezett dallam játszódik le, minden egyes esetben, amikor valamelyik, látszólag teljesen kommunikációképtelen beteg reagál valamire, pl. arra, ha mondjuk bohócdoktorok lépnek be a kórterembe. A dallamot egy speciálisan erre a célra fejlesztett szoftver generálja, amely a rögzített fiziológiai jeleket alakítja át hangokká, illetve dallamokká.

A kutatómunka eredményei annyira sikeresek voltak, hogy egy másik tudós csoport már azon fáradozik, hogy ennek alapjain olyan rendszert legyen képes kidolgozni, amivel a súlyosan sérült gyermekekkel legalább igen-nem válaszok útján lehessen kommunikálni.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok

Édesítőszerek a konyhánkban

Lisztérzékenység, gluténmentesség I.

Otthoni torna - 10 leggyakoribb hiba, ami elkerülhető

Beszélgetni kell a beteg gyerekkel

Mozgásban gátol a lúdtalpasság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az orvosi kender

"Az endokannabinoid rendszer befolyásolása terápiás hatású lehet szinte valamennyi emberi betegségben" írta Pacher Pál és Kúnos György egy nemrég megjelent áttekintő közleményében. Egy civil szervezet 2016 júniusában megrendezte az első magyar gyógyászati kannabisz konferenciát.

Tovább


A γ-interferon idegi összeköttetésben és szociális viselkedésben betöltött meglepő szerepe

Rágcsálók agyából nyert transzkriptomok és T-sejtek citokinre adott válaszából származó sejtes transzkriptomok közti összefüggések arra engednek következtetni, hogy szoros kapcsolat van a szociális viselkedés és a γ-intereron (IFN-γ) által kiváltott válasz közt.

Tovább


Próbavizsgálat az ayahuasca terápiás használhatóságáról depresszióban

Napjainkban a depresszió alternatív kezelésének kutatása okán az ayahuasca a figyelem fókuszába került. Ezt a pszichedelikus italt évszázadokon keresztül dél-amerikai sámánok használták gyógyító ceremóniáikhoz. Brazil kutatók az elmúlt hónapban publikálták az első klinikai tesztek eredményeit a dél-amerikai ayahuasca főzet lehetséges terápiás hasznáról.

Tovább


Hogyan hat a napsütés az öngyilkossági kockázatra?

A napsütés időtartama pozitívan korrelált legfeljebb tíz nappal az öngyilkosság előtt a kockázattal, de negatívan 14–60 nappal az öngyilkosság előtt.

Tovább


Biológiai dal életjelekből