hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nem szisztematikusak az autista gyerekek



| | |
 


Az autista gyerekek nehezen találják meg a tárgyakat, például egy cipőt a szobában vagy az almát az áruházban, ami akadályozza őket a normális élet vezetésében.

A Bristol Egyetem kutatói arról számoltak be, hogy a valós feladatok elvégzésének képességét vizsgálva olyan következtetésre jutottak, amely ellentmond a korábbi eredmények, miszerint az autista gyermekek fokozott vizuális keresési képességekkel rendelkeznek. „Ez az új kutatás azt mutatja, hogy az autista gyerekek a valós helyzetekben képtelenek hatékonyan keresni a tárgyakat, ami olyan készségnek számít, amely a felnőttkori függetlenség egyik alapja” – áll a kutatók közleményében.

A kutatók 40 gyermeket (50 százalékuk autista) kértek meg arra, hogy keressenek meg tárgyakat a tesztszobában. A kísérlet a szakértők szerint jobban tükrözte a valós életet, mint a korábbi vizsgálatok, amelyek számítógépeket vagy asztali feladatokat használtak.

„Fontos, hogy ezek a célok inkább a szoba egyik oldalán jelentek meg, mint a másikon” – számoltak be a kutatók, ami lehetővé tette annak a korábban elfogadott következtetésnek az ellenőrzését, mely szerint az autista gyerekek gyorsabban veszik észre a mintákat egy rendszerben.

„Az autizmus egyik mai elmélete (a szisztematizálás) szerint az ilyen gyerekek érzékenyebbek a szabályszerűségekre egy rendszeren belül (például prímszámok, számítógépes programok és menetrendek). Meglepő módon, a kísérlet során nem lehetett megfigyelni több szisztematikus viselkedést; sőt, az autista gyerekek kevésbé hatékonyak és kaotikusabbak voltak a keresést illetően.” Az eredmények segítenek megmagyarázni, miért tudják nehezen teljesíteni az olyan egyszerű feladatokat, mint a kedvenc állatuk megtalálása az állatkertben.

„A hatékony és szisztematikus feladatmegoldásra való képesség az ilyen fajta helyzetekben azokat a hétköznapi viselkedéseket tükrözik, amelyek lehetővé teszik a független felnőttként történő működést” – nyilatkozta Josie Briscoe, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat legújabb számában olvasható tanulmány társszerzője. - A kutatásnak köszönhetően lehetőséget kapunk a háttérben húzódó készségek megértésére, ami segíthet abban, hogy az autizmusban szenvedő betegek függetlenné válhassanak.”

Az Egyesült Államokban körülbelül 1,5 millióan szenvednek autizmusban. A jellemzően az első három életévben megjelenő rendellenesség a beteg kommunikációs és interakciós képességét befolyásolja.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: Nincs helye az autista embereknek az ellátórendszerekben





Az énkép zavara autistákban



Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Nem szisztematikusak az autista gyerekek