Idegtudományok

Szöveg nagyítása:

-
+

Az Amerikai Neurológiai Akadémia Telemedicina Munkacsoportja által kidolgozott ajánlások a Neurology című szaklapban jelentek meg. A szakértők hangsúlyozzák: a teleneurológia hatalmas fejlődésen megy át napjainkban, és képes sok logisztikai probléma megoldására, azonban az orvosképzés még nem követi megfelelően e fejlődő szakterületet. A munkacsoport ezért ajánlást állított össze azokkal a készségekkel, attitűdökkel és tudásokkal kapcsolatban, amelyekkel a teleneurológia területén aktív neurológusoknak érdemes tisztában lenniük. A munkacsoport felvázolta azt is, hogyan kellene képezni a teleneurológusokat, illetve hogyan kellene tudásukat értékelni. A teleneurológiai szolgáltatásokat a folyamatosan fejlődő technológia teszi lehetővé: a két irányú videokonferencia, az adattárolás és –továbbítás, a szöveges és képi alapú kommunikáció, az okostelefonok, a személyi számítógépek és a drótnélküli szenzorok és egyéb drótnélküli eszközök. A különböző technológiák révén lehetőség nyílt kórházban vagy otthonukban fekvő betegekkel kapcsolatos szakértői távkonzultációkra, krónikus és akut esetekben egyaránt. A teleneurológiai szolgáltatásokra a jövőben egyre nagyobb igény lesz az idősödő lakosság növekvő neurológiai igénye és a neurológusi munkaerőhiány miatt. Az amerikai munkacsoport a formális teleneurológiai képzés jelenlegi hiánya miatt egy olyan, 4-6 hetes időigényű kurrikulumot állított össze, ami a neurológus-továbbképzés mellett beilleszthető az orvosegyetemi képzésbe vagy a rezidensképzési programokba is, sőt arra is alkalmas, hogy a segítségével szimulációs tréningeket tartsanak olyan esetekben, amelyekben a rezidensek nem tudnak közvetlen tapasztalatot szerezni. A teleneurológiai ajánlást ezen felül egyéb orvosi szakterületek képviselői is haszonnal forgathatnak. A munkacsoport ezen felül dolgozik a teleneurológia standardjainak definiálásán is, és összeállítja a kapcsolatos szakirodalmat, amit a közeljövőben egy másik publikációban fog nyilvánosságra hozni. A munkacsoport öt fő területet (modult) azonosított, amivel a teleneurológiai gyakorlat megkezdése előtt érdemes tisztában lenni: 1. Fontos ismerni a technológia lehetőségeit és korlátait (pl. a teleneurológiai adatok interpretációját nehezítő műtermékeket), magabiztosan kell használni a digitális orvosi feljegyzéseket, a távirányítású kamerákat. Fontos, hogy a teleneurológus szükség esetén tudjon technikai kisegítő személyzettől segítséget kérni. 2. Tisztában kell lenni az adott államban szükséges engedélyekkel, az érvényes jogi szabályozással. 3. Amennyiben lehetséges, először személyes vizit alatt kell kialakítani a megfelelő orvos-beteg kapcsolatot. (Egyes orvos-szakmai társaságok azt ajánlják, hogy az orvosok csak olyan esetekben alkalmazzanak telemedicinát, amikor korábban már mód volt a személyes találkozásra, azonban a teleneurológiában ez nem követelmény, mivel itt gyakran mozgásképtelen betegekkel, illetve az őket helyben ellátó szakemberekkel kell távkonzultálni.) 4. A neurológusokat képezni kell azzal kapcsolatban, hogy milyen adatbiztonsági követelmények vannak, és hogyan kell ezekről betegeiket informálniuk. Minden klinikai találkozás során azonosítani kell, hogy hol van a beteg, ellenőrizni kell a személyazonosságát, közölni kell vele a teleneurológus nevét, képzettségét, a módszer lehetőségeit, és meg kell kapni a beteg tájékozott beleegyezését. 5. A betegnek ugyanolyan minőségű ellátást kell kapnia teleneurológia révén is, mint ha személyes viziten venne részt; a teleneurológiai ellátás során meg kell beszélni a beteggel, hogy milyen elvárásai vannak, és el kell neki magyarázni, mi az oka, hogy teleneurológiát vesznek igénybe az esetében – pl. a gyors ellátás lehetősége stroke esetében, neurológiai központoktól távol élők esetében speciális képzettségű neurológussal történő konzultáció lehetősége stb. Fontos, hogy a teleneurológiai együttlét előtt a beteget bemutató szakember – a teleprezenter, aki személyesen is együtt van a beteggel -, és a teleneurológus megbeszélje egymással a lehetőségeket. A helyszínen lévő szakember lehet képzett ápoló, asszisztens, technikus vagy a referáló orvos; mivel a teleprezenter végzi a betegvizsgálat kritikus részeit, fontos hogy megbízzanak egymásban a távolban lévő teleneurológussal. Ideális esetben a teleprezentert a teleneurológus képzi ki, és ha szükséges, a valódi teleneurológiai konzultáció előtt szimulált helyzetben is elpróbálják, mit kell tenni a beteggel. A későbbiek során a teleprezenter a személyes vizithez hasonlóan strukturált és standardizált betegvizsgálatot végez. Egyes esetekben, amikor a teleneurológiai rendelés során a beteg az otthonában tartózkodik, nincs szükség a teleneurológuson kívül más szakemberre. A megfelelő dokumentáció a teleneurológiai konzultáció esetében is alapvető fontosságú. A dokumentációban meg kell különböztetni, mely komponenseket végezte a teleneurológus, a teleprezenter, illetve mely értékelések jelentenek szubjektív véleményt, továbbá azt is fel kell tüntetni, ha technikai korlátok miatt valamilyen vizsgálatot nem sikerült elvégezni. A teleneurológia kiváló eszköz a minőségfejlesztő projektek során is, hiszen dokumentálni kell, mikor léptek kapcsolatba a teleneurológussal egy-egy sürgősségi esetben, mikor javasolt a szakember egy-egy vizsgálatot vagy beavatkozást, illetve mikor végezték el az adott beavatkozást (különösen thrombolytikus terápia vagy status epilepticus esetén), így azonosítható a munkafolyamat megszakadásának vagy a késésnek az oka. Korábbi felmérések szerint a neurológusok úgy vélik, a teleneurológia az idő 63%-ában ekvivalens a személyes neurológiai ellátással, 31%-ban inferior, 3%-ban pedig szuperior a személyes neurológiai ellátáshoz képest; az ekvivalencia foka az adott neurológiai betegségtől is függ. Az orvosok reményei szerint a telemedicina további fejlődésével nagyon hatékony interdiszciplináris szakembercsoportok alakulhatnak ki, amelyek összetétele a beteg igényei szerint rugalmasan változik. dr. Kovács Bence Eredeti közlemény: Govindarajan R, Anderson ER, Hesselbrock RR, Madhavan R, Moo LR, Mowzoon N, Otis J, Rubin MN, Soni M, Tsao JW, Vota S, Planalp H. Developing an outline for teleneurology curriculum: AAN Telemedicine Work Group recommendations. Neurology. 2017 Aug 29;89(9):951-959. doi: 10.1212/WNL.0000000000004285.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés

A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.

Hírvilág

A hazai egészségügy egészét érintő telemedicina-fejlesztéseket hozott a projekt, amelyben a Szegedi Tudományegyetem is partner volt

A betegellátásban egyre nagyobb szerepet kapó digitalizáció állt a fókuszában annak az 5 éves projektnek, amely 2017-ben indult a Szegedi Tudományegyetem részvételével. 18 telemedicina-alkalmazást fejlesztettek, angol és magyar nyelvű akadémiai kutatási eredményeket publikáltak és hosszú távon fenntartható, üzleti modelleket dolgoztak ki a konzorcium tagjai.

Hírvilág

Egészségügyi informatika otthon

Több telemedicina, kevesebb kórházi beteg?

Egészségpolitika

MyAsthma okostelefon alkalmazás

Új dimenzió az asztma kontrolljában.

Hírvilág

COPD-ben szenvedő betegek távkezelése

A betegek aktív közreműködésével végzett távkezelés alkalmazásával időben felismerhető és kezelhető a COPD súlyosbodása.