TARTALOM

 VISSZA

 


Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan


Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

| |
 

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba, és rövid idő alatt elpusztul. A Massachussetts Institute of Technology kutatói új mechanizmust írtak le a beültetett neuronok túlélésére, amely jelentős hatással lehet ezekre a terápiákra.

Korábban úgy vélték, hogy az agyban újonnan keletkező vagy implantált idegsejtek közül a legpontosabban működők a legéletképesebbek, míg a kevésbé alkalmazkodó sejtek elpusztulnak. A Neuron-ban közölt kísérletsorozatból azonban az derült ki, hogy a beültetett neuronok túlélését nem aktivitásuk minősége, hanem annak intenzitása határozza meg.

Hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja az idegsejtek aktivitása azok túlélését, a kutatók genetikai módosítással növelték vagy csökkentették egy-egy neuron elektromos ingerelhetőségét (előbbit a NaChBac bakteriális nátriumcsatorna, utóbbit az ESKir2.1 káliumcsatorna génjének bejuttatásával érték el), majd a sejteket felnőtt patkányok bulbus olfactoriusába ültetve követték azok túlélési idejét. Az alkalmazott technika nagy előnye, hogy segítségével élő állatban, egyetlen sejtben elvégezhető olyan genetikai módosítás, amely célzottan hat a neuronok aktivitására (miközben nem befolyásolja pl. a szinapszisok keletkezését).

A mesterségesen megnövelt aktivitás meglepő módon még abban az esetben is szignifikánsan csökkentette a sejthalál kockázatát, ha a neuronok drámaian megváltozott tüzelési mintázatot mutattak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a túlélést az általános aktivitási szint határozza meg, míg a pontos tüzelési mintázat jellege nem lényeges a meglévő agyi hálózatokba való integrációhoz. A kutatók hasonlata szerint "olyan ez, mintha egy zenekari felvételi során nem az számítana, hogy ki milyen jól, hanem az, hogy milyen hangosan játszik".

A neuronok aktivitását meghatározó molekuláris mechanizmusok további vizsgálata segítheti olyan új gyógyszerek kifejlesztését, amelyek növelik az új neuronok túlélési esélyét. Ezekkel a gyógyszerekkel hatékonyabbá lehetne tenni az őssejtekből kitenyésztett neuronok beültetésén alapuló terápiás módszereket, melyeket aztán egyes neurológiai betegségek, pl. a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kezelésére lehetne alkalmazni.

Az epilepszia keletkezését is segíthet megmagyarázni az a megfigyelés, hogy a "leghangosabb" neuronoknak a legjobbak a túlélési esélyeik. Az epilepsziás betegekben egyes neuronok hiperaktívvá válnak, és kontrollálatlanul tüzelnek. Amennyiben az idegrendszer fejlődése során hiperaktív neuronok keletkeznek, elképzelhető, hogy e sejtek szelekciós előnyt élveznek, és később szerepet játszanak az epilepszia kialakulásában.

Szemlézte: elitmed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Neuron 2010; doi:10.1016/j.neuron.2009.12.001






Kulcsszavak

idegsejtpótlás, neuronális aktivitás, epilepszia, Parkinson-kór, Alzheimer-kór

Kapcsolódó anyagok

Kérgi területek közti kapcsoltság és másodlagos generalizációra való hajlam

Előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei: az optimális terápia kiválasztásának szempontjai

Dementiák farmakoterápiája

A Parkinson-kór stádiumbeosztása és az előrehaladott stádium kezelésének néhány aktuális problémája

Korai stádiumú Parkinson-kóros betegek gondozóinak életminősége és a rájuk nehezedő teher

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Akár két métert is nőhet a világ tengereinek szintje 2100-ra

A tanulmány szerzői úgy vélik, ha ez a forgatókönyv valósul meg, 1,79 millió négyzetkilométernyi szárazföld (Magyarország területének mintegy 19-szerese) kerül víz alá. A veszteség nagy része élelemtermelő terület lenne, például a Nílus deltája. Banglades jelentős részén nehezen folytatódhatna az emberi élet, London, New York, Sanghaj és már világvárosok kerülnének veszélybe.

Tovább


Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer

Hétfőtől megújul a Nemzetközi Mértékegységrendszer, az SI (Systeme International d'Unites), amelynek alapegységei mostantól természeti/technikai állandókhoz vannak kötve.

Tovább


AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Tovább


Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan