hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Nagyfejűek előnyben?


Nagyfejűek előnyben?

| |
 

Egy új kutatás szerint a nagyobb fejkörfogatú, Alzheimer-kórban szenvedő betegek jobb memóriával és kognitív képességekkel rendelkeznek, mint a kisebb fejkörfogatúak, függetlenül attól, hogy milyen mértékű a betegség miatti sejtpusztulás mértéke az agyban. A kutatásról részletesen a Neurology július 13-i számában olvashatnak.

A keresztmetszeti vizsgálat során 270, Alzheimer-kórban szenvedő beteggel végeztettek memória- és kognitív teszteket, agyukról pedig MR-felvételeket készítettek, hogy felmérjék az agyi sejtpusztulás mértékét. Az elemzés során a fejkörfogat, az agyi atrófia és a kognitív képességek közti összefüggést vizsgálták, az életkorral, a tünetek jelentkezése óta eltelt idővel, a beteg nemével és etnikai hovatartozásával és esetleges krónikus betegségeivel való korrigálás után.

Az eredmények azt mutatták, hogy szignifikáns, fordított összefüggés van az atrófia és a kognitív funkciók, illetve az atrófia és a fejkörfogat közt. Viszonylag nagy mértékű sejtpusztulás esetén a nagyobb fejkörfogatú betegek kognitív teljesítménye jobb volt, mint az ugyanakkora mértékű agyi atrófiától sújtott, de kisebb fejkörfogatúaké.

Ezek az eredmények megerősítik azt az elméletet, amely szerint a neurodegeneratív betegségekkel szembeni ellenállóképesség részben az agyi "tartalék állomány" mennyiségének függvénye, amit jól tükröz a fejkörfogat - mondta Robert Perneczky, a Technische Universität München kutatója.

Ez egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy a magzati és a korai postnatalis életszakaszban rendkívül fontos az agy optimális fejlődése, az agy mérete ugyanis 6 éves korra éri el végső méretének 93%-át. Az agy kisgyermekkori növekedését részben genetikai faktorok határozzák meg, részben a táplálkozás, a központi idegrendszerben előforduló fertőzések és gyulladások, agyi károsodások és más környezeti tényezők.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neurology 2010; 75(2):137-142.

Kapcsolódó anyagok:
Frisseszű matuzsálemek

A krónikus agyi hipoperfúzió szerepe az Alzheimer-kór kialakulásában

Zeneterápia az Alzheimer-kóros betegek kezelésében

Remény a reménytelenségben




Kulcsszavak

Alzheimer-kór, fejkörfogat, atrófia

Kapcsolódó anyagok

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

A szürke állomány atrófiája a preszimptomatikus huntingtonos betegekben

A β-amiloid és a mitochondrialis diszfunkció szerepe az Alzheimer-kór patogenezisében

Alzheimer-kór és arrhythmia: ok, okozat, szövődmény

Alzheimer-kór és arrhythmia: ok, okozat, szövődmény

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Teleneurológia

Az egészségügyi szakemberek napjainkban minőségi neurológiai ellátást biztosíthatnak teleneurológia révén, írja az Amerikai Neurológiai Akadémia szakértői csapata a Neurology című folyóiratban. A munkacsoport standardizált kurrikulumot adott ki azzal kapcsolatban, hogyan kellene képezni a neurológusokat a telekommunikációs neurológia területén.

Tovább


Neurológia a betegágynál

Nagy örömmel és érdeklődéssel vettem kezembe a Dr. Vécsei László professzor úr és Dr. Szok Délia szerkesztése nyomán megjelent Neurológia a betegágynál című könyvet.

Tovább


Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

A hanghallók első nagyobb konferenciáján, 1987-ben összegyűlt tapasztalatok alapján a felépülést három nagyobb szakaszra osztották: a kezdeti szakaszban sokkot él át a hanghalló, amikor az élmények elemi erővel zúdulnak rá, és igyekszik azokat eltolni magától; az organizálás szakaszában a személy határt szab és különböző stratégiákat kezd használni a hangokkal kapcsolatban; az integrációs szakban a hanghalló felismeri, hogy a hangok énje részét képezik, integrálja azokat életébe, és már nem akar tőlük megszabadulni.

Tovább


Szentágothai János

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.

Tovább


Nagyfejűek előnyben?