Alvás közben az agy nem kapcsol ki annyi funkciót, ahogy azt korábban feltételezték. A Delphine Oudiette, a párizsi Pierre és Marie Curie Egyetem alváskutatója vezette tanulmányt a Public Library of Science One című folyóiratban publikálták.

A korábbi elméletek alapján a tudósok úgy gondolták, hogy alvás közben az agy kiüresedik, kikapcsolja magát, és csak alacsony neurológia aktivitást mutat. Ezzel szemben az új tanulmány bebizonyította, hogy a testünk alvás közben újrajátssza az előző nap során tanult kognitív és motoros készségeket.

A kutatás egy egyszerű teszten alapult, melyet 19 alvajárón, 20 REM alvásviselkedési zavarokkal rendelkező páciensen, és 18 egészségesen alvó páciensen végeztek el. A vizsgálat során a résztvevőknek egy motoros feladatot tanítottak, melyben különböző színű gombokat kellett meghatározott sorrendben lenyomni. Ezt követően megkérték a résztvevőket, hogy ismételjék el a mozdulatsort az ágyban lefekvés előtt, mikor még éber állapotban vannak. A kutatók ezután videofelvételt készítettek az alvó páciensekről.

A kutatók megfigyelték, hogy a résztvevők közül sokan álmukban fizikailag megismételték a nappal begyakorolt mozdulatsort. Az egész úgy nézett ki, mint egy megkoreografált alvási tánc, miközben a páciensek álmukban gyakorolták az újonnan tanult kognitív és motoros funkciókat, mondta Oudiette.

A tanulmány bebizonyította, hogy alvás közben az agyi funkciók hasonló módon működnek, mint nappal, tanulás közben Ezek szerint az alvás nem is igazán pihenőidő az agy számára, hanem inkább egyfajta gyakorlási lehetőség a tanuláshoz.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok: Alvás közben is aktív az agyunk



Fontos végigaludni az éjszakát



Nyolc óra alvás a szellemi frissességért

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább

Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább

Eddig ismeretlen neuro-immun axis

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Tovább