hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan


Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

| |
 

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba, és rövid idő alatt elpusztul. A Massachussetts Institute of Technology kutatói új mechanizmust írtak le a beültetett neuronok túlélésére, amely jelentős hatással lehet ezekre a terápiákra.

Korábban úgy vélték, hogy az agyban újonnan keletkező vagy implantált idegsejtek közül a legpontosabban működők a legéletképesebbek, míg a kevésbé alkalmazkodó sejtek elpusztulnak. A Neuron-ban közölt kísérletsorozatból azonban az derült ki, hogy a beültetett neuronok túlélését nem aktivitásuk minősége, hanem annak intenzitása határozza meg.

Hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja az idegsejtek aktivitása azok túlélését, a kutatók genetikai módosítással növelték vagy csökkentették egy-egy neuron elektromos ingerelhetőségét (előbbit a NaChBac bakteriális nátriumcsatorna, utóbbit az ESKir2.1 káliumcsatorna génjének bejuttatásával érték el), majd a sejteket felnőtt patkányok bulbus olfactoriusába ültetve követték azok túlélési idejét. Az alkalmazott technika nagy előnye, hogy segítségével élő állatban, egyetlen sejtben elvégezhető olyan genetikai módosítás, amely célzottan hat a neuronok aktivitására (miközben nem befolyásolja pl. a szinapszisok keletkezését).

A mesterségesen megnövelt aktivitás meglepő módon még abban az esetben is szignifikánsan csökkentette a sejthalál kockázatát, ha a neuronok drámaian megváltozott tüzelési mintázatot mutattak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a túlélést az általános aktivitási szint határozza meg, míg a pontos tüzelési mintázat jellege nem lényeges a meglévő agyi hálózatokba való integrációhoz. A kutatók hasonlata szerint "olyan ez, mintha egy zenekari felvételi során nem az számítana, hogy ki milyen jól, hanem az, hogy milyen hangosan játszik".

A neuronok aktivitását meghatározó molekuláris mechanizmusok további vizsgálata segítheti olyan új gyógyszerek kifejlesztését, amelyek növelik az új neuronok túlélési esélyét. Ezekkel a gyógyszerekkel hatékonyabbá lehetne tenni az őssejtekből kitenyésztett neuronok beültetésén alapuló terápiás módszereket, melyeket aztán egyes neurológiai betegségek, pl. a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kezelésére lehetne alkalmazni.

Az epilepszia keletkezését is segíthet megmagyarázni az a megfigyelés, hogy a "leghangosabb" neuronoknak a legjobbak a túlélési esélyeik. Az epilepsziás betegekben egyes neuronok hiperaktívvá válnak, és kontrollálatlanul tüzelnek. Amennyiben az idegrendszer fejlődése során hiperaktív neuronok keletkeznek, elképzelhető, hogy e sejtek szelekciós előnyt élveznek, és később szerepet játszanak az epilepszia kialakulásában.

Szemlézte: elitmed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neuron 2010; doi:10.1016/j.neuron.2009.12.001






Kulcsszavak

idegsejtpótlás, neuronális aktivitás, epilepszia, Parkinson-kór, Alzheimer-kór

Kapcsolódó anyagok

A valproat helye az epilepszia és a status epilepticus kezelésében

Az insula szerepe a parietofrontomedialis epilepsziás hálózatban. Egy sikeres műtéti beavatkozás hálózati magyarázata

A zonisamid helye az epilepsziával élő nők gyógyszeres kezelésében

Ajánlás a Parkinson-kór előrehaladott stádiumának kezeléséhez

A zonisamid szerepe a gyermekkori fokális epilepszia gyógyszeres kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

CBT-pszichoterapeuta szakképzés Debrecenben

Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Debrecenben

Tovább


CBT-pszichoterapeuta szakképzés Budapesten

A Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT-PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Budapesten.

Tovább


A tavalyi volt sorban a harmadik év, amikor megdőlt a globális melegrekord

Emellett szintén emelkedett a jelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid légköri koncentrációja. A szén-dioxid koncentrációja globálisan 402,9 ppm..

Tovább


160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel

Az elmúlt években több látványos felfedezés formálta át a mezozoikumi emlősökről kialakult képet. Az újabb eredmények szerint a jura időszakban forradalmi robbanáshoz hasonló módon jelent meg számos különféle életmódot folytató emlős.

Tovább


Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan