hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Lottózó stroke-betegek


Lottózó stroke-betegek

| |
 

A stroke-betegekben előforduló féloldali látótérkiesés vizsgálatára lottójátékot alkalmaztak egy ausztrál vizsgálatban. A kutatók szerint a gyors, egyszerű és játékos tesztet egyrészt a tünetek súlyosságának megállapítására, másrészt a rehabilitációs programok kidolgozásához is fel lehet használni.

A stroke-ot elszenvedett betegek egy része egyáltalán nem vesz tudomást környezete egyik térfeléről: nekimennek a tőlük balra eső tárgyaknak, csak a tányér jobb oldaláról esznek, vagy rendszeresen csak a bal lábukra vesznek zoknit és cipőt. A zavarbaejtő jelenség, amelyet úgy is szoktak jellemezni, mintha a beteg "mágneses vonzalmat" érezne a látótér egyik feléből érkező vizuális és egyéb ingerek iránt, a jobb oldali agyfélben stroke-ot elszenvedett betegek mintegy 45%-át érinti.

Tobias Loetscher, a Universty of Melbourne kutatója és kollégái 20 stroke-beteget és 17 kontrollszemélyt vizsgáltak egy egyszerű lottójátékon alapuló teszttel. A résztvevőknek először hat számot kellett egy lottószelvényen ceruzával bejelölniük. Az egyik térfelet negligáló betegek, ahogy az várható volt, általában a szelvény egyik oldalán lévő számok közül választottak, és negligálták a másik oldalon lévőket.

Több korábbi vizsgálat is arra utalt, hogy ha számokra gondolunk, általában egy balról jobbra haladó számegyenes mentén képzeljük el őket. Ezért a vizsgálat második részében a résztvevőket arra kérték, hogy spontán, lottószelvény segítsége nélkül nevezzenek meg hat számot. Néhányan azok közül a betegek közül, akik az előző kísérletben "felemás" módon választottak, ebben a feladatban csak kisebb számokat neveztek meg.

Ez az eredmény arra utal, hogy ezek a betegek "nem fértek hozzá" a képzeletbeli számegyenes jobb oldalához, vagyis esetükben a látótérkiesés nemcsak a valós, hanem az elképzelt terekre is vonatkozott. A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ez az érdekes jelenség csak a betegek kisebb részében figyelhető meg.

Az ilyen egyszerű, betegágy mellett végezhető teszteket a kutatók reményei szerint arra is lehet használni, hogy a betegek személyére szabott, hatékony rehabilitációs eljárásokat dolgozzanak ki. Például azokat a betegeket, akik negligálták a valódi lottószelvény egyik felét, de amikor fejből kellett megnevezniük számokat, nem választottak másképp, mint a kontroll személyek, meg lehetne tanítani, hogyan pásztázzák a "való világ" számukra kieső, de képzeletükben megjeleníthető felét.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Cortex 2010; 46(5):685-90.


Kulcsszavak

stroke, látótérkiesés

Kapcsolódó anyagok

Arterial hypertension and atrial fibrillation - the most important risk factors for stroke in clinical practice

Pitvarfibrilláló betegek katéterablatiós vagy antiarrhythmiás gyógyszeres kezelésének hatása a halálozásra, vérzésre, a stroke és hirtelen szívhalál gyakoriságára: CABANA randomizált vizsgálat P

Az akut vascularis képalkotás és a neuro­intervenció igénybevétele akut ischaemiás stroke betegeknél Magyarországon

Az ischaemiás stroke kockázati tényezői és a stroke jellemző altípusai krónikus vesebetegeknél

A hypertonia kezelése stroke-prevencióban és az akut ellátás során az új Európai Hypertonia (ESH, 2018) és Kardiológus (ESC, 2018) Társaság, valamint a Magyar Hypertonia Társaság (MHT, 2018) ajánlása alapj

Hozzászólások:

1.,   dr.Bodó Sándor mondta   2010. Május 09., Vasárnap 22:08:39
kb.3 éve egy glaukomás beteg stroke-ot kapott.Fél évvel később került hozzám,az egyik látótere háromnegyed részben sötét volt/teljes kiesés/.Rendeltem neki szabadgyök megkötőt és napi 3xfél óra polarizált fényt.Három hónap mulva az ujabb látóterén már csak egynegyed volt a sötét folt és rokonai elmondták,hogy javult a beszéde és a járása.Egy éve láttam ujra,hasonló állapotban volt.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Lottózó stroke-betegek