hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Miért csökken a vízigényünk alvás közben?


Miért csökken a vízigényünk alvás közben?

| |
 

A vízháztartás szabályozásában kulcsszerepet játszó antidiuretikus hormonról (ADH, régi elnevezéssel: vazopresszin) régóta tudják, hogy alvás közben fokozott mértékben termelődik, ám az ezt szabályozó mechanizmus pontos részleteit eddig nem ismertük. Eric Trudel és Charles Bourque, a McGill University Health Centre (Kanada, Montreal) kutatóinak a Nature Neuroscience-ben megjelent eredményei szerint a folyamat hátterében a nucleus suprachiasmaticusban lévő "óraneuronok" éjszaka csökkent aktivitása áll.

Az ADH-termelő sejtek aktivitását közvetlenül a hypothalamus ozmoreceptorai szabályozzák: folyadékhiány esetén - a vér megnövekedett nátrium-, kálium- és kloridion-koncentrációját érzékelve - serkentik az ADH-szekréciót, ami fokozott vízvisszatartáshoz vezet. Trudel és Bourque munkahipotézise az volt, hogy az órasejtek képesek módosítani az ozmoreceptorok serkentő hatását.

Kísérleteikhez olyan patkányagyszeleteket használtak, amelyekben intakt, működőképes ozmoreceptorok, ADH-termelő sejtek és óraneuronok voltak. (Az óraneuronok jellemzője, hogy az agyból eltávolítva is ritmikusan működnek.) A szeletekben elektródtechnika alkalmazásával megfigyelték, hogyan hat az ozmoreceptorok, illetve az órasejtek ingerlése az ADH-termelő neuronok aktivitására.

Az eredmények azt mutatták, hogy az órasejtek egyfajta "lehalkító gombként" működnek a vízháztartás szabályozásában: ha aktívak, gátolják az ozmoreceptorok ADH-termelést serkentő hatását, míg az óraneuronok kevésbé aktív állapotában ez a gátlás csökken, vagyis az ozmoreceptorok serkentő hatása jobban érvényesülhet - ennek köszönhető tehát az éjszakai fokozott vízvisszatartás.

Bár az ADH-termelés és az óraneuron-aktivitás napszakos változása hasonló patkányban és emberben, a kutatók felhívták a figyelmet, hogy a patkány éjszaka aktív, ezért ez a szabályozórendszer nem feltétlenül így működik emberekben. Az óraneuronok azonban nagy valószínűséggel emberben is hasonló szerepet töltenek be a vízháztartás szabályozásában, és feltehetően hozzájárulnak más élettani funkciók, pl. az éhség vagy az álmosság ritmikusságához is.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature Neurosci. (2010) doi:10.1038/nn.2503




Kapcsolódó anyagok

Absztraktok

Program

A Magyar Stroke Társaság XIII. Konferenciája és a Magyar Neuroszonológiai Társaság X. Konferenciája Absztraktfüzet

Az optimális betegkiválasztást támogató képalkotó diagnosztika alapelvei akut ischaemiás stroke-ban

A stroke-betegek táplálásterápiájáról

Hozzászólások:

1.,   Dr. Bartha Jenő mondta   2010. Március 17., Szerda 14:06:21
Az ismertetett cikk angol cimében és az összefoglalóban antiduretikus hormon(ADH) elnevezés nincs is leírva, hanem ahogy az már manpság minden folyóiratban, kézikönyvben a modern terminológia szerint vasopressinként szerepel. Nemzetközileg jegyzett rövidítése emberben AVP (arginin vasopressin). A mai, és a már több éve végzett medikusok is igy tanulták.
Valóban vannak olyan középiskolai tankönyvek, ahol a régi elnevazés (ADH) még ott ragadt.
A LAM-ot eddig mindig úgy ismertem, amely nem ragaszkodik a régiséghez, különösen akkor, ha az az eredeti közleményben nem is szerepel.

Bartha Jenő


A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Miért csökken a vízigényünk alvás közben?